Navracsics Tibor: Érdemes lehet tanulni a finn térségfejlesztés sajátosságából

Navracsics Tibor az MTI-nek elmondta, 2026-ban az észak-finnországi Oulu lesz Európa Kulturális Fővárosa (EKF), és mivel tavaly Veszprém és a balatoni régió töltötte be ezt a tisztséget, háromnapos finnországi látogatásának egyik kiemelt célja volt, hogy eszmecserét folytasson az oului városvezetéssel a két város, illetve a két térség tapasztalatairól, illetve a programév sikereiről.

A miniszter közölte, az EKF koncepciójáról mindkét fél megegyezik abban, hogy a programsorozat nemcsak a helyi közösségek erősítésére, hanem az európai közvélemény előtti bemutatkozásra is alkalmas.

Ebből adódóan a programok egyeztetése során is nagyfokú hasonlóságot fedeztünk fel, és egy szorosabb együttműködésben állapodtunk meg Oulu felkészítési időszakában, ami Veszprém számára az EKF programsorozat utáni időszak folytatását jelenti. Ezért is volt nagyon eredményes ez a találkozó

– fogalmazott Navracsics Tibor.

Közölte továbbá, hogy Ouluban, valamint az ország déli részén fekvő Riihimäki egyetemi városban tett látogatásán betekintést nyert a finn regionális fejlesztési politika térségi összefogáson alapuló gyakorlatába, amely a jövőben Magyarország számára is hasznos példákkal szolgálhat.

Elmondása szerint az északi sarkkör mentén, illetve azon túl fekvő finn területek lakossága olyan, a felzárkózó magyar régiókéhoz hasonló léptékben végbemenő problémákkal küzd, mint az elöregedés vagy az elvándorlás, ezért finnországi megbeszélésein az elnéptelenedő régiók felzárkóztatásához szükséges közös stratégiák kidolgozásáról is egyeztettek.

A finn térségfejlesztés sajátossága, hogy nagymértékben a helyi szereplők összefogásán és együttműködésén alapul. Az egyetemek, az önkormányzati szervek, a gazdasági élet szereplői közösen tesznek meg minden annak érdekében, hogy sikeres legyen a felzárkózás. Ez olyasvalami, amit a jövőben talán nekünk is érdemes volna megtanulnunk

– tette hozzá.

Finnországi útjának másik fontos célját illetően Navracsics Tibor elmondta: az európai uniós soros magyar elnökség időszakára több olyan téma is adódik az unió kohéziós politikájának jövőjével kapcsolatban, amelyek rendkívül fontosak a szakpolitika jövőbeni alakulása tekintetében. Az eredményes uniós viták lefolytatása érdekében fontos az egyes tagállamok álláspontjának ismerete és az egyeztetés, mostani háromnapos útján ezért igyekezett megismerni a finn partnerek álláspontját a kérdésben.

Navracsics Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy az európai uniós soros magyar elnökség, amelynek kiemelt céljai közé tartozik az európai versenyképesség helyreállítása, várhatóan eredményesen képes majd kezelni a kohéziós politikával kapcsolatos uniós vitákat.

Elmondása szerint erre utal az Európai Bizottság (EB) áprilisban kiadott, az EU kohéziós politikájának eddigi eredményeit értékelő jelentése, valamint Enrico Letta volt olasz miniszterelnök, a Jacques Delors Intézet elnöke által az EB megbízásából ismertetett tanulmánya is. Utóbbi egyik fő megállapítása szerint az egységes belső piac nem kívánt negatív mellékhatásait ellensúlyozó kohéziós politikát kell erősíteni az unióban.

Ebben az évben, a magyar uniós elnökség időszakában fog megjelenni Mario Draghi volt olasz kormányfő, az Európai Központi Bank egykori elnökének az EB által kért jelentése az EU versenyképességének növelése érdekében javasolt jövőbeni lépésekről, amelyekben a kohéziós politika fontos szerepet kap majd − fűzte hozzá.

A közigazgatási és területfejlesztési miniszter finnországi útjának utolsó állomásán, Helsinkiben Wille Rydman finn gazdasági miniszterrel a kohéziós politika jövőjéről, illetve a két ország közti politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről folytatott megbeszélést, valamint találkozott a finn Kereszténydemokrata Párt parlamenti frakciójának vezetőjével, Peter Östmannal is, akivel KDNP és a finn párt közötti kapcsolatok fejlesztéséről egyeztettek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!