Nyolc kastély találhat új gazdára a kastélytörvény „próbaévében”

Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára az MTI-nek pénteken elmondta, hogy az úgynevezett kastélytörvény végrehajtását „próbaévvel” kezdik, ennek során nyolc ingatlanra írnak ki pályázatot:

• a bajnai Sándor-Metternich-kastélyra,
• a füzérradványi Károlyi-kastélyra,
• a nádasdladányi Nádasdy-kastélyra,
• a sümegi püspöki palotára,
• a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra,
• a tatai Esterházy-kastélyra,
• a dégi Festetics-kastélyra,
• valamint a majki kamalduli remeteségre és a hozzá kapcsolódó Esterházy-kastélyra.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a 20. század közepén a magyar kastélyokat államosították, elvették eredeti tulajdonosaiktól, azzal az ígérettel, hogy azok mindenkié lesznek, de a valóságban senkié sem lettek a gyönyörű ingatlanok, így „a legszebb kastélyokban is traktorgarázsokat, gabonatárolókat helyeztek el, és hagyták azokat lepusztulni”.

Lánszki Regő kiemelte, hogy ennek következtében a magyarországi kastélyállomány több mint egyharmada jóvátehetetlenül elpusztult, de a megmaradt épületek is súlyos állagromlást szenvedtek. Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás után a többi környékbeli országban megtörtént a kastélyok restitúciója, Magyarországon viszont az állam nem adta vissza az ingatlanokat a korábbi tulajdonosoknak.

Elmondása szerint ez azért is probléma, mert a több mint száz állami tulajdonú kastélyból 13-14 ingatlanban folytak – elsősorban uniós pénzek lehívásával – felújítások, de teljes körű rekonstrukció sehol nem történt. Ráadásul még a felújított kastélyoknál is azt lehetett látni, hogy a fenntartásra, az üzemeltetésre nem sikerült működőképes modellt kialakítani. Emiatt döntöttek úgy, hogy bevonják a szektorba a magántőkét, hogy az újítsa fel és rendezze hosszú távon a kastélyok sorsát, úgy, hogy az emberek számára teljeskörűen látogathatóak maradjanak az épületek.

A kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény (kastélytörvény) első változatát 2023 decemberében fogadta el az Országgyűlés, erre az Alkotmánybíróság tett néhány megjegyzést, és további garanciákat kért a hosszú távú vagyonkezeléssel és a tulajdonba adással kapcsolatban. A tavasz folyamán a tárca pontosította és szigorította a jogszabályt, amelyet júniusban fogadott el ismét az Országgyűlés – ismertette az államtitkár, majd hangsúlyozta, hogy az elfogadott törvényben szigorú kikötéseket határoztak meg. 

Például a kastélyparkokat az év 300 napján ingyenesen látogathatóvá kell tenni, a kastélyokban őrzött közgyűjteményeket – „értelmezhető” jegyár mellett – be kell mutatni, mindemellett természetesen fenn kell tartani az épületet. Az új tulajdonosnak pedig tíz éven belül kötelessége teljes körű felújítási tervet elfogadtatni és megvalósítani, harmincéves fenntartási és üzemeltetési terv mellett  – sorolta Lánszki Regő, és hozzátette, hogy az utóbbi két pont nagyobb anyagi terhet jelent, mint amennyi értéke van a kiosztott kastélyoknak.

Ezeket a kastélyokat tehát nem ingyen osztogatja az állam, hanem komoly teherrel és kötelezettségekkel együtt

– emelte ki.

Tájékoztatása szerint a minisztérium azt vállalta, hogy augusztus 31-ig elkészül a kastélyok első körös átvizsgálásával, felmérve, hogy melyek azok a kastélyok, amelyek nincsenek megfelelő állapotban vagy megfelelően működtetve. A törvény melléklete 48 kastélyt sorol fel, amelyek közül nyolcnak elkészítették a teljes körű – műszaki, működésbeli, művészettörténeti és stratégiai – dokumentációját, így ezekkel az ingatlanokkal indul a próbaév.

Jövő héttől mind a kormány, mind a minisztérium honlapján megjelenik a pályázati felhívás. A pályázó lehet természetes és – átláthatóan működő – jogi személy is, aki befizeti a kérelem díját. Ez, mivel komoly dokumentációt tartalmaz, 10 millió forint lesz

– fogalmazott az államtitkár, aki kifejtette, hogy a szerződés megkötésére 60 nap áll rendelkezésre, és amennyiben több kérelem is érkezik egy ingatlanra, a miniszter a kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi szempontból előnyösebbet fogja választani.

A pályázónak le kell adnia egy szakmai tervet is, amiben jeleznie kell az ingatlannal kapcsolatos elképzeléseit és ezek megvalósulását. Aztán a minisztérium folyamatosan nyomon követi majd, és amennyiben a pályázatot megnyerő személy nem tartja be a törvényben előírt kötelezettségeit, abban az esetben az ingatlan tulajdonjoga automatikusan visszaszáll az államra.

Lánszki Regő azt mondta, nagyon bízik benne, hogy vannak olyan hazai tulajdonú vállalkozások, egyházak, önkormányzatok, vagy akár magánszemélyek, akik éreznek egyfajta közös felelősségvállalást, és megéri nekik pénzt fordítani a kastélyokra, hogy azok ne legyenek az enyészeté.