Ma is kerítéssel védik Kádár János lepusztult nyaralóját Balatonaligán
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválton - A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
A második világháború után a kommunista pártelit négy évtizeden át Balatonaligán, a magyar tenger partján pihente ki a szocialista építőmunka fáradalmait. Miután a pártfunkcionáriusok között is voltak egyenlők meg egyenlőbbek, az üdülőkomplexumot kettéválasztották: a mezei elvtársak az Aliga I. elnevezésű részen üdülhettek, míg Aliga II-n a legfelsőbb vezetés nyaralt. Aliga I-et és II-t őrbódéval megerősített drótkerítéssel választották el egymástól. A paranoiás Rákosi Mátyás országlása idején nem aprózta el az üdülőbázis védelmét, mert a löszfal tetejére géppuskás őröket és légvédelmi ütegeket vezényelt, míg a tavon őrjáratozó motorcsónakok óvták a nyugalmát. Rákosihoz képest Kádár János, az MSZMP első embere az 1960-as évektől az 1980-as évek végéig szinte a nép között vakációzott. De csak tényleg szinte.
Illetékteleneknek belépni tilos
Balatonvilágosról gyalogosan közelíthető meg az egykori Aliga II. üdülőrész. Az ősfás ligetet sorompó zárja el az autósoktól, míg a villákat kerítéssel védik a kíváncsi szemek elől. A tábla szerint „építési terület”, ahová „illetékteleneknek belépni tilos”. Ehhez képest csak több száz méterrel arrébb, a vitorláskikötő mellett látni építőmunkásokat, akik – legalábbis a hirdetmény szerint – üdülőegységet építenek.
Kádár hajdani nyaralóját, az 1920-as évek Bauhaus stílusában épült IV-es számú villát már benőtte a gaz, omladozó falain szellemesnek szánt firkák díszelegnek.
Birtokháborítás nélkül nem lehet közelebb jutni, amiről a két méter magas kerítés és számos lakat gondoskodik.
Balatonakarattya felől két biciklista érkezik. Mint kiderül, német turisták, akik nem értik, miért van lezárva a Balaton-part. Amikor elmagyarázom nekik, hogy éppen Kádár János egykori villája előtt állunk, a nyugdíjaskorú pár férfi tagja, rácáfolva a német humorral szembeni előítéletekre, derűsen megkérdezi: „Meg akarja vásárolni?”
Légkondi, színes tévé, saját sziget
Kádár nyolcvan négyzetméteres nyaralóját az Általános Épület Tervező Vállalat (ÁÉTV) tervei alapján az 1970-es években húzták fel.
A IV-es számú villát egyszerű bútorokkal rendezték be, de a felszerelés mégsem nevezhető puritánnak, hiszen Kádár neje miatt, aki rosszul viselte a meleget, légkondicionálót szereltek be, és az ország első színes tévéjét is itt üzemelték be.
És hogy teljes legyen az élvezet, a villa előtt kis szigetet létesítettek, ahová keskeny bejáró vezetett. Ide vonult vissza az ország első embere horgászni, olvasni, sakkozni, vagy itt szállt fel a Hullám nevű kishajójára, amelyet 130 lóerős, négyhengeres Volvo-motor hajtott, és még mélységmérő radarral is felszerelték. Az ötszemélyes hajón a vezető melletti ülés Kádáré volt.
A villába bekötött telefont viszont azonnal kivezettette a kormányőrök fülkéjébe, mondván, Aligán csak akkor zavarják, ha kitört a harmadik világháború.
Mindannyiunk szerencséjére nem tört ki.
Vizes kendővel, frottír fürdőnadrágban
Kádár gyakran járt Aligára. Az 1970-es évek elejétől már nem valamelyik szovjet gyártmányú monstrummal, hanem Mercedesszel, egészen pontosan egy W116-ossal, amelyet akkoriban a világ legjobb autójának tartottak.
1975-re megépült az M7-es autópálya is Balatonaligáig, hogy utána a sztrádaépítésben 26 éves szünet következzék.
A pártfőtitkár az 1970-es években évente két hónap szabadságot vett ki, idősebb korában gyakran három hónapot is. A hosszú hétvégéket és az augusztust rendszeresen a IV-es számú villában töltötte. Ilyenkor nem tűrt el semmiféle politizálást, bratyizást, smúzolást maga körül. Vizes kendővel a fején járkált a parton, kék frottír fürdőnadrágban, ami minden vízből való kijövetelekor majdnem lecsúszott róla.
Három épület helyi védettséget élvez
A rendszerváltozás után az egykori üdülőkomplexumot tovább üzemeltették. Baráti társaságok vették ki egy-egy hétvégére valamelyik pártfunkcionárius egykori nyaralóját. A 2010-es évekre azonban az épületek jelentős része súlyosan megrongálódott, az őrizetlen villákból a bútorokat ellopták vagy eltüzelték, a nyílászárók üvegeit kitörték.
A tó melletti sétányt azóta felparcellázták, vízparti telkeket alakítanak ki, amelyeken panorámás hotelek is épülnek.
A projekt korábban Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségéhez tartozó céghez került, aztán Jellinek Dánielhez, tavaly Balázs Attilához, aki építőipari beruházásokkal foglalkozik.
A területre speciális szabályok vonatkoznak, miután a kormány 2022-ben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítette. Az Aligáért Fürdőegyesület pereket indított – amelyek közül többet meg is nyertek – annak érdekében, hogy megakadályozzák a luxusberuházásokat. A civilek úgy érzik, hogy a helyieket és a strandolni vágyókat fokozatosan kiszorítja a beruházó.
Az pedig, hogy mi lesz az egykori Kádár-villa sorsa, ma még nem tudható. Mindenesetre három épület, az úgynevezett Castro-villa, a Kádár-villa és az Olgyay-tervezésű étterem a világosi önkormányzat döntése alapján helyi védettséget élvez.
(Borítókép: Ma is sorompó védi az egykori üdülőkomplexumot. Fotó: Sereg András / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
