Fürjes Balázs: Budapest csak nyerhet az olimpia rendezésével
További Belföld cikkek
- Tizenhárom autó ütközött az M6-oson, teljesen megbénult a forgalom
- Kiderült, miért növekednek folyamatosan a várólisták Magyarországon
- Légvédelmi eszközöket telepítenek Magyarország északkeleti részébe, a honvédek is készenlétben vannak
- Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a mentőápolót, aki kórház helyett hazavitt egy ittas, gerincsérült férfit
- Veszélyre figyelmeztet a rendőrség, senki nincs biztonságban
Az Index és az ATV közös podcastjének legújabb adásában Fürjes Balázs elmondta, hogy a NOB tagjakéntő felel a következő olimpiák programjának összeállításáért is. Fürjes Balázs beszélt arról, hogy mit gondol a párizsi olimpiáról – s külön hosszan kitért az ellentmondásos megnyitóra.
Hat arany, hét ezüst, hat bronz – ez Magyarország mérlege. Fürjes Balázs szerint egyértelműen nagyon sikeres volt a 2024-es párizsi olimpia, főként, mert végre, két Covid-olimpia – vagyis Peking és Tokió után – teljes olimpiát bonyolítottak le, és újra nézők előtt rendezhették meg a versenyeket. Ráadásul még egy évvel az olimpia előtt is több komoly ország fenyegetett bojkottal, ennek ellenére a NOB úgy döntött, hogy pusztán a nemzetisége, útlevele miatt nem zár ki senkit, és ha teljesítményükkel, eredményükkel kvalifikálják magukat a sportolók, és egyébként nem kötelezték el magukat a háború mellett, nem érveltek, nem voltak részesei a háborús propagandának, akkor orosz és fehérorosz sportolók is részt vehetnek – részt is vettek – a játékokon. Szerinte ez volt a helyes döntés, mert így 206 nemzeti olimpiai csapat szerepelt, köztük a palesztinok és az izraeliek csapata is, továbbá jelen voltak fehérorosz és orosz sportolók is, 32-en a kölcsönös tisztelet és az egyenrangúság elismerésének jegyében.
Az egyik legmeghatározóbb párizsi élményem volt, amikor NOB-tagként először vettem részt az olimpián, és amikor az első magyar aranyat átadhattam
– mesélte el Fürjes Balázs.
Tolerálható-e a megnyitó?
Az olimpia botrányos megítélésű megnyitójáról is beszélt, amit egyszerűen fogalmazva véleményesnek nevezett. Elmondta, hogy a házigazdák kizárólagos joga összeállítani a megnyitót, nincs egyeztetési kötelezettség a NOB-bal. Szerinte a megnyitóünnepség mindig egy lehetőség a házigazda számára, hogy bemutatkozzon a nagyvilágnak, elmondja ki ő, és mit tart fontosnak saját nemzetéről, kultúrájáról elmondani. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az olimpiának alapértéke a tolerancia és egymás tisztelete is, így egy olimpiai megnyitóünnepség nem lehet bántó.
Az ideológiavezérelt megnyitóünnepségen túl a NOB gyengeségének nevezte azt, hogy a franciák bármi áron szerepeltethették a Szajnát a vízi versenyszámokban, annak ellenére, hogy több sportoló – köztük a mieink is – kórházba kerültek. De átgondolandónak nevezte az olimpiai falu körülményeire vonatkozó szabályokat is.
Valószínűleg szigorúbb előírásokat kell a szervezők felé állítani a NOB-nak, hogy mi az, ami a minimum kötelezettség
– hangsúlyozta a NOB tagjaként.
A kérdésre, hogy akarhatnak-e a magyarok olimpiát, elmondta, szerinte egy olimpia rendezése egész Magyarország javára válna, és a legtöbbet Budapest nyerne vele. Egyrészt sportlétesítményt nem nagyon kell már építeni, másrészt az olimpiára kénytelenek lennénk rendbe tenni a budapesti és az országos közlekedést. A HÉV-vonalakat fel kellene újítani, HÉV-kocsik kellenek, a villamos hálózatot korszerűsíteni kell, rendbe kellene hozni a nagy pályaudvarokat.
Az olimpia egy nagy katalizátor, mindannyian tudjuk, hogy szükség van rá
– fogalmazott.
Azt is elárulta, hogy mivel egy olimpia idején százezrek érkeznek az adott városba „többletteherként”, így az egészségügyi ellátórendszert is alkalmassá kell tenni, hiszen ellenkező esetben a bizottság elveszi a rendezés jogát.
Fürjes Balázs hangsúlyozta: a magyarok kiváló sportteljesítménye, a különböző nemzetközi sportesemények lebonyolítása miatt óriási a bizalom a magyarok felé a nemzetközi sportvilágban. „Ha mi, magyarok akarjuk, egész jó esélyünk van arra, hogy a Párizs utáni legközelebbi európai olimpiának a házigazdái lehessünk. Ehhez az említetteken túl összefogás és egyetértés szükséges” – fejtette ki.
Jó ötlet-e a népszavazás?
A NOB-tag arról is beszélt, hogy bár a népszavazás elsőre jó ötletnek tűnik, de a látszat csal. Magyarországon 1990 óta hét ügydöntő népszavazás volt, de ebből a hétből egyetlen egy volt eredményes, mégpedig, amikor az emberek a vizitdíjról dönthettek. Franciaországban, valamint az Amerikai Egyesült Államokban és Ausztráliában, ahol az elkövetkező olimpiákat tartják majd, egyik helyen sem rendeztek népszavazást az olimpiáról. Ma a téma iránt nagyjából 10-12 nemzet érdeklődik, és egyiküknél sem merült fel a népszavazás kérdése. Ráadásul a NOB előírásai között sehol nem is szerepel, hogy népszavazást kellene tartani.
Ha tetszett az adásunk, és még nem tették volna meg, akkor mindenképpen iratkozzanak fel az Index YouTube-csatornájára, hogy ne maradjanak le a további műsorainkról. Ha pedig inkább podcastként hallgatnák meg a Konkrétan Rónai Egonnal legújabb részét, ide kattintsanak:
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!