Fürjes Balázs: Budapest csak nyerhet az olimpia rendezésével

2024.09.12. 18:10

További Belföld cikkek

A Konkrétan Rónai Egonnal című műsor vendége ezúttal Fürjes Balázs korábbi államtitkár, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja volt. A sportvezető szerint az olimpia katalizátor lenne Magyarország számára, ami felgyorsítaná a közlekedés és a budapesti kórházak rendbetételét. Fürjes elmondta, hogy ahol népszavazásra vitték, ott mindenhol elbukott az olimpia ügye, és hogy se a NOB nem kéri a referendumot, se a világ legerősebb demokráciáiban nem szoktak olimpiai kérdésében népszavazást tartani. Párizst nagy sikernek tartja a NOB magyar tagja, de figyelmeztet, hogy a világ elmehet mellettünk sporteredményesség tekintetében, ha nem figyelünk oda.

Az Index és az ATV közös podcastjének legújabb adásában Fürjes Balázs elmondta, hogy a NOB tagjakéntő felel a következő olimpiák programjának összeállításáért is. Fürjes Balázs beszélt arról, hogy mit gondol a párizsi olimpiáról – s külön hosszan kitért az ellentmondásos megnyitóra.

Hat arany, hét ezüst, hat bronz – ez Magyarország mérlege. Fürjes Balázs szerint egyértelműen nagyon sikeres volt a 2024-es párizsi olimpia, főként, mert végre, két Covid-olimpia – vagyis Peking és Tokió után – teljes olimpiát bonyolítottak le, és újra nézők előtt rendezhették meg a versenyeket. Ráadásul még egy évvel az olimpia előtt is több komoly ország fenyegetett bojkottal, ennek ellenére a NOB úgy döntött, hogy pusztán a nemzetisége, útlevele miatt nem zár ki senkit, és ha teljesítményükkel, eredményükkel kvalifikálják magukat a sportolók, és egyébként nem kötelezték el magukat a háború mellett, nem érveltek, nem voltak részesei a háborús propagandának, akkor orosz és fehérorosz sportolók is részt vehetnek – részt is vettek – a játékokon. Szerinte ez volt a helyes döntés, mert így 206 nemzeti olimpiai csapat szerepelt, köztük a palesztinok és az izraeliek csapata is, továbbá jelen voltak fehérorosz és orosz sportolók is, 32-en a kölcsönös tisztelet és az egyenrangúság elismerésének jegyében.

Az egyik legmeghatározóbb párizsi élményem volt, amikor NOB-tagként először vettem részt az olimpián, és amikor az első magyar aranyat átadhattam

– mesélte el Fürjes Balázs.

Tolerálható-e a megnyitó?

Az olimpia botrányos megítélésű megnyitójáról is beszélt, amit egyszerűen fogalmazva véleményesnek nevezett. Elmondta, hogy a házigazdák kizárólagos joga összeállítani a megnyitót, nincs egyeztetési kötelezettség a NOB-bal. Szerinte a megnyitóünnepség mindig egy lehetőség a házigazda számára, hogy bemutatkozzon a nagyvilágnak, elmondja ki ő, és mit tart fontosnak saját nemzetéről, kultúrájáról elmondani. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az olimpiának alapértéke a tolerancia és egymás tisztelete is, így egy olimpiai megnyitóünnepség nem lehet bántó.

Az ideológiavezérelt megnyitóünnepségen túl a NOB gyengeségének nevezte azt, hogy a franciák bármi áron szerepeltethették a Szajnát a vízi versenyszámokban, annak ellenére, hogy több sportoló – köztük a mieink is – kórházba kerültek. De átgondolandónak nevezte az olimpiai falu körülményeire vonatkozó szabályokat is.

Valószínűleg szigorúbb előírásokat kell a szervezők felé állítani a NOB-nak, hogy mi az, ami a minimum kötelezettség

– hangsúlyozta a NOB tagjaként.

A kérdésre, hogy akarhatnak-e a magyarok olimpiát, elmondta, szerinte egy olimpia rendezése egész Magyarország javára válna, és a legtöbbet Budapest nyerne vele. Egyrészt sportlétesítményt nem nagyon kell már építeni, másrészt az olimpiára kénytelenek lennénk rendbe tenni a budapesti és az országos közlekedést. A HÉV-vonalakat fel kellene újítani, HÉV-kocsik kellenek, a villamos hálózatot korszerűsíteni kell, rendbe kellene hozni a nagy pályaudvarokat.

Az olimpia egy nagy katalizátor, mindannyian tudjuk, hogy szükség van rá

– fogalmazott.

Azt is elárulta, hogy mivel egy olimpia idején százezrek érkeznek az adott városba „többletteherként”, így az egészségügyi ellátórendszert is alkalmassá kell tenni, hiszen ellenkező esetben a bizottság elveszi a rendezés jogát.

Fürjes Balázs hangsúlyozta: a magyarok kiváló sportteljesítménye, a különböző nemzetközi sportesemények lebonyolítása miatt óriási a bizalom a magyarok felé a nemzetközi sportvilágban. „Ha mi, magyarok akarjuk, egész jó esélyünk van arra, hogy a Párizs utáni legközelebbi európai olimpiának a házigazdái lehessünk. Ehhez az említetteken túl összefogás és egyetértés szükséges” – fejtette ki.

Jó ötlet-e a népszavazás?

A NOB-tag arról is beszélt, hogy bár a népszavazás elsőre jó ötletnek tűnik, de a látszat csal. Magyarországon 1990 óta hét ügydöntő népszavazás volt, de ebből a hétből egyetlen egy volt eredményes, mégpedig, amikor az emberek a vizitdíjról dönthettek. Franciaországban, valamint az Amerikai Egyesült Államokban és Ausztráliában, ahol az elkövetkező olimpiákat tartják majd, egyik helyen sem rendeztek népszavazást az olimpiáról. Ma a téma iránt nagyjából 10-12 nemzet érdeklődik, és egyiküknél sem merült fel a népszavazás kérdése. Ráadásul a NOB előírásai között sehol nem is szerepel, hogy népszavazást kellene tartani.

Ha tetszett az adásunk, és még nem tették volna meg, akkor mindenképpen iratkozzanak fel az Index YouTube-csatornájára, hogy ne maradjanak le a további műsorainkról. Ha pedig inkább podcastként hallgatnák meg a Konkrétan Rónai Egonnal legújabb részét, ide kattintsanak: