Nem nevezhető példátlannak Novák Katalin lépése

„Örömmel jelentem be, hogy az XY Worldwide társalapítója és vezérigazgatója lettem. Az XY Worldwide egy új nonprofit szervezet, amely úttörő megoldásokat keres az összeomló globális születésszámra” – jelentette be hétfőn Novák Katalin, aki februárban mondott le a köztársasági elnöki pozícióról a kegyelmi ügy kirobbanása után.

A volt államfő már államtitkárként, valamint miniszterként is családpolitikával és demográfiai kérdésekkel foglalkozott. Az XY Worldwide vezérigazgatójaként azóta Dél-Koreában meg is volt az első nyilvános szereplése.

Valaki visszavonult, más aktív véleményformáló maradt

Ha 1989-től vizsgáljuk a történelmet, az első köztársasági elnök – bár csak ideiglenes megbízottként – Szűrös Mátyás volt, aki 1990. május 1-ig töltötte be a pozíciót. Szűrös Mátyás ezt követően MSZP-s országgyűlési képviselő lett, kétszer egyéni választókerületből, egyszer listáról szerzett mandátumot. Az MSZP-ből 2002-ben lépett ki, de ez nem jelentette a közéleti pálya feladását: az Új Baloldal színeiben volt miniszterelnök-jelölt, később csatlakozott a Szociáldemokrata Párthoz, majd 2006-ban Kistarcsán célozta meg a polgármesteri széket, sikertelenül.

Göncz Árpád – aki két cikluson át, tíz évig volt államfő –, mandátumának lejárta után visszavonult a közélettől. A korábbi köztársasági elnök több elismerést kapott, tizennyolc európai, nyolc dél-amerikai, két ázsiai és egy afrikai országban is kitüntették, miközben több egyetem díszdoktori tisztségét is megkapta. Irodalmi munkássága sem merült feledésbe, 2002-től a Magyar Tolkien Társaság tiszteletbeli elnöke volt.

Mádl Ferenc 2000–2005 között volt államfő, 2005-ben bejelentette, hogy nem vállal még egy ciklust, és visszavonult a közélettől.

Sólyom László 2005–2010 között látta el a köztársasági elnöki feladatokat. A jogtudós, aki államfői ciklusa előtt az Alkotmánybíróság elnöke is volt, mandátumának lejárta után is aktív véleményformáló volt a közéletben. Emlékezetes, hogy államfőként a szlovák kormány nem engedte, hogy részt vegyen a komáromi Szent István-szobor avatásán, Sólyom László viszont magánemberként átsétált a hídon, és közölte: „Ahogy megígértem, visszajöttem.” A volt államfő később cikkekben és interjúkban is kifejtette véleményét közéleti/jogi kérdésekről, többek között kritizálta a Fidesz-kormány Alkotmánybíróságot érintő lépéseit, ahogy a paksi bővítést és a lex CEU-t is.

A plágiumügybe belebukott Schmitt Pál két évig volt köztársasági elnök. Lemondása után folytatta sporttisztviselői pályafutását: 2013 májusában újra a Nemzetközi Olimpiai Bizottság teljes jogú tagjává vált, később a 2024-es budapesti olimpiai pályázat megvalósításának támogatására létrehozott testület elnöke lett.

„Semmi rendkívüli”

Schmitt Pál lemondását követően Kövér László házelnökként ideiglenesen ellátta az államfői feladatot, majd a parlament Áder Jánost választotta köztársasági elnöknek, aki tíz évig töltötte be a pozíciót. Áder János azóta is aktív környezetvédelmi, természetvédelmi ügyekben a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány alapítójaként, kuratóriumi elnökeként.

Semmi rendkívüli. Van két alapítvány, amelyeknek intézni kell az ügyeit. A Regőczi Alapítványnál a finanszírozást kell évről évre megoldani, a napi ügyeket a feleségem intézi. A Kék Bolygó Alapítvány folyamatosan fejlődik. Az öt évvel ezelőtti alapítványra már nem igazán lehet ráismerni, egészen más a szervezettségét, személyi összetételét, tevékenységi körét tekintve. A kuratóriumi elnökség folyamatos munkát ad, ahogy a programok szervezése is. Ilyen többek között a Fenntarthatósági Témahét, a gödöllői Természet- és Környezetvédelmi Filmfesztivál, most szeptember végén pedig a Planet Budapest Fenntarthatósági Expó, amit 2021 után másodszor rendezünk meg. Ezen kívül járom az országot, eddig több mint hetven előadást tartottam gimnáziumokban, egyetemeken

– fogalmazott Áder János 2023-ban arra a kérdésünkre, hogy milyenek egy volt köztársasági elnök napjai.

(Borítókép: Novák Katalin 2023. augusztus 19-én. Fotó: Stephen Pond / Getty Images / World Athletics)