Orbán Viktor elárulta, melyik régióval bővítené azonnal az Európai Uniót

A megbeszélésen a Nyugat-Balkán uniós integrációjáról volt szó, arról, hogy Magyarország az EU Tanácsának soros elnökeként hogyan tudja előremozdítani a folyamatot – ismertette Havasi Bertalan.

Legutóbb a két vezető májusban találkozott, akkor a tárgyaláson Orbán Viktor és Milorad Dodik egyetértettek abban, hogy az orosz–ukrán háború árnyékában sem szabad elfeledkezni a Balkánon meglévő politikai feszültségekről.

Szijjártó Péter: A nyugat-balkániakkal kell beszélni

Orbán Viktor akkor azt közölte: Magyarország a térség békés fejlődésében érdekelt, ezért megállapodtak abban, hogy tovább erősítik a két ország politikai és gazdasági együttműködését.

A Nyugat-Balkán sikeres integrációjához nem a nyugat-balkániakról, hanem a nyugat-balkániakkal kell beszélni – ezt már Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte csütörtökön a Facebook-oldalán. A magyar tárcavezető szerint Milorad Dodik a stabilitás regionális csúcsszereplője, a vele való konzultáció pedig mindig hasznos.

A külgazdasági és külügyminiszter később reagált a hírekre, miszerint Magyarország egyik legfontosabb célja az Európai Unió soros elnökeként a bővítési folyamat felgyorsítása a Nyugat-Balkán irányában. „Mindezt tesszük felelős szomszédságpolitikánk keretében, tudván azt, hogy a nyugat-balkáni béke és stabilitás Magyarország nemzeti érdeke is” – szögezte le.

Az igazság azonban az, hogy az Európai Unióban egy hatalmas képmutatás van a bővítés tekintetében. A tagállamok egy jelentős része más álláspontot képvisel nyilvánosan, mint a zárt ajtók mögött, és erre a képmutatásra bizonyíték, hogy a Nyugat-Balkán tagjelölt országai átlagosan már több mint tizennégy éve várakoznak a tagságra

– tette hozzá. „Ezt mi tiszteletlen, megalázó viselkedésnek tartjuk, s ezért arra hívjuk fel Brüsszelt és az európai uniós tagországokat, hogy tisztelettel viszonyuljanak a nyugat-balkáni országokhoz és nemzetekhez” – mondta.

Megszületett a megállapodás

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban arra is kitért, hogy tiszteletben kell tartani a nyugat-balkáni nemzetek döntéseit, például arra vonatkozóan is, hogy kiket választanak a vezetőiknek. „És ezért a nyugat-balkáni vezetőkkel is mindig tisztelettel kell beszélni. A kioktatást, a fenyegetőzést, és pláne a szankciókkal fenyegetést végre magunk mögött kellene hagyni” – mondta. „Magyarország és a boszniai Szerb Köztársaság együttműködése is mindig kölcsönös tiszteletre alapult, és ez (…) komoly sikereket hozott az elmúlt időszakban” – folytatta. Majd bejelentette, hogy

Utóbbinak a keretében a magyar kormányzat összesen 26,5 millió eurónyi értékű támogatást nyújtott a boszniai Szerb Köztársaságban működő gazdák számára, amiből így 54 magyar vállalattól 4700 darab, Magyarországon gyártott mezőgazdasági eszközt vásároltak. A miniszter ezt „tipikus win-win helyzetnek” minősítette, amelyen mindkét fél csak nyert, ezért közölte, hogy a program meghosszabbításában egyeztek meg. „Újabb közös támogatási programot fogunk kiírni, amiben magyarországi termékek, gépek vásárlására adunk támogatást a boszniai Szerb Köztársaság kis- és közepes vállalkozásainak” – tudatta.

Végül arról is beszámolt, hogy magyar cégek három jelentős infrastrukturális fejlesztés előkészítésében is részt vesznek a boszniai Szerb Köztársaságban. „Egy naperőműpark, egy szélerőműpark és egy szennyvíztisztító telep építésének előkészítése is zajlik, amiben magyar vállalatok a boszniai Szerb Köztársaság energetikai és vízügyi infrastruktúráját jelentős mértékben fogják fejleszteni” – tájékoztatott. „A felelős szomszédságpolitikával tehát kivesszük részünket a nyugat-balkáni térség stabilizálásából és a nyugat-balkáni térség fejlesztéséből” – összegzett.