Küszöbön egy újabb tüntetéshullám, nem válaszol a szakszervezetek leveleire a minisztérium

Nyilatkozatban kéri a kormányt, hogy folytassa az egyeztetést az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben dolgozók béremeléséről a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Eötvös Loránd Tudományegyetem Intézményi Szervezete (FDSZ-ELTE), a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intézményi Szervezete (FDSZ-MKE) és a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Intézményi Szervezete (MZTSZ-LFZE). 

Mint írták, üdvözlik, hogy folytatódik a közoktatásban dolgozók bérrendezése, és hogy a tervek szerint bruttó 820 ezer forintra nő az iskolákban dolgozó tanárok átlagbére, de az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben továbbra sem történt semmilyen béremelés. 

A szakszervezetek szerint a helyzet súlyosságát jól szemlélteti, hogy egy átlagos fővárosi albérlet árát (250 ezer forint) jelenleg nem éri el sem egy pályakezdő tanársegéd, sem a már doktori fokozattal rendelkező adjunktus nettó bére. Egy ma állami egyetemen munkát vállaló, diplomával és nyelvvizsgával rendelkező, doktori tanulmányokat folytató tanársegéd garantált bérminimumra kiegészített nettó havi bére ugyanis mindössze 217 ezer forint, a már doktori fokozattal rendelkező adjunktusok garantált nettó havi bére pedig 243 ezer forint.

A szervezetek követelései az állam felé

A magyar állam mint fenntartó – a szervezetek szerint – „felelősséggel tartozik a felsőoktatási intézményei zavartalan működéséért és fejlesztéséért”, ezért követelik:

• a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021–2022-től bevezetett „15+15 százalék”) beépítését az alapbérbe;
• az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50 százalékos azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban, valamint az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát;

• a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását;
• a bérek értékállóságának biztosítását;
• a doktori ösztöndíjak azonnali százszázalékos emelését és hosszú távú értékállóságának biztosítását a garantált bérminimumhoz való igazítással.

Az intézkedések kulcsának pedig a 2018 óta nem módosított képzési normatívák 50 százalékos emelését nevezték meg.

Megszakadtak a tárgyalások 

Régóta kongatják a vészharangot a felsőoktatásban dolgozók. Lapunk februárban írt arról, hogy az állami fenntartású egyetemek (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Magyar Képzőművészeti Egyetem) közel háromezer alkalmazottja írta alá azt a fenntartónak címzett nyílt levelet, amelyben azonnali béremelést és más reformokat követeltek. 

Az ELTE, a BME, az LFZE és az MKE szakszervezetének vezetői ezt követően egyeztettek a fenntartó minisztériumot akkor még a felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkárként képviselő, ma már miniszterként vezető Hankó Balázzsal, de csak apróbb eredményeket tudtak elérni. Májusban pedig úgy szakadtak meg a tárgyalások, hogy semmilyen konkrét béremelési javaslatot nem kaptak. 

Tóth Balázs, az MZTSZ-LFZE elnöke lapunknak elmondta, a szakszervezetek május elején egyeztettek utoljára a minisztériummal. Akkor Hankó Balázs és Varga-Bajusz Veronika fogadta őket, akikkel abban maradtak, hogy a minisztérium összeállít egy javaslatot, amelyben azt is megvizsgálják, mennyi az a pénz, amit az intézmények kitudnak szorítani saját forrásból a béremelésre. A következő megbeszélésük a május 20-i héten lett volna, ám az már nem valósult meg, és azóta a dolgozókat képviselő szervezetek leveleire sem válaszolnak. 

A bérrendezés ügye azonban egyre sürgetőbb, ugyanis attól az időponttól kezdve, hogy a fenntartó lemondott az egyetemek értékálló finanszírozásáról, az ott dolgozók naponta hiteleznek munkájukkal az állam számára, és teszik ezt egyre romló körülmények között, mégis világszínvonalú tudományos teljesítményt nyújtva

–  hangsúlyozta az Indexnek az MZTSZ-LFZE elnöke, majd hozzátette, hogy az értékálló finanszírozás kulcsa az lenne, ha a normatív támogatás 2018-as szintjét a mai árszínvonalra emelnék, és nem vennék semmibe a szakszervezeteket.

Ők is tanárhiánnyal küzdenek

Az Index Gregor Anikóval, az FDSZ-ELTE titkárával is beszélt, aki elmondta, tavasszal Hankó Balázs azt ígérte, azt a típusú illetménykiegészítést, amelyet 2021–2022-ben megítéltek az állami felsőoktatási intézmények dolgozóinak – mivel költségvetési vonzata nincs –, beleépítik az alapbérbe. Ez azonban azóta sem történt meg, ami azért is nagy jelentőségű, „mert ha nincs alapbéresítve, bármikor elvehető”.

Semmilyen érdemi ígéret vagy ajánlat nem érkezett a minisztérium részéről arra, milyen eszközzel kívánják kezelni azt a mostanra általánossá váló megélhetési válságot, amit a felsőoktatási dolgozók és a doktori ösztöndíjjal tanulmányaikat folytató diákok megélnek

– fogalmazott a szervezet titkára.

Arra a kérdésre, milyen hatással van mindez az egyetemek tantestületére, tapasztalható-e tanárhiány az alacsony bérezés miatt, Gregor Anikó úgy válaszolt, „a hiányt sokszor elfedik azok az egyetemi tanárok, akik díjazás nélkül tartanak órákat”. Elmondása szerint az ELTE-nek több kara is érintett ebben: például a Bölcsészettudományi és a Jogtudományi Karon is számos kollégájuk dolgozik így. Emellett PhD-s, mesterszakos és alapszakos diákokat kénytelenek bevonni a tanításba az emberhiány miatt. „Ezek az úgynevezett nulla forintos szerződések elfedik a hiányt, és nem jelennek meg úgy a statisztikákban, mint a közoktatásban” – emelte ki.

Küszöbön egy újabb tüntetéshullám?

A titkár kihangsúlyozta: nem egy levelet küldtek a minisztériumnak, legutóbb két hete címeztek Hankó Balázsnak borítékot, valamint e-mailben is keresték az illetékeseket, de cikkünk megjelenéséig nem kaptak választ az üzeneteikre.

Annyit sem írtak, hogy a feladatot delegálták volna a felsőoktatásért felelős államtitkárnak. Tehát ha a minisztériumon belül ilyen rosszul van megszervezve a munka, akkor sajnáljuk, de az már nem a mi felelősségünk

– tette hozzá, majd arra a kérdésre, hogy terveznek-e bármilyen nyilvános kiállást az ügy miatt, azt mondta, „a rendelkezésükre álló eszközök tárháza szerencsére nagy, amik közül bármi szóba jöhet, attól függően, találnak-e kellő mértékű támogatottságot az állami egyetemi dolgozók körében”. „Talán így kikényszeríthetjük a minisztérium, a miniszter és az államtitkár figyelmét” – fűzte hozzá.

Az Index Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert a szeptember 12-i Kormányinfón kérdezte arról, hol tart az állami felsőoktatási intézményekben dolgozók béremelése. A miniszter úgy válaszolt, a minisztérium kevés esetben illetékes, az egyetemek fenntartása független az államtól, eltekintve néhány kivételtől, de foglalkozik majd ezzel.

Frissítés (09.14.)

Kérdéseinkkel kerestük a Kulturális és Innovációs Minisztériumot is. A tárca válaszát változtatás nélkül közöljük:

„Augusztus folyamán az államtitkárság újra tárgyalt a bérkérdésről az állami fenntartású egyetemek kancellárjaival, ahol azt a tájékoztatást adták, hogy egyes területeken történt béremelés, de a további tárgyalásokat egyetemenként folytatni szükséges.
A héten folytattunk megbeszélést a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Intézményi szervezete elnökével, valamint az egyetem rektorával  és a kancelárral a bérfejlesztés lehetséges irányairól, és az ennek megfelelő egyetemen belüli egyeztetéseket és kalkulációkat követően két hét múlva ismét tárgyalunk. A következő hetekben kerül sor a többi állami fenntartású egyetemmel való tárgyalásra is.”

(Borítókép: Az ELTE Bölcsészettudományi Karának épülete 2022-ben. Fotó: Nagy Tamás / Index)