Magyarország legjelentősebb botanikuskert-fejlesztése zajlik Gödön

Tuzson Bence igazságügyi miniszter, a térség országgyűlési képviselője, Orlóci László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) füvészkertjének igazgatója, Kammerer Zoltán, Göd város polgármestere, valamint Papp László kuratóriumi elnök bejárást tartott Gödi Huzella-kert első fejlesztési ütemének lezárultát követően − olvasható az Igazságügyi Minisztérium sajtóközleményében.

A fejlesztési projektet négy ütemre bontották, melyből most az első ütem zárult le, ezt 342 millió forintos támogatásból valósították meg. Tuzson Bence beszédében elmondta, családjában generációk óta meghatározó a természet szeretete, dédapja Tuzson János, valamint az ükapja is a Füvészkert egykori igazgatói voltak. Dédapjáról országszerte több arborétumot is elneveztek.

Kiemelte, a fejlesztés jelenleg Magyarország legjelentősebb botanikus kert fejlesztése, amely az elkövetkezendő években folyamatosan tovább fog folytatódni. Az első fejlesztési ütem lezárultát követően egyből indult a második, amely már jelenleg is nagy erőkkel zajlik.

A miniszter elmondta: „A fejlesztésen keresztül egy olyan természetközeli helyszín jön létre, amely alkalmas lesz rendezvények és oktatási képzések lebonyolítására is, a gödiek nagy örömére pedig újra bejárható és használható lesz a kert, amely reményei szerint egy gyöngyszem lesz a gödiek számára.”

Kiemelte, a kert nemcsak a helyi iskolai, de felsőoktatás rendszerébe is újra be tud integrálódni a felújításokon és az új kutatóműhelyeken keresztül.

Mi történt a fejlesztés első ütemében?

• Felújították a rossz állapotú külső kaput, és beépítettek egy automata beléptetőrendszert.
• Megújult a romos és életveszélyes nagy üvegház, melynek felét szerkezetileg felújították, és új burkolatot kapott egy üvegházi növénygyűjtemény miatt. Az üvegház másik fele burkolat nélküli kis létszámú rendezvénytérként funkcionálhat majd (például házasságkötés, koncertek).
• A korábbi fűtőkéményt virtuális kilátóként fogják használni, ezért négy kamerát helyeztek fel rá, és a kertbe való internetbevezetés után applikáción keresztül bárhonnan elérhető kameraképet fog biztosítani a lombkorona fölötti panorámáról, Budapesttől a Dunakanyarig.
• A toronyra felhelyeztek napelemeket, emiatt azt energiatoronynak nevezték el, amely áramtermelésével az üvegház növénynevelését segíti, és az ott lévő csobogót működteti.
• A tavak partján álló rossz állapotú szivattyúház új burkolatot kapott.
• A Huzella-család által használt, romos állapotú pavilont eredeti elemeinek (öntöttvas oszlopai) megtartásával újították fel.
• A kertben kiépítésre került a tavakból táplálkozó öntözőrendszer, ami a kert rossz vízgazdálkodású homoktalaján is biztosítja a növénygyűjteményeik megtartásához és fejlesztéséhez szükséges öntözővizet. Két, ebből a forrásból beszerzett gépjárművel a kertészeti feladatok hatékonyságát kívánják növelni.

A második ütemben gyógynövényes kertet alakítanak ki

A második ütem jelenleg is zajlik, a Pest Vármegyei Önkormányzat támogatása révén gyógynövényes kertet alakítottak ki. A kert közműfejlesztésen is átesett, a hatékony üzemeltetés érdekében, továbbá az egyik épület (B-épület) egy részét felújították, ott látogatói mosdó és foglalkoztató tér került kialakításra.

A kert a Dunakanyar egyik leglátványosabb kertje lehet a fejlesztéseknek köszönhetően, mely sokféle programnak fog tudni helyt adni. Egy olyan találkozási pont kerül kialakításra, ahol szívesen töltik majd az idejüket a családok, a fiatalok, és a gödiek.

A város lehetőséget kap a fejlesztés által, hogy újra bekapcsolódjon a felsőoktatásba is. Az ELTE tervezete alapján a valamikori egyetemi épületeket újrahasznosítanák, azokban ökológiai kutatóállomást hoznának létre, ahol kutatásokat és képzéseket lehetne szervezni, mindezzel a jövőben még több fejlesztésre nyílhat meg a lehetőség a város számára.