Ismét pártelnökké választották Vona Gábort, közben új nevet kapott a Jobbik
További Belföld cikkek
- Visszatér a tél: egyes helyeken akár mínusz tíz fok is lehet
- Brüsszelbe utazott Orbán Viktor, elárulta, mi a célja
- „Nyomult, és fogdosott a mocskos kezével” – egy budapesti buszon zaklatták az ismert teológust
- Családi háza udvarán gyújtotta fel magát egy bősárkányi férfi
- Ladával sétáltatta kutyáit egy nagykátai férfi
Mindössze másfél év után ismét nevet változtat az elmúlt időszakban Jobbik–Konzervatívok néven futó Jobbik. A párt közösségi oldalán jelentette be, hogy
visszatér eredeti nevéhez, a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz.
Mint a bejegyzésben írják, pénteken tartották a párt 34. kongresszusát, ahol erről döntöttek. Mint ahogy a névváltást magyarázzák, azzal céljuk, hogy kifejezzék azon szándékukat, hogy legfontosabb céljuk, valamint a közösségük „egyetlen kijelölt útja a nemzeti érdekképviselet”.
Az, hogy újra Jobbik Magyarországért Mozgalom néven folytatjuk tovább munkánkat, azt jelenti, hogy a konzervatív értékrendre alapozva az alapvető emberi méltóság megteremtését tekintjük feladatunknak minden magyar ember számára
– magyarázzák a közleményben, amihez hozzátették, a régi-új névvel azt szeretnék jelezni, hogy a magyar társadalmat érintő valós problémák és azok képviselete a legfontosabb számukra.
„Mozgalmi jelleggel, alulról építkezve politizálunk újra, az emberekkel szövetségben, közösen megoldást keresve a problémáikra” – zárul a rövid bejegyzés.
A párt elmúlt évei egyébként nem alakultak jól. 2018-as csúcsuk óta a párt folyamatosan lejtmenetben van, hiszen szinte minden választás után pártszakadás történt. Többek között az elmúlt hat évben Jobbik-szakadárokból alakult a Jobbiknál is sikeresebb Mi Hazánk, de a legutóbbi választáson elindult a korábbi pártelnök, Vona Gábor új pártja is, a Második Reformkor (2RK).
Szintén korábbi pártelnökük, Jakab Péter alapította az EP-választásokra még az induláshoz szükséges 20 ezer aláírást sem elérő A Nép Pártján Mozgalmat. De alakítottak pártot a Jobbik olyan, korábban híresebb politikusai is, mint Volner János, Bencsik János vagy Varga-Damm Andrea.
Ugyanakkor a Jobbik jelenlegi állapotát leginkább azt mutatja, hogy az idei európai parlamenti választásokon mindössze 45 ezren szavaztak rájuk, amivel még az 1 százalékot sem érték el, miközben öt évvel ezelőtt 6,63 százalékkal még szereztek mandátumot, tíz évvel ezelőtt pedig még a legnagyobb ellenzéki pártként 14,57 százalékkal három képviselőt is adtak az Európai Parlamentbe.
Új alelnökök Vona Gáboréknál
Egyébként nemcsak a Jobbik, hanem a Második Reformkor is nemrégiben tartotta tisztújító kongresszusát. A kongresszuson ismét pártelnöknek választották a kihívó nélkül maradt Vona Gábort, akit a delegáltak 90 százaléka támogatott.
A 6 alelnöki pozícióra kilencen jelentkeztek, köztük Burány Árpád, Kézdy Dániel, Labundy Márk, Sarokné Varga Anna, Tóth Gábor, valamint az EP-listavezetőjük, Pekárné Farkas Emese.
Vonáék az EP-választáson új pártként a szavazatok 0,68 százalékát kapták, amivel csak a Márki-Zay Péter fémjelezte Mindenki Magyarországa Mozgalmat, valamint a Gattyán György által alapított Megoldás Mozgalmat előzték meg.