Vona Gábor: Magyarország pekingi faló lett

Tüntetés a lakhatásodért címmel hirdetett tüntetést a külügyminisztérium elé a Bem József térre Vona Gábor és pártja, a Második Reformkor (2RK) szeptember 14-én, szombaton 16 órára. A rossz idő, valamint a párt támogatottsága ellenére több mint százan részt is vettek rajta, ahol a párt többek között azt követelte a kormánytól, hogy töröljék el a januárban elinduló aranyvízumprogramot.

Nemcsak Vona Gábor felszólalása, hanem a résztvevők összetétele is jól szemléltette, hogy az egykoron a parlamentben még gárdamellényt viselő Vona politikája mennyit változott az évek alatt: a tüntetők többsége 35 év alatti vagy középkorú volt, miközben Vona politikai előéletére utaló viselet vagy jelképek nem voltak – mindössze a demonstráció előtti zeneválasztáson lehetett nyomokban észrevenni Vona korábbi politikai nézeteit, amikor többek között a nemzeti érzelmeiről is ismert Köteles Leander dalai szóltak.

A tüntetést azután szervezte meg a 2RK, hogy az Orbán-kormány új aranyvízumprogramja idén januárban indul, ami szerint harmadik országbeli állampolgárok vízumhoz juthatnak ingatlanvásárlásért cserébe.

A párt szerint ez „Orbán Viktor és Rogán Antal új biznisze”, ami szerintük a letelepedési kötvény 2.0. A párt szerint

A tüntetés moderátora a párt szóvivője, Burányi Árpád volt, aki mielőtt felkonferálta volna az első felszólalót, arról beszélt, hogy az aranyvízum az új letelepedési kötvény, de lehetne nevezni „kémmutyinak” is, mivel szerinte akár kémek is folyamodhatnak így vízumhoz. Külön emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság korábban megkérte a tagállamokat, hogy a hasonló programjaikat vezessék ki – így tett például Portugália és Spanyolország is –, erre Magyarország január 1-jétől teszi lehetővé így a vízumszerzést.

Az első felszólaló Nagy Nándor egyetemista volt, aki leginkább arról beszélt, hogy ma Magyarországon egy fiatalnak szinte lehetetlen saját lakást szerezni. Elmondta, hogy húszévnyi bér kéne ahhoz, hogy vehessen egy lakást, de akkor nem költene semmi másra, se ételre, se italra, „de még a kedvesének sem venne egyszer egy virágot”, hogy a végén lehessen egy panellakása.

Ma szerinte a fiataloknak két csoportja van: azok, akik már feladták azt, hogy valaha is saját ingatlanjuk legyen, albérletben élnek, a bérük fennmaradt részét, amit nem visz el az albérlet, azt pedig inkább szórakozásra költik, hogy legalább egy kicsit éljenek. A másik csoportjuk még reménykedik, hogy még lehet saját lakása, de ezért ők cserébe egyáltalán nem élnek, minden pénzüket félreteszik.

És még így sem biztos, hogy célt érnek

– fogalmazott.

Ezután arról beszélt, hogy sok fiatal külföldre költözik emiatt. Ugyan van közöttük olyan, akit a kalandvágy hajt, de legtöbben kényszerből döntenek így. A külföldre vándorlás mellett az oktatás ügyét is érintette, mert szerinte sok fiatal az albérletek árai miatt tanulás közben dolgozni kényszerül, hiszen nem biztos, hogy kapnak kollégiumi helyet, de sokak még így sem tudják kigazdálkodni a továbbtanulást.

„Vajon hány orvost és magyar Nobel-díjast vesztettünk amiatt, mert nincs pénzük tanulni?” – tette fel a kérdést Nagy, majd gondolatát azzal zárta, hogy egy olyan országban, ahol a fiatalok nem érzik jól magukat, később senki más sem fogja.

„A szuverenitásvédelem bajnokai kiárusítják az országot”

Nagy felszólalását Pitz Dániel korábbi LMP-s politikus, jelenleg a Topik YouTube-csatorna tulajdonosa követte. Pitz a beszédét azzal kezdte, hogy elmondta, ugyan ő nem pszichológus, de Magyarországon megfigyelhető a fordított pszichológia, hiszen szerinte ha valamit a kormány leplezni szeretne, akkor annak az ellenkezőjéről beszél sokszor.

Példaként hozta, hogy a magyar gazdaság mégsem áll olyan jó helyzetben, mint ahogy azt állítják, vagy hogy ha egy miniszter arról beszél, hogy a tömegközlekedés javult, és megduplázódott az utasszám, akkor valójában annak az ellenkezője igaz.

Szerinte ugyanez igaz a nemzeti, keresztény, valamint a szuverenitásvédelem címszók alatt is.

A szuverenitásvédelem bajnokai kiárusítani szeretnék az országot

– fogalmazott Pitz, aki ezután arról beszélt, szerinte nem nemzetgazdasági érdek, hogy EU-n kívüli állampolgárok 250 ezer euróért ingatlanbefektetési jegyet vásároljanak, vagy 500 ezer euróért tehermentes ingatlant, amivel feltornásszák a már amúgy is magas lakáspiaci árakat.

A letelepedési kötvényhez hasonlítva a dolgot rámutatott, hogy a programban részt vevők csak azért kapnak vízumot, ezáltal szabad mozgást a schengeni övezeten belül, mert pénzük van, miközben a letelepedési kötvényhez képest már erkölcsi bizonyítványt sem kérnek, így akár kétes alakok vagy kémek is jöhetnek.

Így néz ki a messze földön híres magyar szuverenitásvédelem – mondta a Topik YouTube-csatorna tulajdonosa, aki szerint 

Keleten ajtót nyitottak, a fiataloknak pedig ajtót mutattak. Talán útravalónak hozzá is teszik, hogy akinek nincs semmije, az annyit is ér

– utalt Lázár János még Miniszterelnökséget vezető miniszteri korában elhíresült mondatára, majd felszólalását azzal zárta, hogy a közbeszéd részévé kell tenni a befektetési vízumot, és a jelenlévők házi feladata, hogy ennek tartalmát megismertessék az országgal. 

Vona Gábor: Magyarország pekingi faló lett

Pitzet a színpadon a Második Reformkor frissen újraválasztott elnöke, Vona Gábor követte. Vona beszédét egy szerinte sajnálatos tapasztalat elmesélésével kezdte. Mint mondta, a kormánymédia nem foglalkozik ezzel „a konstrukcióval, ami a haza elárulása”, de szerinte még az ellenzéki média sem. Elmondta, a tüntetés előtt több magyar youtubert is megkért, hogy közösségi oldalán foglalkozzon az üggyel, de azt a szerinte sajnálatos reakciót kapta erre, hogy e téma nem érdekel senkit.

Mint mondta, a magyar politikában létezik az „aranyhalizmus”, azaz a magyarok könnyen elfelejtik, hogy a múltban mi történt, majd párhuzamot vont a letelepedési kötvény és az aranyvízum között. A letelepedési kötvénnyel szerinte több mint húszezren érkeztek az országba, akiknek nagy részéről semmilyen információ nincs, hogy pontosan kik is ők, és hova mentek. Szerinte voltak olyan emberek, akiktől még Pintér Sándor belügyminiszter is vissza szerette volna venni a vízumát, ugyanakkor nem volt közöttük a szíriai elnök, Bassár el-Aszad közeli szövetségese.

Akkor mégis kik lehettek azok, akiktől még Pintér is visszavette volna [a vízumot]?

– tette fel a kérdést a pártelnök Vona Gábor, aki ezután azt állította, a letelepedési kötvény összesen 160 milliárd profitot hozott az azt közvetítő, gyakran offshore hátterű cégeknek. Emiatt elmondta, pártjával jövő héten levélben fogja megkeresni az összes parlamenti frakciót, hogy vizsgálóbizottság létrehozását javasolják a letelepedési kötvény miatt.

2016-ban még a Jobbik elnökeként és parlamenti képviselőjeként sokat foglalkozott a témával, és elmesélte, hogy egyszer még Orbán Viktorral is tárgyalt erről, amikor az épp parlamenti kétharmadot vesztő kormánypártok a Jobbik segítségével szerették volna elfogadtatni a migránskvótáról szóló alaptörvény-módosítást. Vona akkor ahhoz kötötte pártja támogatását, hogy a letelepedési kötvényt eltörli a kormány – szerinte erre Orbán Viktor zavart volt, és látszódott rajta, hogy nehéz helyzetbe került, emiatt azt hitte, ezt sikerült kiharcolnia a magyar miniszterelnöktől.

Eltelt pár nap, az ügy még továbbra sem szűnt meg, majd Terry Black szeretője lettem. Nem tudom, hogy most mit sikerül elérnem, lehet, Bese atya ministránsa leszek

– élcelődött Vona, amit a közönség nevetéssel és tapssal honorált.

Ezután Pitzhez hasonlóan ő is megkérdőjelezte, hogy valóban nemzetgazdasági érdek lenne az EU-n kívüli tőkések Magyarországra való csábítása. Emlékeztetett, hogy az aranyvízumprogramban részt vevőknek az ügyintézés mindössze három hét, ami szerinte „trigger point” a magyaroknak, akik valaha is szerettek volna bármilyen hivatalos ügyet elintézni.

Amikor lakhatási válság van, amikor egy fiatalnak az albérlet kérdése vagy-vagy kérdése – vagy tanul, vagy albérletet fizet –, ekkor idecsábítani külföldieket, az nem átvitt értelemben, hanem szó szerint hazaárulás

– jelentette ki Vona, aki szerint ráadásul nemcsak komoly korrupció, hanem biztonsági aggályok is felmerülnek a programot illetően.

Miközben szerinte az Egyesült Államok és Kína szereplésével egy második hidegháború korában vagyunk, Európa és Magyarország is fontos frontvonal lett. A pártelnök szerint Kínának Európába bemeneti pont lehet a német autóipar felvásárlása vagy tőle való függővé tétele, például az akkumulátorokkal.

Magyarország pekingi faló lett Európában

– fogalmazta meg sarkos véleményét a pártelnök, aki elmondta, hogy a magyar kormány hiába próbálja azt mutatni, hogy a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok javítanak Magyarországon, az ezekről szóló megállapodások nagyon egyoldalúra sikeredtek. Ugyan 2012 és 2021 között megduplázódott a Kínába exportált magyar termékek volumene, ez idő alatt pedig a Kínából érkező import megháromszorozódott, de állítása szerint Kínának még így is hétszer nagyobb üzlet a Magyarországgal való kereskedelmi kapcsolatok, mint Magyarországnak.

Elmondta, hogy a legutóbbi, Hszi Csin-ping kínai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök közötti tárgyaláson több megállapodást is kötöttek, de azok Kínának kedveznek. Míg kínai hitelből, kínai beruházókkal valósulnak meg vasúti fejlesztések – például a ferihegyi repülőtérre vezető vonal –, addig Magyarország számára nincs nagy biznisz ebből.

Mit kap ezért cserébe Magyarország? Mi a nagy biznisz? Cseresznyét exportálunk Kínába. Legutóbb Torgyán József vitt cseresznyét Chilébe, ami olyan jól sikerült, hogy Chile azóta saját cseresznyét termeszt, és Magyarországra exportálja

– állította Vona.

Hozzátette: nem szeretne vulgáris lenni, és elviccelni a dolgot, de a másik nagy termék, amit Magyarország Kínába exportál, az a marhasperma, ami szerinte „Besenyő család szintű komédia”. Viccelődve közölte, hogy nem talált tanulmányt, ami a marhasperma és az akkumulátorgyárak közötti összefüggéseket vizsgálná, így szerinte Magyarország ezen az üzleten hatalmasat veszít.

Visszatérve az aranyvízumprogramra azzal folytatta, hogy erősen fennáll benne a gyanú, hogy ismét Kína profitál ebből. Mint fogalmazott, nincs benne a legkisebb Kína-ellenesség sem, mivel szereti a kultúrájukat, az ételeiket, elismeri a gazdasági fejlődésüket.

Egy problémám van: ami történik, az nem Magyarország érdeke

– jelentette ki Vona, aki ezután felolvasta, hogy pártja nemcsak kritizál, hanem konstruktív javaslatai is vannak.

• Egyrészt kezdeményezik a letelepedési kötvények kapcsán a parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását – mindezt annak ellenére, hogy már nem igazán bízik egy vizsgálóbizottság sikerességében;
• felszólította a kormányt, hogy 2030-ig ne engedélyezzék az EU-n kívüli külföldi állampolgárok ingatlanvásárlását;
• ezenkívül pedig létre szeretne hozni egy pártok felett álló, össznemzeti lakásprogramot, hogy „Magyarországon ne álom legyen a lakásszerzés”;
• valamint azt követelik, hogy vonják vissza az aranyvízumprogramot.

Pekárné: A magyar családbarát kormány a külföldi családokat támogatja

A délután utolsó felszólalója a pártot az EP-vitán is képviselő Pekárné Farkas Emese volt. A fiatal politikus felszólalását azzal kezdte, hogy visszautalt az M1-es vitára, hogy ott is szembesíteni próbálta a Fidesz EP-képviselőjét, Deutsch Tamást, hogy mi számít hazaárulásnak, és őszerinte az, hogy orosz és kínai állampolgároknak árusítják ki az országot, annak számít-e, amire szerinte Deutsch nem tudott mit mondani.

Elmondta, hogy a kéthetes átvilágítás semmire sem elég, hiszen az alapvetően hónapokig tartó folyamat során is történnek hibák, így a két hét rendkívül kevés idő.

Mi az a nemzetgazdasági érdek, hogy orosz és kínai befektetőket csábítanak ide, és mi ez, ha nem hazaárulás egy lakhatási válság idején

– fogalmazott a fiatal politikus, aki szerint a lakhatási válság lassan már nemcsak a fiatalokat, hanem az időseket is eléri, hiszen ő is azon aggódik már, hogyan lesz a gyerekének saját lakása.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter különutasnak és pragmatikusnak nevezett politikája Pekárné szerint csak arra jó, hogy Nyugat-Európában rossz szemmel néznek az emberre, ha megtudják, Magyarországról jött – szerinte a magyar külpolitika biztosítja, hogy minden magyarra így nézzenek külföldön.

Szerinte a magyar külügyminiszter próbálja úgy beállítani a külpolitikáját, mintha az kuriózum lenne, de szerinte nem úgy az, ahogy ő ezt annak akarja láttatni. Az ugyanis nem ahhoz hasonlít, mint amikor valaki egy egzotikus étteremben homárt eszik, hanem mint amikor valaki marhaspermát exportál külföldre. Szerinte a magyar kormány politikája a lejtőn löki le a magyar ingatlanpiacot, a gazdaságot és immáron a nemzetbiztonságot is.

Pekárné szerint az emberek nem arra kérték a kormányt, hogy külföldieknek árulják ki az ingatlanjaikat, hogy a magyar emberek információit Oroszország és Kína számára eladja, vagy hogy a magyar külügyi levelezés kínai és orosz kémek számára „átjáróház” legyen, ahol fontos NATO-s, uniós és nemzetbiztonsági dokumentumokhoz férhetnek hozzá a kémek.

Mi ebben a magyar érdek? Erre a kérdésre hallgatást kapunk, mert nincs válaszuk

– jelentette ki a párt alelnöke, aki ezután gondolatát arra futtatta ki, hogy a mostani program túlmutat a kötvényeken vagy az ingatlanvásárlásokon, az aranyvízum az egész rendszert mutatja be: a magyar bevándorláspolitika beenged bárkit, akinek pénze van, miközben „döngölik a mellüket”, hogy megvédik a magyarokat, akiket valójában szerinte nem tud megvédeni a magyar állam. 

Meddig tűrjük mindezt? Amíg a gyermekeink el nem költöznek Magyarországról?

– tette fel a kérdést hevesen Pekárné, aki beszéde során többször is arra utalt, egyre nehezebb a fiatalok számára megérvelni, miért maradjanak Magyarországon, és próbáljanak idehaza boldogulni.

Mivel míg a kínai és orosz családoknak családegyesítés jár Magyarországon, addig a kivándorlásra utalva arról beszélt, a magyar családoknak a szétszakadás és a videóbeszélgetések. Emiatt szerinte mind Orbánnak, mind Szijjártónak mennie kell, hiszen a lakhatás mellett szerinte az egészségügy és az oktatási rendszer is romokban hever, és kétszer fizetünk érte, az állami mellett a magánért is.

Vona Gábor után Pekárné is beszédét pontokban zárta, azonban konstruktív javaslat helyett ő öt követelést fogalmazott meg.

• Követeli a „Rogán-vízum” azonnali kivezetését;
• a nemzetbiztonsági elbírálás részleteinek nyilvánosságra hozatalát;
• a kínai gigahitel részleteinek a nyilvánosságra hozatalát;
• egy átfogó lakhatási reform bevezetését;
• valamint „a hazát áruló és ránk szégyent hozó” külpolitika befejezését, szövetségi kapcsolataink helyreállítását.

A demonstráció után Pekárné és Vona a külügyminisztérium elé vonult, ahol megpróbálta átadni az ezen utóbbi követeléseket tartalmazó laminált lapot a külügyminisztérium egy dolgozójának, azonban tízpercnyi várakozás után végül egy rendőr vette át, aki azt ígérte, eljuttatja azt az illetékeseknek.

A kínaiak már sorban állnak, az állam profitot vár

Mint korábban bemutattuk, a Hungarian Golden Visa program lényegében a korábban nagy port kavart letelepedési kötvény újracsomagolása, csak kötvényvásárlás helyett ezúttal ingatlanvásárlás-fókuszú konstrukciót dolgozott ki a magyar kormány.

Mint akkor írtuk, a programot életre hívó jogszabály kimondja, hogy „{...} vendégbefektetői vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik”. Nemzetgazdasági érdeknek kell tekinteni az alábbi befektetések megvalósítását:

• a) a Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartásba vett ingatlanalap által kibocsátott, legalább 250 000 euró összegű befektetési jegy megszerzése,
• b) legalább 500 000 euró összegnek megfelelő értékű, természetben Magyarország földrajzi területén található, az ingatlan-nyilvántartásban helyrajzi szám szerint nyilvántartott per-, teher- és igénymentes lakóingatlanban – ide nem értve a 22. § (11) bekezdése szerinti elidegenítési és terhelési tilalmat – tulajdoni illetőség megszerzése, vagy
• c) legalább 1 000 000 euró értékben, oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatása céljából pénzbeli adomány nyújtása valamely, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére.

A program eredetileg július 1-től lépett volna életbe, azonban azt végül 2025. január 1-ig tolták.

(Borítókép: Vona Gábor. Fotó: Papajcsik Péter / Index)