Olyan árvízi küzdelem jön, amire még nem volt példa

Az elmúlt napok esős időjárása komoly aggodalmat keltett a magyar vízügyi szakemberek körében, különösen a Duna mentén, ahol a folyó vízszintjének emelkedése nyugtalanságra ad okot. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és készül a lehetséges árvizek megelőzésére és kezelésére. 

Az elmúlt évek munkája most nagyon komolyan megmutatkozik

– világított rá Siklós Gabriella, az OVF szóvivője, aki felsorolta, hogy milyen fejlesztések történtek az árvízi védelemben: árvízi töltéseket erősítettek meg, új műtárgyakat és zsilipeket építettek. „Az elmúlt évek beruházásai most rendkívül fontosak, mert a védekezésben meghatározó szerepet játszanak. Az állami töltésvonalak és a vízügyi műtárgyak jó állapotban vannak, és ez bizakodásra ad okot” – mondta a szóvivő.

A Bécsi-medencében továbbra is esik az eső, ez nekünk is probléma

A jelenlegi időjárási körülmények kiszámíthatatlanságát is érintettük, különösen a Borisz ciklon hatásait. Siklós Gabriella az előrejelzések folyamatos frissítésének fontosságát emelte ki: „Ma reggel érkeztem vissza a vízügyi Országos Műszaki Irányító Törzs üléséről, ahol elhangzott, hogy a ciklon középpontja az előrejelzésekhez képest eltolódott. A Rába és a Mura vízgyűjtő területe kevesebb csapadékot kapott a vártnál, azonban a Duna vízgyűjtő területére több eső érkezett, mint amire számítottunk.”

„Amikor beszélgetünk (reggel 10 óra – a szerk.), még mindig esik az eső a Bécsi-medencében, illetve a Traun és az Enns folyók vízgyűjtő területén, és most, mivel áthelyeződött a ciklon, a Felső-Duna vízgyűjtő területe váratlanul sokkal több csapadékot kap” – mondta lapunknak a szóvivő, akitől aztán megkérdeztük, hogy ez mekkora veszélyt jelent.

– válaszolta Siklós Gabriella. Emlékezetes, hogy 2013. június 9-én kora délután 891 centiméterrel megdőlt a Budapesten eddig mért legmagasabb árvízi Duna-vízállás rekordja. A magyar vízügy szerint ezt a szintet valószínűleg nem érjük el, átlagosan 40 centiméterrel maradhatunk el tőle,  de látványban hasonló lehet.

Már a hét elején elkezdték a felkészülést

A vízügyi szakemberek az előrejelzésekből már a hét elején látták, hogy valami érkezik, aztán a hét közepén már mindenki a ciklonról beszélt, amelyről sejtették, hogy extrém mennyiségű csapadékot hozhat. A vízügyesek már ekkor elkezdték az átvezénylésekre való felkészülést, hogy a legveszélyeztetettebb területeken legyen megfelelő szakember és erőforrás.

Pénteken elkezdett dolgozni a vízügy törzse is, ami azt jelenti, hogy 24 órában robotolnak a központban is. Emellett megkezdődtek az átvezénylések is.

Mostanra ezek a kollégák mind-mind úton vannak, több mint félezren az ország különböző területeiről

– mondta Siklós Gabriella. Egészen a határtól, ahol a Duna bejön Magyarországra, a folyó mentén a kritikus pontok között osztották szét az embereiket. Az első mérőállomás Nagybajcson van, majd jön Győr, a Dunakanyar és így tovább.

Mosonmagyaróváron olyan csata jöhet, amire még nem volt példa

A szóvivő arról is beszélt, hogy az Ausztriából érkező Lajta folyó vízszintje is váratlanul magas lehet, és Mosonmagyaróvár védelme érdekében szükség lehet a város feletti szükségtározó megnyitására.

A vízügy képviselője elmondta, hogy több napja készítik elő, hogy Mosonmagyaróvár védelme miatt be kell avatkozni, és a város felett lévő szükségtározót ki kell majd nyitni. „Most van vasárnap reggel, ahogy beszélgetünk, ez körülbelül 24 órán belül el fog dőlni” – árulta el.

Jó állapotban a töltések, harcra készen a magyar vízügyesek

Az árvízvédelem két fő részből áll: az állami és az önkormányzati védekezésből. Az állami védvonalakon a vízügyi szakemberek felelnek a töltések megfigyeléséért, míg az önkormányzatok saját területükön szervezik meg a védekezést. „A Duna mentén vannak állami védvonalak, de bizonyos települések saját védekezésre kényszerülnek, ahol nincs állami védvonal. Ilyen esetekben az önkormányzatok kérhetnek segítséget a vízügytől, és mi természetesen segítünk is, közösen a katasztrófavédelemmel” – magyarázta Siklós Gabriella. Ilyen önkormányzat Budapest is.

„És a törvény szerint nekünk ott nyilvánvalóan segítenünk kell, közösen a katasztrófavédelemmel” – árulta el a vízügy szóvivője. Elmondta, hogy az állami védvonalak mentén őrzik a töltést, és a cél az, hogy semmilyen beavatkozást ne kelljen homokzsákolni, merthogy jó állapotúak a töltéseink. Inkább 24 órában figyelik azokat a jelenségeket, amelyek esetleg ezeket a töltéseket meggyengíthetik. Elárulta azt is, hogy a vízügyes kollégái ezekben az órákban szállják meg a védvonalakat a Szigetköztől egészen Budapestig.

Bármikor szólhatnak, hogy várják az önkénteseket

Az önkéntesek szervezését mindig az önkormányzatok végzik, de a katasztrófavédelem és az Országos Vízügyi Főhatóság is várhatóan tesz majd közzé részleteket arról, hogy hova és mikor várják az önkénteseket. Ha az állami védvonalakra valamiért mégiscsak több víz érkezne, akkor azokat kellene magasítani.

Nagyon valószínűtlen, hogy meg kell magasítani egy állami töltésvonalat, mert olyan magasra építették, hogy statisztikailag százévente ér fel ilyen magasra a vízszint

– világított rá lapunknak Siklós Gabriella. Megjegyezte, hogy ez bár nagyon valószínűtlen, azért semmi sem kizárt. „Az ilyen helyzetekre is felkészültünk, és ha szükséges, a Készenléti Rendőrség és a Honvédség is készen áll a beavatkozásra, velük már egyeztettünk” – mondta lapunknak Siklós Gabriella, az OVF szóvivője.

Azt is megkérdeztük a szóvivőtől, hogy nálunk előfordulhat-e olyan brutális árvíz, mint a közeli Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban. Azt válaszolta, hogy gondoljunk bele 2013-ba, akkor sem volt ugyanolyan. Megnyugtatott, hogy „a vízügy maximálisan felkészült, és hihetetlenül szervezett munka folyik”.

(Borítókép: A heves esőzések utóhatásai Lipova Laznéban, Csehországban 2024. szeptember 15-én. Fotó: David W Cerny / Reuters)