Terézvárosban bezárják az Airbnb-t, pedig csak tízből egy ember szavazott a tiltásra

Szeptember 2. és 15. között online és offline is három helyszínen zajlott minden nap – kivéve, amikor összeomlott a szavazás rendszere – a VI. kerület Airbnb-szavazása. A rövid távú lakáskiadást célzó voksoláson a két hét alatt a helyiek 20 százaléka, vagyis 6083 terézvárosi voksolt, közülük 3265-en, azaz 54 százalék szavazott igennel, 2818-an pedig nemmel.

2026. január elsejétől nulla napban határozza meg a terézvárosi önkormányzat azoknak a napokat, melyeket rövid távú lakáskiadásra lehet használni a kerületi ingatlanpiacon. A döntést az Országgyűlés felhatalmazása alapján, ügydöntő szavazáson hozták meg a kerület lakói

– olvasható a kerület közleményében, amelyben bejelentették a szavazás eredményét.

Ez az jelenti, hogy a szavazásra jogosultak 20,52 százaléka vett részt a voksoláson, amelyben, Soproni Tamás, a kerület polgármestere szerint „Terézváros megmutatta, hogy diktálja a tempót a demokrácia gyakorlásában is”.

A polgármester ugyan örül az eredménynek, de Schumicky Balázs, a Magyar ApartmanKiadók Egyesületének elnöke szerint komoly problémákat kérdéseket vet fel a döntés.

Tízből egy embernek jelent problémát az Airbnb

„Az eredményből egyértelműen látszik, hogy nincsen az Airbnb-k betiltása mögött valós társadalmi, lakossági támogatása Soproni Tamásnak” – közölte Schumicky Balázs, aki felhívta a figyelmet arra, hogy két hét alatt csak a lakosság 20 százaléka nyilvánított véleményt, és minimális különbség alakult ki a két álláspont között.

Tízből egy terézvárosi szeretné ezt betiltani

– összegezte az eredményeket a MAKE elnöke, aki szerint különösen kevésnek bizonyul ez, ha hozzávesszük, hogy „ez súlyosan diszkriminatív közvélemény-kutatás volt”, mivel az egyesület úgy látja, hogy bizonyos választói csoportok ki voltak zárva a szavazásból, amíg mások önkényesen bele voltak véve.

A MAKE azt is nehezményezi, hogy semmit nem lehetett tudni a szavazásnak az összesítéséről, ugyanis nem volt választási bizottság, nem volt, aki ellenőrizze a szavazatszámlálást, nincsenek jogorvoslati lehetőségek – pedig számos bejelentést kapott az egyesület, olyan helyzetekről, amikor valaki nem tudott szavazni, és amikor jegyzőkönyv felvételét kérték a probléma miatt, akkor azt az önkormányzat munkatársai megtagadták – és nem volt meghatározva minimális részvételi arány sem.

Nagyon sok lakcímkártyának elutasították a regisztrációját olvashatatlanságra hivatkozva, és mivel senki nem hitelesítette ezt az eljárást, ezért nem tudtak az érintettek fellebbezni vagy intézkedni, így nem is tudták leadni szavazatukat.

Illegális üzenetekkel kampányoltak a „betiltáspártiak”

Az is nagyon fontos, hogy a hétvégén illegális, központilag kiküldött SMS-ek ezrei érkeztek a terézvárosi szavazókhoz.

Ezeket ráadásul olyan számokról küldtek ki, amelyekről korábban Karácsony Gergely, valamint a DK-jelöltjeinek támogatására buzdítottak, és nem volt megnevezve, hogy ki küldi az üzenetet, így azt sem tudni, hogy milyen adatbázisból, milyen felhatalmazás alapján érkeztek ezek az SMS-ek” – mondta el a MAKE elnöke, aki hozzátette, ebben az ügyben megteszik a szükséges jogi lépéseket.

Schumicky Balázs hozzátette, a szavazás segítésére behívott Szikra Mozgalom és számos médium démonizálta a turizmust és a turistákat, és tulajdonképpen mindenkit bulituristának állítottak be, és egy „xenofób álláspontot vettek fel”, miközben a legtöbb érintett – mint például a kerületben dolgozó és oda adót fizető, viszont nem ott lakó szálláshely-szolgáltatók, turizmusból élő vállalkozók – ki voltak zárva a szavazásból, ennek ellenére a véleményüket elmondók 46 százaléka az Airbnb-k mellett voksolt.

„Ez mindenképpen szembemegy a teljes tiltás koncepciójával” – fogalmazott Schumicky Balázs, aki elmondta, a Nemzeti Választási Iroda szerint a nyár eleji önkormányzati választásokon ugyan csak 29 193 szavazásra jogosult van a kerületben, de mivel a mostani szavazáson már azok is szavazhatnak, akik 16. életévüket betöltötték, ezért ők úgy számoltak, hogy nagyjából 35 ezer fő volt jogosult a voksolásra.

A helyiek vesztettek ezen a szavazáson, csak a hotelek örülhetnek

„Az önkormányzat olyan mennyiségű visszaélést követett el, annyira a szürke zónában mozog maga a szavazás, hogy ez alapján nem helyes, hogy Soproni Tamás a döntés felelősségét rátolja az egész kerületre” – mondta a MAKE elnöke, aki hozzátette, vizsgálják a jogi lehetőségeiket.

Schumicky Balázs, ahogy korábban is, most is elismerte, hogy a turizmusnak a rengeteg pozitív hatása mellett vannak negatív hatásai. Azonban az eredmény szerinte azt mutatja, hogy a negatívumok közel sem akkorák, mint ahogyan az néhány médium vagy szervezet állítja.

Ez az eredmény nagyon erős jogosítványokat ad nekünk ahhoz, hogy a kormánnyal le tudjunk ülni, és a tervezett szigorításokról tudjunk tárgyalni

– jelentette ki az elnök, aki abban bízik, hogy a szavazás most megmutatta, hogy egy kisebbség az, akinek az Airbnb-kkel problémája van. Ezeket a problémákat meg kell oldani, de nincs szükség a vállalkozás szabadsága Alaptörvényben biztosított jogának korlátozására.

A MAKE úgy látja, nem véletlen, hogy a többi érintett városrész, mint például a VII. kerület, nem tervezi a vendégéjszakák számának korlátozását, mert rájöttek arra, hogy az nem segítené a problémák megoldását.

„Soproni Tamás döntése után a szektor egyetlen részének szereplői érezhetik magukat nyertesnek: a kerületben működő hotelek, akik abban bízhatnak, hogy az eddigi Airbnb-ben megszálló turisták mostantól hozzájuk fognak bejelentkezni. Szerintünk egyébként nem fognak hozzájuk elmenni” – fogalmazott Schumicky Balázs.

Mit tesznek az Airbnb-tulajdonosok?

Schumicky Balázs kifejtette, ügyfeleinek lakásai esetében elgondolkodnak, hogy némelyiket átalakítják hostellé, amelyeknek társasházakban való működtetése továbbra is engedélyezett. Az olyan lakásokat, amelyeket nem lehet átalakítani ilyen ifjúsági szállássá, és hosszú távú kiadásra sem alkalmasak, mert nem arra lettek tervezve, azokat pedig üresen tartják passzív befektetési eszközként, ahol az ingatlanárak növekedése biztosítja a megfelelő „hozamot”.

„Az olyan lakásoknál, amelyek alkalmasak albérletre, ott pedig semmiképpen sem a hosszú távú kiadás a cél, hanem a külföldi, két-három hónapra érkező diákok, expatok bevonzása. Ez ugyanis jogilag nem minősül szálláshely-szolgáltatásnak, így továbbra is engedélyezett” – tette hozzá Schumicky Balázs, aki szerint valószínű, hogy a többi Airbnb-tulajdonos is így tesz.

(Borítókép: Németh Emília / Index)