Mi ez a C alakú zsákolás a fák körül, miért klórozzák jobban a vizet?

A fővárosiak ivóvizének minőségét a jelenleg előrejelzett tetőzési magasság mellett nem veszélyezteti az árhullám – jelentette ki lapunknak Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója. Azt azonban megjegyezte, hogy minden árvíz esetében van előre nem látható bizonytalansági tényező. 9 méter feletti szintnél beszűkül a vízbiztonságot garantáló eszközök köre, de most nem erre készülnek, s a nem várt körülményekre is megvannak a protokollok.

Lapunk az FCSM-től úgy tudja, hogy a hivatalos szervek a hydroinfo.hu adatait tekintik irányadónak.

A fővárosi háztartásokba eljutó ivóvíz a Duna parti szűrésű vízbázisaiból származik, ezt csápos kutakkal termelik ki. Az előre kidolgozott, preventív jellegű intézkedési tervek előírásainak felel meg most a Fővárosi Vízművek azzal, hogy megemeli az ivóvíz klór tartalmát az árvíz idejére azoknál a kutaknál, ahol a Duna vízszintjének emelkedése ezt indokolja. A kockázat egyes kutaknál már a víz 8 méteres szintjénél megjelenik, másutt simán bírja a 9 méter feletti vízszintet is. Ezeknél a kockázatosabb kutaknál használják most a klórozást, amely több napon át védi a vízminőséget (a kitermeléstől a fogyasztókig átlagosan két nap alatt ér el a víz, addig a csővezetékekben áll).

Egy korábbi árvíz alkalmával állapították meg azt is, hogy a kockázatok csökkentésére az ózonozás – a klór használata mellett – jó kiegészítő megoldás lehet, ezzel sokkal szélesebb spektrumon tudják az esetlegesen vízbe kerülő kórokozókat elpusztítani. Ötméteres vízmagasságnál a kutakban automatikusan beüzemelik az UV-lámpákat, hét méternél pedig a klórszintet is megemelik.

A helyszínen különös látvány fogadott a sziget középső, füves, ligetes részénél. Néhány idősnek látszó, nagy törzsátmérőjű fa körül építettek fel homokzsáktorlaszokat, a törzs körüli gyűrű azonban nem záródott be, hanem C alakban vette körbe a fát.

A Főkert szóvivője, Simonyi Gábor érdeklődésünkre ezt azzal indokolta, hogy itt valójában nem az oldalról érkező víz visszatartása miatt tették ki a zsákokat, hanem azok súlya miatt. Amint ugyanis a képen látható, a fa megdőlt, és az alulról érkező, emelkedő víz meglazíthatja a talaj szerkezetét, a gyökérzet kapaszkodó képessége lecsökken, a fa pedig kidőlhet.

és ez indokolja, miért nincs szükség teljes körberakásra.

Az ellensúlyozás mértéke függ attól, hogy a törzs mennyire tér el a függőlegestől, mekkora a lombkorona és a gyökérzet, és természetesen a talajszerkezettől is, ezért minden fánál külön kell mérlegelni, hogy mennyi zsákot kell ráhelyeznünk a gyökérzetre. Ezzel meg tudjuk akadályozni, hogy az átázás miatt lazább talajból kiforduljon a gyökérzet, és kárt tegyen a gátban.

Nem úgy, mint a Margit híd felőli bejárónál lévő zenélő szökőkút esetében. Itt a műtárgyat a Főkert teljesen körbezsákolta, elsősorban a gépészet védelme miatt. Úgy tudjuk, ha a fúvókák eltömődnek, a berendezés tönkremegy. A kiszerelhető, leginkább sérülékeny, értékes vízgépészeti eszközöket a szökőkút medencéjéből már kiszerelték, azonban mivel a nem mozgatható és nem leszerelhető eszközök értéke is igen jelentős, értékmegóvás céljából a szökőkút medencéje köré homokzsákgátat építettek, hogy így óvják meg a berendezéseket. A gát elsősorban az esetleges belvíztől, de szélsőséges esetben a vártnál magasabb vízszinttől, vagy a védgát átszakadása esetén a betörő víztől is megvédheti a szökőkutat.

Gólya a gáton

Szerdán délelőtt a Margitszigeti Kisállatkert 110 állatának is át kellett költöznie a városligeti állatkertbe. Ott jártunkkor egyedül egy gólya árválkodott az egyik kis ház tetején, feltehetően az evakuálás délelőttjén külső helyszínen kezdte a napját.

Habár az előkészületek már a múlt héten elkezdődtek, a bemutatóhelyet fenntartó Fővárosi Állat- és Növénykert 20 szakembere bő három óra alatt „csomagolta össze” az állatokat.

A kínai sportolók csak néznek

A sziget északi végéhez közelebbi részen áll a Margitsziget Grand Hotel, melynek környékén egyáltalán nem a megszokott környezet fogadott. Néhány, hivatalos nemzeti melegítőbe öltözött kínai sportoló mellett a katasztrófavédelem munkatársai, és jó pár önkéntes vette körbe az épületet. A mentési munkálatok irányítója az Indexnek azt mondta,

A külső védvonalon az FCSM védekezik, de a belső területek kritikus pontjait is ők mérték ki. A szálloda körüli védekezés nem valami önerős maszek munka, a katarsztófavédelemnek kell a hotelt megvédenie. Az előzetes várakozások szerint a szálloda mögötti füves területen 30–40 cm magasan állhat tetőzéskor a víz.

A Margitsziget lezárásával egyidejűleg a Palatinus fürdőt is bezárták átmenetileg. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. lapunkkal azt közölte, hogy a medencékből a vizet nem engedték le, ez statikai okokból sem lett volna célszerű. Az alulról megjelenő víz okozza a legnagyobb problémát, ezért már a hétvégén megkezdték a fürdő eszközeinek áthelyezését az alagsori és földszinti épületrészekből a vízmentes emeleti szintekre.

A mintegy 10 hektáros területen egész napos felügyeletet tartunk az árvíz idején, figyelve a strand területén az esetleges buzgárok kialakulását, őrizve a kutak és medencék állapotát. Ehhez munkatársaink a Fővárosi Csatornázási Művek által szállított 75 m³ mennyiségű homokból már összekészítettek több mint 4 ezer homokzsákot, melyeket a kritikus helyeken azonnal fel tudunk használni.

Közleményükben azt is hangsúlyozták, hogy az ipari műemléknek számító, több mint 100 éves és ez évben felújított hullámgép megóvása érdekében minden szükséges intézkedést megtettek. A medencék tisztításához, illetve a medencék megfelelő vízminőségéhez szükséges vegyszereket biztonságos helyre szállították. A BGYH munkáját nem teszi egyszerűbbé ugyanakkor, hogy a Duna budai oldalán délről észak felé haladva az extrém magas vízállás a Gellért, a Rudas, a Rác, a Király, a Lukács fürdőt és a Pünkösdfürdői Strandot is veszélyezteti.

(Borítókép: Margitsziget 2024. szeptember 19-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)