Fontos változás történt a katasztrófavédelmet illetően, októbertől már érvényes is az új szabály

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1200-1300 embere kerül át a kormányhivatalokhoz október elsejétől. Az átszervezés miatt azonban a munkavállalók rosszabbul járhatnak, kevesebb fizetést és szabadságot kaphatnak − írta meg a HVG.

A hét közepétől történt meg a katasztrófavédelmi dolgozók tájékoztatása, pedig másfél hét múlva jön az áthelyezésük, mely több hatósági engedélyeztetési szakterületet érint, melynek keretében az érintett katasztrófa-védelmisek a közigazgatási hivatalokhoz kerültek. Utóbbiakon katasztrófavédelmi osztályok jönnek létre, melyeknél több megye tartozik egy-egy területhez.

Három területet érint leginkább az átszervezés:

• Vízügy – vízjogi engedélyek kiadása és ellenőrzése, valamint más feladatok a csapadékvíz-elvezetéstől a víztározókkal kapcsolatos hatósági döntéseken át a víz- és szennyvízvezetékek engedélyeztetéséig. 
• Tűzvédelem – közigazgatási hatósági, szakhatósági eljárások, ezen belül tűzmegelőzési hatósági feladatok, intézmények, ipari létesítmények létesítés és a használat során betartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások érvényesítése. 
• Iparbiztonság – a veszélyes üzemek hatósági engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési feladatai, a veszélyesáru-szállításban (közúti, vasúti, vízi és légi) érintett járművek és telephelyek ellenőrzése, továbbá a kritikus infrastruktúrák védelme. 

Előbbi kettőt eddig a Megelőzési és Engedélyezési Szolgálat, utóbbit az Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség látta el. Ez több tízezer hatósági ügyintézést jelenthet évente, ráadásul sokszor szűk határidőkkel.

Az érintett katasztrófa-védelmi dolgozók jogállása is változott

A katasztrófa-védelmi dolgozók más beosztásba is kerülnek, hivatali főtanácsosokká válnak, annak megfelelő fizetéssel. „Ez főleg a civil, vagyis a riasz-os állományt érintené, ők havi 25-75 ezer forinttal járhatnak rosszabbul, mert náluk az eddigi túlmunkákért járó pótlékokat nem építenék be a bérbe.” Nemcsak a bér csökkenne, hanem kevesebb szabadság is járna nekik, valamint a munkavégzés hely is megváltozna, mely akár 50-60 kilométernyi utazást jelentene.

Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint lehetetlen helyzetbe kerültek a munkatársaik, ráadásul a 30 napos határidőt sem tartotta meg a kormányzat. Mindössze öt nap gondolkodási időt adtak a dolgozóknak.

Három lehetőség áll a munkavállalók előtt: vagy felmondanak, amit a megadott öt napon belül többen meg is tettek, hiszen így is munkaerőhiánnyal küzd az ágazat. El is fogadhatják a feltételeket, és mind azzal járó hátrányt is. A harmadik opció szerint pedig átvezényelhetik őket két évre törvényi erővel.

A Belügyminisztérium is megszólalt az ügyben: „a hatósági és szakhatósági jogkörök egy része a június 18-án kihirdetett 2024. évi XXIX. törvény alapján kerül át a kormányhivatalokhoz”.

Azt is írták, hogy „az érintett szervek közötti egyeztetés folyamatos, a feladatok átadása az előírt határidő szerint meg fog történni”. Ez az említett törvényben előírt határidő a munkavállalókkal is közölt október 1-i dátum. Válaszában az Országos Katasztrófa-védelmi Főigazgatóság ugyanakkor azt közölte, hogy „a hatáskörátadással érintett munkatársak illetménye a jogviszonyukról rendelkező törvény garanciális szabályainak értelmében nem csökken”. Az alapbéruk valóban nem csökken, de a pótlékaikat nem fogják beszámítani, így a tényleges jövedelmük kevesebb lesz.