Így szakította szét az országot egy hét alatt az elmúlt évtized legnagyobb árvize

Szeptember elején lecsapott Közép-Európára a Borisz ciklon, amely hatalmas mennyiségű csapadékot hozott magával. A szélsőséges időjárás Ausztriától Romániáig áradásokat okozott, a víz több országban autópályákat, településeket, komplett városokat öntött el, de magas fokú árvízkészültség alakult ki a Dunán és mellékfolyóin is. Magyarországon a Duna, a Lajta, a Rába és a Répce folyók vízgyűjtő területein készültek fel a veszélyes vízszintre.

Egy hete indult a Lajtán az ár

A múlt hetet megelőző előrejelzéseken már látszott a kivételes, nagy mennyiségű víztömeg, így 10 nappal ezelőtt, pénteken elkezdett dolgozni a vízügy törzse, valamint megkezdődtek az átvezénylések is. A vízügyi szakemberek 15-én, vasárnap estére a Duna felső szakaszán és a Lajtán már csaknem 500 kilométeren rendelték el az első- és másodfokú árvízvédelmi készültséget.

Látszott, hogy a Rába és a Mura területén levonul az árhullám, mivel kevesebb csapadékot kapott a vártnál, azonban a Lajta és a Duna vízgyűjtőjére több hullott, mint amire előzetesen számítottak.

A Margit-szigeten is hamar elkezdődött a védekezés a homokzsákok elhelyezésével, valamint a gát megerősítésével, a munkálatokkor Karácsony Gergely főpolgármester is a helyszínen tartózkodott.

A Szigetköz küzdött elsőként meg a vízzel

Magyarországra hétfőn érkezett meg az árhullám, a Szigetközben már aznap az árvízzel szemben védekeztek. Kelet-Magyarországról valamennyi vízügyi szakembert ebbe az országrészbe vezényelték, homokzsákokkal próbáltak gátat szabni az áradásnak.

Orbán Viktor miniszterelnök az árvíz miatt lemondta strasbourgi szereplését. A kormányfő döntését a közösségi médiában jelentette be hétfőn, eredetileg az Európai Parlament ülésén beszélt volna, helyette az elmúlt héten az ország különböző területein ellenőrizte az áradás elleni védekezést.

Az Index stábja aznap Pozsonyból jelentkezett, ahol már rakpartok kerültek víz alá, az egyik városrészbe egy katonai teherautó platóján zötykölődve sikerült bejutnunk.

Emellett a Római-partot is felkerestük, ahol akkor még csak várták az érkező áradatot. Kedd este lépett hatályba Orbán Viktor rendelete az árvíz elleni védekezésről, amelynek értelmében Magyarország egész területére összehangolt védelmi tevékenységet rendeltek el, amelynek összehangolását a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, azaz Pintér Sándor belügyminiszter kapta feladatul.

Szlovákia után Magyarországon folytatódott az Index árvízhelyzetet bemutató útja, Győr-Moson-Sopron vármegyébe utaztunk, ahol ellátogattunk Dunaszentpálra, Ásványráróra és Dunaalmásra is.

Szerdára a pesti és a budai alsó rakpartot is elöntötte a víz, a főváros egyik legkritikusabb pontja, a Róma-part is víz alá került.

Az országban több komp működése ideiglenesen teljesen leállt, és útlezárások is életbe léptek, valamint a BKK korlátozta a rakpartok és az azok környezetében közlekedő járatok forgalmát.

Árvízinfók a kormányfővel

Szerdán reggel Orbán Viktor miniszterelnök az árvízvédelmi operatív törzzsel való egyeztetést követően Árvízinfó címmel megtartotta az idei kora őszi árhullám első kormányfői sajtótájékoztatóját, ahol az áradás elleni védekezés legnehezebb időszakát vetítette előre. A kormányfő kijelentette, hogy az aktuális helyzetben félretették a „politizálás luxusát”, ismertette, hogy az árvízvédelmi helyzetben Karácsony Gergely főpolgármesterrel is könnyen együttműködik a kormány.

Munkatársaink szerdán Kisoroszi felé vették az irányt, amelyet még aznap elzárt a víz a külvilágtól.

Kisoroszi után Szentendrére látogattunk, ahol egyesek arra készültek, hogy majdnem egy hétig autójukban élnek majd. Dunakeszin azt láttuk, hogy a révet már elérte a víz, felkerestük Tahitótfalut, Leányfalut, Dunabogdányt, Pilismarótot, Visegrádot és Dömöst is. Vácon már akkor kritikus volt a helyzet, stábunk a helyiekkel, a polgármesterrel és Magyar Péterrel is beszélt a település víz elleni harcáról. Még aznap délben besétáltunk a Margit-szigetre, ahol már javában a homokzsákokat töltötték.

Csütörtökön délelőtt Nagybajcsnál, este Gönyűnél tetőzött a Duna, Budapesten a Margit-szigeten okozott komoly fejtörést az árvíz. A délelőtti órákban a pesti alsó rakpartot is elöntötte a víz, ahol az Országház épülete is veszélybe került, valamint a Lánchíd pesti oldalán lévő villamosalagutat is. Esztergomnál – ahol drónnal is megnéztük az áradást – szintén átlépte medrét a Duna.

Kismaroson már csónakkal közlekedtek az utcákon is, valamint Baján is betört az áradás, miközben Budapesten befejeződött a felkészülés. Csütörtökre már áramkimaradással és a közlekedési rend felborulásával is járt az árvíz az ország több területén. 

Péntek hajnalban Komáromnál, napközben Esztergomnál, éjszaka Nagymarosnál érte el a csúcspontot az ottani vízállás, a lassú és tartós áradás miatt növekedett a terhelés a gátakon a Dunakanyarban. A klasszikus fizikai munkákkal végeztünk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken. Az operatív törzs ellenőrzés alá vonta a Budapesttől délre eső védműveket.

Felkerestük a Kopaszi-gátat, Dunabogdány felől egy motorcsónakkal jutottunk be Kisorosziba, ahol egy sportpályájáról felszállva, a Magyar Honvédség közreműködésével, egy, a védelmi munkálatokban részt vevő H145M típusú helikopter fedélzetéről, madártávlatból láthattuk az árvízhelyzetet.

Pénteken megnéztük a főváros déli kerületeit, valamint az agglomerációs városok felkészüléseit is, emellett személyesen jártuk körbe az ország egyik legszigorúbb fegyházát, a Váci Fegyházat és Börtönt.

Budapest küzdelme turistalátványosság lett

Szombaton tetőzött a Duna Budapestnél. A legmagasabb vízállást a folyó a fővárosban, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) lapunknak is megerősített adatai szerint végül hajnali 5 órakor 830 centiméteren érte el. Ezen a napon jelent meg portálunkon az a drónfelvétel, amelyet a magyar sajtóban szinte egyedülállóan mi örökíthettünk meg a tetőzés közbeni Budapestről.

A rekord 61 centiméterrel maradt el a 2013-as értéktől, a rakpartok előreláthatólag a jövő hét elején – a korábbi csúcspont miatt az előrejelzettnél várhatóan korábban – szabadulhatnak az árvízi tehertől. Szombaton a miniszterelnök a fővárosi Duna-szakaszon irányította a védekezést, Karácsony Gergely főpolgármester a tetőzést követően, szombat délután a Batthyány téri metrómegállónál – amelynek aluljárójába stábunk is lejutott – tartott sajtótájékoztatót, ahol azt mondta: bár jól teljesített a védekezés, nincs teljesen kész a fővárosi árvízvédelem.

A helyszínre érkeztek a a Fővárosi Vízművek, a BKK, valamint a Fővárosi Csatornázási Művek képviselői is. Piknikhangulat volt érezhető a rakpartokon, mindenki az áradó Dunára volt kíváncsi. Szombati cikkünkben Adonyban kerestük a választ arra, hogy miért választja valaki lakóhelyének azt a területet, amit időről időre visszafoglalnak a hullámok.

Vasárnapra kettéosztotta a dunai árvíz elleni védekezést a Duna szombati tetőzése Budapestnél, a folyó az észak- és közép-magyarországi szakaszon apadásnak indult, miközben a terhelés a fővárostól délre található part menti településekre nehezedik.

Stábunk vasárnap Dunaújvárosból, Madocsáról és Csepelről jelentkezett. Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője vasárnap lapunkkal közölte, hogy Budapesten 50 centimétert csökkent a vízállás, szombat hajnal óta lefelé halad az árhullám, jelenleg Paksot is elhagyta már.

A hétfőn a tetőzést Baján várják, kedden pedig Mohácsra érkezik majd meg a víztömeg, a tetőzésektől pedig szerdán búcsúzhatunk el. Arra a kérdésünkre, hogy mikorra várható az árvíz tényleges vége, elmondta, hogy a másodfokú készültség nagy valószínűséggel a jövő hét második felére várható. Azonban azt, hogy teljes mértékben mikorra szűnhet meg az árvízhelyzet, Siklós Gabriella még nem tudta megmondani.

Az árvízhelyzetről az Indexen is beszámolunk folyamatosan frissülő, percről percre tudósításunkban, amelyet itt követhet nyomon.  Időjárás-előrejelzésünket a  https://index.hu/idojaras oldalon kísérheti figyelemmel.

(Borítókép: Tövissi Bence / Index)