Így lett az NB I-es játékosból az unió leghosszabb ideje hivatalban lévő külügyminisztere

Szijjártó Péter immáron tíz éve Magyarország külügyminisztere, ezzel pedig Európában a leghosszabb ideje hivatalban lévő tárcavezető.

A komáromi születésű politikus 2002 óta a Fidesz országgyűlési képviselője, 2022-ben a hatodik parlamenti ciklusát kezdte meg. A Fidesz kommunikációs igazgatójaként 2006 és 2010 között dolgozott, 2010-től két évig a miniszter szóvivőjeként, majd 2012 és 2014 között a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkáraként. Külgazdasági és külügyminiszter-helyettes volt 2014 júniusától szeptemberéig, majd ezt követően 2014. szeptember 23-tól lett Magyarország külgazdasági és külügyminisztere.

Emlékszem, egy jóbarátom azt mondta nekem, amikor kiderült, hogy külügyminiszter leszek, hogy ez a legnyugisabb állás, ha nincs háború. A történelem úgy íródott az elmúlt tíz évben, ahogy íródott. Én azt gondolom, a legfontosabb az, hogy a magyar külpolitikának folyamatosan magyar külpolitikának kell lennie

– mondta Szijjártó Péter az M1-nek adott nyilatkozatában. Hangsúlyozta, továbbra is olyan szuverén külpolitikára van szükség, amely a magyar nemzeti érdek érvényesítését tűzi ki célul.

„És ezért nem fogadhatjuk el azt, hogy megpróbálnak rászorítani minket arra, hogy mások szemüvegén keresztül nézzük a dolgokat. Nekünk magyar szemszögből kell nézni a világ dolgait, és ennek megfelelő döntéseket kell hoznunk. Tehát azt tudom ígérni, hogy ameddig lehet, már ameddig végezhetem ezt a munkát, addig mindig is egy szuverén és magyar külpolitika megvalósítására fogok koncentrálni, amely csakis a magyar nemzeti érdekek érvényesítését tartja szem előtt” – mondta.

A politika mellett a sport is jelentős szerepet játszott az életében, ugyanis 2011 és 2016 között igazolt futsaljátékos volt, két NB I-es és 85 NB II-es mérkőzésen lépett pályára.

Ez történt, amióta hivatalban van

A 2014. január 1. és 2024. június 30. közötti időszakban a Külügy alá tartozó Befektetési Ügynökség támogatásával összesen 2169 befektetési projekt valósult meg Magyarországon. Ezek összesen több mint 52 milliárd euró befektetési volument és mintegy 156 ezer új munkahelyet jelentenek a magyar nemzetgazdaság számára.

A magyar gazdaság nyugati orientációját – a konnektivitásunk növelésének céljából – keleti és déli irányba diverzifikáltuk. Mindez a kormány programjának megfelelően nem a nyugati gazdasági kapcsolatok rovására történt, hanem annak kiegészítéseképpen.

Magyarország 2023-ban soha nem látott, 149,6 milliárd eurós exportértéket ért el, amely 77 százalékkal és 65 milliárd euróval magasabb, mint 2014-ben (84,5 milliárd euró). A magyar export – euróalapon számolva – 2014 óta (a 2020-as koronavírus miatti leállás kivételével) minden évben meghaladta az előző évi összeget, vagyis minden évben rekordot döntött. Az is kiemelendő, hogy az egyenleg terén a 2022-ben mért 9 milliárd eurós hiányból 2023-ban 9 milliárdos többletet sikerült elérni egy év alatt, ami 18,1 milliárd eurós növekedést jelent.

Magyarország határszakaszain 2014-ben 92, határon átnyúló közúti kapcsolat volt, és azóta 26 újat épített ki a kormány szomszédos országokkal, így jelenleg Magyarország teljes határszakaszán immáron összesen 118 közúti kapcsolat üzemel. Ezen felül a magyar–román határszakaszon tíz határátkelőhely ideiglenes nyitvatartással valósult meg. A belső schengeni határokon csak útkapcsolat, a külső schengeni határokon az útkapcsolattal határátkelőhely is létesült, a schengeni szabályoknak megfelelően.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2018 óta felel a magyar űrszektor koordinációjáért, és előterjesztette Magyarország első Űrstratégiáját, amelyet a Kormány 2021. augusztus 18-án elfogadott. Az Űrstratégia jövőképe, hogy hosszú távon Magyarország aktív szereplője legyen az űrszektor globális értékláncának, és elért pozíciójánál fogva egyes fejlesztési területeken regionális vezető szerepet töltsön be. Magyarország 45 év elteltével, 2025-ben ismert kutatóűrhajóst küld a világűrbe. Emellett húsz országgal és nemzetközi űripari céggel írt alá a hazai űrkutatás, valamint űripari cégek nemzetközi együttműködését, fejlesztését célzó szándéknyilatkozatot és egyetértési megállapodást.

Keleti nyitás és annak hozadékai

A keleti nyitás stratégia sikerét mutatja, hogy a teljes vizsgált időszakot tekintve az összesített volumen több mint 53 százaléka köthető keleti beruházókhoz. Az új munkahelyek számát tekintve mintegy egyharmadnyit tesz ki a keleti beruházók aránya.

A keleti relációk kiemelt szerepét jól érzékelteti, hogy a tíz legnagyobb volument képviselő projekt közül öt Kínához és kettő Dél-Koreához tartozik. Németországot két projekt képviseli, és kínai cég hajtja végre Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházását is (CATL).

A tíz legtöbb munkahelyet teremtő projekt közül szintén hét beruházás tartozik a keleti relációkhoz (Kínához és Dél-Koreához). Németországhoz két projekt köthető, míg az Egyesült Királyságot egy beruházás képviseli.

Magyarország a Keleti Nyitás országaiba 18,2 milliárd euró értékben exportált 2023-ban, amely 47 százalékos (5,8 milliárd eurós) növekedést mutatott 2014-hez (12,4 milliárd euró) képest. A kereskedelmi forgalom terén 2023-ban 55,5 milliárd eurós értéket értünk el, ami 90 százalékos (26,3 milliárd eurós) növekedést jelent 2014-hez (29,2 milliárd euró) képest.

Energetikai diverzifikáció, és ami mögötte van

Az elmúlt bő másfél évtizedben Magyarország a szomszédos országokkal fennálló összeköttetése háromról hatra nőtt, így megteremtette a forrás és útvonal diverzifikáció alapjait. A szerb–magyar határon földgáz-diverzifikációs szempontból kiemelt fejlesztés volt, hogy 2021. október 1-jén kereskedelmi forgalomba állt a 8,5 milliárd köbméter/év kapacitású új szerb–magyar határkeresztező. Ez a Török Áramlat gázvezeték, ami jelenleg az ország energiaellátásának alappillére. A földgázforrások beszerzése terén több sikeres tárgyalást is végrehajtott, közülük kiemelendő az orosz és azerbajdzsáni földgázbeszerzés, a török földgázvásárlás és a cseppfolyós földgáz (LNG) beszerzése.

A villamos energiát illetően Magyarország minden szomszédos országával rendelkezik villamosenergia-határkeresztezővel, ezek fejlesztése és kapacitásbővítése pedig folyamatos.

• 2021. április 5-én valósult meg a kereskedelmi üzembe helyezése az új magyar–szlovák, 400 kilovoltos határkeresztező távvezetéknek;
• A magyar és szlovén miniszterelnök 2022. december 2-án adta át a 2x400 kilovoltos CirkovcePince távvezetéket.
• A 2022. június 10-én aláírt energetikai együttműködés eredményeként új magyar–szerb villamosenergia-határkeresztező távvezeték épül.
• Regionális áramtőzsde kialakítása: a BlueSky projekt keretében a magyar–szerb–szlovén közös regionális áramtőzsde 2024 decemberében indulhat el.
• Green Energy Corridor: 2022. december 17-én Orbán Viktor miniszterelnök, a georgiai és a román miniszterelnökök, valamint az azerbajdzsáni elnök az azeri zöldenergia szállítását célzó négyoldalú nemzetközi megállapodást írtak alá, melynek keretében (Azerbajdzsán, Georgia, Románia és Magyarország együttműködésében) a kaukázusi régióban megtermelt zöldenergia érkezhet Európába.

A legnagyobb projekt, amely Szijjártó Péter munkájának alappillérét képezi, nem más, mint a Paks II építése. A külügyminiszter még 2017 augusztusában jelentette be, hogy az új atomerőmű építését semmi nem állíthatja meg. Néhány évvel később a Gazprom és a Roszatom vezetőivel is tárgyalt, többek között a paksi atomerőmű-beruházás felgyorsításáról.

A tárcavezető korábban úgy nyilatkozott, a kormány célkitűzései között szerepel, hogy a Paks II új blokkjai működésbe lépjenek 2030-ra.

(Borítókép: Szijjártó Péter / Facebook)