Jön az intelligens leállósáv, kétszer három sávosra bővítik az M1-est és az M7-est

A magyar állam 2022. május 3-án egy nyílt uniós közbeszerzési eljárást követően koncessziós szerződést kötött a Themis magántőkealap vezette konzorciummal, amely alapján a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeit is a soraiban tudó társulás 35 évig végzi a már megépült gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését és fenntartását, valamint az újonnan épülő szakaszok tervezését és építését.

Mit rejt a koncessziós szerződés?

A közbeszerzési eljárásban eredetileg három társaság élt ajánlattétellel:

• az osztrák Strabag AG vezette konzorcium (tagjai a Strabag Motorway Gmbh, a Colas és a Societe de Partenariats et de Projects Nouveaux),

• a Themis magántőkealap vezette konzorcium (tagjai a Mészáros-féle Konzum PE Magántőkealap, az Opus Bridge és New Way magántőkealapok, valamint további három magántőkealap: a Cronus, a Via és a Vesta),

• a Dömper Kft., amely egy lábatlani székhelyű, 1989-es alapítású cég, az utóbbi években több közbeszerzést is nyert.

A szerződéskötés után Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter közölte, hogy főként azok az utak kerültek be a koncesszióba, amelyek nemzetközi tranzitforgalmat bonyolítanak le, valamint ha az M5 és M6 autópályák szerződései lejárnak, akkor bővíthető a koncessziós szerződés. A megállapodás a gyorsforgalmi úthálózat 1237 kilométeres szakaszát érinti, ami azóta egy további útszakasszal, az újonnan elkészült M44-essel bővült.

Rogán Antal elmondása szerint az állam útdíjfedezeti rendszerben gondolkodik, vagyis ezek a bevételek kell hogy fedezzék a koncesszorok felé a költségeket, nem lehet több a költségvetés kiadása, mint ez a beszedett összeg.

Amúgy a koncessziós szerződéseknek legtöbbször az a lényege, hogy a koncesszor viseli az üzemeltetés kockázatát, szedi be a díjakat, cserében viszont ő köteles viselni a költségeket. A 2022-es autópálya-koncessziós szerződés eltér ettől a formulától, hiszen az állam továbbra is maga szedi be az útdíjakat, míg a koncesszor a szerződésben meghatározott összeget csak akkor kapja meg hiánytalanul, ha az üzemeltetést hibamentesen végzi és a szerződésben foglaltakat száz százalékosan teljesíti.

A koncessziós feladatok ellátásáért az állam évente nettó 96,201 (bruttó 122,17) millió forintot fizet kilométerenként. Ez rendelkezésre állási díjból (rád), valamint rendelkezésreállás-alapú szolgáltatási díjból (ráaszd) tevődik össze. A minimális hosszt, 1237 kilométert alapul véve a teljes költség egy évre vetítve nettó 119, bruttó 151 milliárd forint. A fejlesztések befejezését követően, 2048 kilométer után ugyanez a költség évi nettó 197, bruttó 250 milliárd forint lesz.

Szintre hozás 2025. augusztus 31-ig

A szerződés aláírása után négy hónappal, 2022. szeptember 1-től a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF Zrt.) vette át az 1237 kilométer hosszú gyorsforgalmi út üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését.

Vagyis két éve az MKIF Zrt. látja el a koncessziós szerződésben vállalt fejlesztési feladatokat. Ennek keretében a cég az alvállalkozóival közösen 2034-ig

• 279 kilométer új gyorsforgalmi szakaszt épít, valamint
• 299 kilométer hosszan autópályát bővít.

Mielőtt azonban ezek a fejlesztések megkezdődnének, az MKIF Zrt.-nek a szerződés szerint egységes szintre kell hoznia a hálózat burkolatát. A teljes szintre hozás három év alatt 538 kilométer gyorsforgalmi út felújítását foglalja magában.

2023-ban több mint 3,6 millió négyzetméter aszfaltburkolatot újítottak meg, ami félmillió tonna aszfalt beépítését és mintegy ezer sávkilométert jelentett. Tavaly a főpálya ötödét újították meg, idén pedig újabb húsz százalékot terveznek felújítani, mintegy 3,9 millió négyzetméteren.

A tavaly indult szintre hozás során nemcsak a tönkrement burkolatokat cserélik az MKIF Zrt. által üzemeltetett gyorsforgalmi utakon, de mintegy 200 hidat és felüljárót is megújítanak. Két hete végeztek a Kőröshegyi völgyhíd tartópillérsaruinak javításával, a munkálatok ezen a héten az M7-es autópálya több szakaszán folytatódnak, többek között a töreki pihenőhelynél, ahol a felújítás november elejéig tart.

Teljes értékű leállósávok épülnek

A szintre hozás után, jövőre kezdődnek a fejlesztések. Kertesi Tamás, az MKIF Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese a magyarepitok.hu-nak elmondta, hogy a következő években az M1-et az M0-tól az országhatárig; az M7-et az M0-tól Balatonvilágosig; az M3-at a Szentmihályi úti csomóponttól Gyöngyösig bővítik. Az időterv a következő:

• az M1-es első ütemének bővítése 2025-ben indul,

• az M7-esen 2027-ben kezdik meg a munkát,

• az M3-ast 2031-től szélesítik Gyöngyösig.

Ami a részleteket illeti, az M1-es bővítése 2025 szeptemberében indul, és az M0 és Concó pihenő között négy év alatt készül el a kétszer 3 pályás sztráda, amelyhez úgynevezett intelligens leállósávot (ITS) is építenek, amit csak akkor nyitnak ki, ha azt a forgalom indokolja. Vagyis csúcsforgalomban akár kétszer négy sávon haladhatnak majd az autók Győrig, aztán Győr és Hegyeshalom között marad a 2×2 sáv, de itt is épül egy teljes értékű, nyitható leállósáv.

Az M7-es autópálya, amelynek bővítését 2027-ben kezdik meg, az M0-tól Szabadbattyánig lesz 3+1 sávos, míg Szabadbattyán és Balatonvilágos között a két sáv mellé bővített leállósávot kap a sztráda. Az M3-as felújítása indul legkésőbb, 2031-ben, és a Szentmihályi úti csomóponttól Gyöngyösig építik majd ki a 3+1 sávot. Az M7-es bővítésével egy időben indul meg az M200-as építése is Komáromtól Székesfehérvár felé.

Mivel a felhajtók és lehajtók gyorsító- és lassítósávja is jelenleg abból a leállósávból nyílik, amely átépítés után a csúcsforgalomban forgalmi sávvá válik, több helyen plusz sávszakaszt telepítenek az út mellé.

A teljes értékű próbaüzem előreláthatólag október közepén kezdődik. A keverőüzemet az M7-es autópálya üzemeltetéséhez, illetve tervezett háromsávosításához hozzák létre.

(Borítókép: Az M1-es és M7-es autópályák fővárosból kivezető szakaszának mindhárom sávjában araszolnak a gépjárművek 2019. október 1-jén. Fotó: Jászai Csaba / MTI)