Orbán Viktor Ukrajna helyett Észak-Macedóniát venné fel az Európai Unióba

A Nyugat-Balkán népei és országai többet érdemelnek, mint amit kapnak Brüsszelből, ezeknek az országoknak már bent kellene lenniük az Európai Unióban – idézi az MTI Orbán Viktor miniszterelnököt, aki pénteken Ohridban, a magyar–északmacedón közös kormányülés után tartott sajtótájékoztatót.

A magyar kormányfő a közös kormányülés legfontosabb témájaként Észak-Macedónia európai uniós csatlakozását emelte ki. Az ebben a félévben az uniós elnökséget adó Magyarország álláspontja ismert: a teljes nyugat-balkáni térség stabilitása és az európai térbe való integrálása nemcsak Magyarországnak, hanem az egész Európai Uniónak érdeke – közölte.

Szavai szerint a bővítés nem probléma, nem kihívás, hanem óriási lehetőség a már az EU-ban lévő országok számára is. Az unió elvesztette a gazdasági fejlődés dinamikáját, ennek visszanyerésére pedig az egyik leginkább kézenfekvő eszköz a bővítés.

Nem örülünk annak, hogy Ukrajna és Moldova csupán geopolitikai megfontolásokból kapott »gyorsítópályás« megközelítést, és az érdemalapú megközelítés teljesen háttérbe szorult

– jegyezte meg.

Orbán Viktor méltánytalannak és igazságtalannak nevezte, hogy azok az országok, amelyek évek óta dolgoznak azon, hogy érdemalapon tudjanak bekerülni az EU-ba, most hátrasorolást szenvednek el. 

A magyar elnökség azt tartja legfontosabbnak, hogy a Nyugat-Balkán uniós integrálása napirenden maradjon – szögezte le, hozzátéve: szeretné Észak-Macedónia integrációs folyamatát is felgyorsítani. Ennek érdekében Orbán Viktor fejezetnyitó kormányközi konferenciát, vagy ennek hiányában politikai kormányközi konferenciát javasolt.

Észak-Macedónia a magyar biztonság szempontjából is fontos ország

Orbán Viktor a kétoldalú együttműködésről szólva felidézte azt a magyar segítséget, amelyet Észak-Macedónia kapott nyáron az ott tomboló erdőtüzek megfékezésében. Elmondása szerint mindez viszonzása annak a segítségnek, amelyet a magyarok kaptak Észak-Macedóniától, különösen 2015–2016-ban, a migrációellenes küzdelemben.

A magyarok ekkor értették meg igazán, hogy Észak-Macedónia nemcsak baráti és kedves ország, de fontos ország is a magyar biztonság szempontjából, mivel az illegális migráció útvonalán helyezkedik el

– hangsúlyozta a kormányfő.

„Ha Önök nem védik meg a határaikat, nekünk kell ezt a küzdelmet lefolytatnunk a szerb–magyar határon” – fogalmazott, minden szükséges segítségre ígéretet téve az észak-macedón kormánynak.

Felidézte azt is, hogy az elmúlt időszakban 2400 magyar rendőr szolgált Észak-Macedónia déli határán, 17 ezer jogellenes határátlépést megakadályozva. Ez magyarázza azt is, hogy Magyarország készen áll a pénzügyi együttműködésre, és úgy tekint az Észak-Macedóniának nyújtott hitelre – amennyiben erre Szkopjénak szüksége van –, mint egyfajta beruházásra Magyarország biztonságába – közölte, felajánlva a gazdasági együttműködést is.

Magyarország a példa

Magyarország jó példája annak, hogy az erős kétoldalú kapcsolatok és elképzelések konkrét eredményeket hozhatnak – hangsúlyozta Hrisztijan Mickoszki északmacedón miniszterelnök.

Mint mondta, a látogatás a bizonyítéka a két ország közötti baráti kapcsolatoknak és együttműködésnek, amely „minden nappal egyre mélyebbé válik”. „Ez a kapcsolat azt is bizonyítja, hogy a távolság ellenére a közös értékek és a közös víziók kulcsfontosságúak az erős kapcsolatok kiépítéséhez” – húzta alá.

Hrisztijan Mickoszki rámutatott, hogy Magyarország mindig támogatta Észak-Macedóniát, a legnehezebb időszakban is és az európai integráció terén is. „Magyarország például az első országok között ismerte el a macedónok függetlenség iránti vágyát, és a leghatározottabban állt ki az Európai Unió bővítése mellett, így Észak-Macedónia csatlakozása mellett is. Osztjuk azt a magyar elképzelést is, amely szerint a Balkánnak egységesnek kell lennie, ahol a térség minden országa egyben az európai család tagja is” – magyarázta. Ez az elképzelés a miniszterelnök szerint kulcsfontosságú az egész Balkán stabilitása számára.

Hiszem, hogy Magyarország és más szövetségeseink támogatásával a Balkán elfoglalhatja a neki járó helyet az Európai Unióban. Jó, hogy vannak barátaink az Európai Unión belül, és egyik ilyen jó barátunk Orbán Viktor magyar miniszterelnök

– szögezte le az északmacedón miniszterelnök.

Sajnálatának adott hangot viszont amiatt, hogy az Európai Unió már nem együtt kezeli Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási folyamatát, és Albánia előre tud lépni, míg Észak-Macedónia nem. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem szabad elveszíteni a reményt. Úgy vélte, ismét a kétoldalú kapcsolatokon múlt az integráció menete, nem pedig azon, hogy az ország teljesítette-e a vele szemben támasztott feltételeket.

Mickoszki arról is beszélt, hogy Orbán Viktorral a négyszemközti találkozóján számos témáról volt szó, a kétoldalú kapcsolatokat, de a térségbeli viszonyokat is érintették. „Osztjuk a térség stabilitására és gazdasági fejlődésére vonatkozó elképzeléseket, és beszéltünk azokról a konkrét projektekről is, amelyek a közösségeink és a vállalataink fejlesztéséhez vezetnek majd, például azokról az infrastrukturális projektekről, amelyek összekötik a Balkánt Magyarországgal, és amelyek nagyon fontosak az egész térség energiabiztonsága és gazdasági fejlődése szempontjából” – magyarázta.

Az északmacedón miniszterelnök annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a magyar és az északmacedón kormányzati csúcs hozzá fog járulni ahhoz, hogy még erősebb partnerkapcsolatot építsen ki a két fél, és új lehetőségeket nyit az együttműködésre.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszél a Hrisztijan Mickoszki észak-macedóniai kormányfővel a magyar–északmacedón kormányzati csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatón Ohridban 2024. szeptember 27-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)