Orbán Viktor minisztere elmondta, mit vesztett a régiónk Brüsszelben

A szeptember 17-én nyilvánosságra hozott névsor és a tárcák elosztása sokakat meglepett, hiszen még az utolsó pillanatokban is történtek módosítások – írta legfrissebb elemzésében a Ludovikán Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. 

A tárcavezető szerint ahogyan az szokott lenni, jelöltek léptek vissza – köztük olyan, a jövőben jelentős szerepre szántak is, mint Thierry Breton, a franciák eredeti biztosjelöltje –, véglegesnek tűnő tárcamegoszlások változtak, ám a kedden megjelent névsor végül egy feladatra kész testületként jelent meg a közvélemény előtt. 

Navracsics Tibor szerint az öt ügyvezető alelnökből és a külügyi főképviselőből, valamint természetesen az elnökből álló vezetési struktúra áttekinthetőbb viszonyok benyomását kelti, mint az előző öt év elnök, első alelnök, ügyvezető alelnök, alelnök, biztos felépítésű szerkezete,

ám hogy a valóságban is a hatékonyságot szolgálja-e az új viszonyrendszer, az majd csak a működés hétköznapjaiban derül ki. Bár nem tudjuk egyelőre, hogy a jelöltek közül kik azok, akik helyükön lesznek a bizottság hivatalba lépésekor. Az Európai Parlament az elmúlt húsz évben minden intézményi megújulásnál megbuktatott legalább egy biztosjelöltet, többnél pedig a tárcák kisebb-nagyobb változását érték el. Az eddigi tapasztalatokból adódóan tehát biztos, hogy nem a végleges bizottságot ismertük meg szeptember 17-én. Mégis, az első tervezet is tökéletesen mutatja már a hangsúlyokat és az új európai geopolitikai kontúrokat

– fogalmazott. 

Navracsics Tibor szerint a névsort és a tárcaelosztást szemlélve szembeöltő, hogy a balti államok az eddigieknél mindenképpen jelentősebb szerepet fognak játszani a bizottság működésében. Szerinte Kaja Kallas, a volt észt miniszterelnök tűnik az új bizottság nagy nyertesének.

Az új európai geopolitikai kontúrok

A tárcavezető szerint azzal, hogy az új külügyi és biztonságpolitikai főképviselő – és egyben a bizottság alelnöke – észt politikus lett, a bizottság elnöke egyszerre ismerte el a balti ország eddigi teljesítményét, valamint teremtett lehetőséget arra, hogy a világpolitika porondján is megjelentessék sajátos szempontjaikat a balti és az északi államok.

Ám emlékeztetett arra, hogy örülhetnek a déli államok is. Két ügyvezető alelnöki pozíciót kaptak az ötből, és mind a két terület fontos szakpolitikát jelent. Azonban Navracsics Tibor kiemelte:

a közép-európai országok már korántsem lehetnek ennyire elégedettek. Románia még viszonylag boldognak mondhatja magát azzal, hogy Roxana Minzatu a képességekért és felkészültségért felelős ügyvezető alelnökként egyfajta oktatási biztosi feladatot láthat el talán magasabb fokon. Lengyelország ugyan a költségvetésért felelős biztost adhatja a jövőben, azonban egyrészt ezt a portfóliót már korábban irányították, azaz előrelépést nem jelent, másrészt ennél sokkal fajsúlyosabb tárcáról is volt már szó a korábbi tárgyalások során.

Navracsics Tibor szerint szintén csalódást jelent a cseh biztosjelöltnek, Jozef Síkelának a nemzetközi partnerségek elnevezésű portfóliója, amit még értelmezni is nehéz, de egyértelműen könnyebb súlyú, mint a vele kapcsolatban említett kereskedelmi tárca. Ez végül Maros Sefcovichoz került, aki – tekintettel arra, hogy a bizottság legrégebb óta hivatalban lévő tagja – ennél protokolláris szempontból mindenképpen többet érdemelt volna. 

Véleménycikkét úgy zárta, hogy „ennyit tudunk tehát ma. Az új bizottság feladatelosztása egyértelműen mutatja a geopolitika új csillagát, a balti államokat, és egyértelműen jelzi, hogy a közép-európai térség veszít súlyából az európai belpolitikában. Azt azonban, hogy hogyan alakul a jövőben a biztosjelöltek sorsa és a különböző térségek politikai súlya, ma még nem tudjuk megmondani. Így azt sem, hogy ki nevet a végén”.