Polt Péter: Harmincszorosára nőtt az adathalász-bűncselekmények száma

⁶Az országgyűlési beszámoló bevezetője szerint az utóbbi években a bűnözés struktúrájának változását alapvetően két tényező befolyásolta:

• egyrészt az informatika rohamos fejlődése,
• másrészt az egyes országok közötti államhatárok mindinkább akadálymentes átjárhatósága.

A két jelenség erősíti egymást: az országok közötti mozgás ugyanis – éppen az informatikai fejlődés eredményeként – ma már gyakran a virtuális térben történik, rendkívüli sebességgel.

A klasszikus – például vagyon elleni – bűncselekmények esetében az elkövetési formák jelentős átalakuláson mentek keresztül: ezek megvalósításában egyre nagyobb szerepe van az online térnek. Emellett az elmúlt évtizedekben a „nemzetközi bűncselekmény” fogalmának tartalma is megváltozott. Míg korábban ez főként a szervezett bűnözéssel érintett bűncselekményeket jelentette (kábítószer-kereskedelem, emberkereskedelem, embercsempészés), addig ma már lényegében bármilyen típusú bűncselekmény nemzetközi jelleget ölthet. Az elkövetésben részt vevő személyek – különösen a schengeni övezeten belül – minden nehézség nélkül mozoghatnak az egyes országok között, a virtuális térben pedig erre távoli országok viszonylatában is pillanatok alatt lehetőség van.

Bűncselekmények az online térben

Az ügyészség büntetőjogi tevékenysége kapcsán a beszámoló arra hívja fel a figyelmet, hogy a regisztrált bűncselekmények számának 2013 óta tartó, szinte folyamatos visszaesése 2021 után megállt, majd 2022-ben az előző évihez képest 8,9 százalékos, 2023-ban pedig 6,2 százalékos növekedés következett be.

A bűncselekmények jelentős százalékában az online tér vált az elkövetés közegévé. Ennek kapcsán a dokumentum kiemeli, hogy az úgynevezett adathalász-bűncselekmények száma több mint harmincszorosára nőtt. Ugyancsak meredeken nő a regisztrált pénzmosások száma.

Polt szerint a pénzmosás elszaporodása mögött is jelentős részben az online térben elkövetett bűncselekmények térnyerése áll, ugyanis az internetes közegben elkövetett csalásokból realizált vagyon megszerzéséhez és legalizálásához rendszerint olyan banki műveletek kapcsolódnak, amelyek pénzmosást valósítanak meg.

Tények és szubjektív érzetek

Az ügyészség korrupcióellenes tevékenységének elemzése során abból kell kiindulni – állítja Polt Péter –, hogy az ügyészség – és általában az igazságszolgáltatás – elsősorban nem megelőzi a bűncselekményeket, hanem az elkövetők felelősségre vonását realizálja. Ebből következően csak azt lehet vizsgálni, hogy az ügyészség mennyiben lépett fel eredményesen a megvalósult korrupciós bűncselekmények elkövetőivel szemben.

Az ügyészség tevékenységének értékelésekor az ország tényleges korrupciós helyzetéből és nem a szubjektív alapokon nyugvó korrupciós érzetből kell kiindulni

– hangsúlyozza a legfőbb ügyész, aki utal arra, hogy az Európai Bizottság közvélemény-kutató szervezete, az Eurobarometer 2023-ban is közzétette a korrupció európai érzékeléséről szóló különjelentését.

A felmérés szerint a magyarországi megkérdezettek 88 százaléka tekinti elterjedt problémának hazájában a korrupciót, ugyanakkor arra a kérdésre, hogy a válaszadót érinti-e a korrupció a mindennapi életben, csupán a megkérdezettek 22 százaléka válaszolt igennel. Ennél is lényegesebb tény, hogy arra a kérdésre, amely szerint az elmúlt 12 hónapban személyesen tapasztaltak-e korrupciós esetet, csak a válaszadók 9 százaléka válaszolt igennel.

„Ezek az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a szubjektív (nem tényeken alapuló) érzet lényegesen rosszabb képet fest Magyarország korrupciós helyzetéről, mint az objektív tapasztalatok. Azonban jogállami keretek között büntetőigényt érvényesíteni kizárólag tények és nem szubjektív érzetek alapján lehet” – állapítja meg a legfőbb ügyész.

„A korrupciós helyzet viszonylag állandó”

Ami a korrupciós cselekmények statisztikai mutatóit illeti,

A kezdeményezett büntetőeljárásokban rögzített korrupciós bűncselekmények száma 2023-ban tovább nőtt. Az általános növekedés fő tényezője továbbra is a gazdasági vesztegetés miatt kezdeményezett büntetőeljárások számának emelkedése volt, a korábbi időszakkal ellentétben azonban 2023-ban a hivatali korrupciós bűncselekmények miatt kezdeményezett eljárások számának növekedése is meghatározó volt.

Polt Péter szerint Magyarország korrupciós helyzetének jellemzésére leginkább a korrupciós bűncselekménnyel érintett regisztrált elkövetők számának elmúlt öt évi vizsgálata alkalmas. Ez az adatsor tudniillik kiszűri a büntetőjog minősítési rendszeréből fakadó torzító hatásokat. A legfőbb ügyész erre példaként azt az esetet említi, amikor egyetlen elkövető tartósan korrupt magatartása a regisztrált bűncselekmények számának nagyságrendi növekedését okozza. Az adatsor alapján képzett trendvonal igen enyhe mértékben tér el a vízszintestől, ami azt mutatja, hogy ötéves időtávon általános növekedés vagy csökkenés nem tapasztalható, azaz a statisztikai adatok szerint a magyarországi korrupciós helyzet viszonylag állandó.

Bevezették a kiegészítő pótmagánvádat

Mint ismeretes, 2022. november 15-én lépett hatályba a büntetőeljárási törvény módosítása, amely lehetőséget ad arra, hogy a vádhatóság által „ejtett”, súlyos korrupciós jellegű ügyekben bárki felülbírálati indítvánnyal, kiegészítő pótmagánváddal élhessen. Az új jogintézmény segítségével a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetében az ügyészség és a nyomozó hatóság feljelentést elutasító, illetve eljárást megszüntető határozatát lényegében bárki felülbírálati indítvánnyal megtámadhatja a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírójánál.

A legfőbb ügyész szerint az első év tapasztalatai azt mutatják, hogy az ügyészség nemcsak a vádemeléseket, hanem a feljelentések elutasítását, illetve az eljárások megszüntetését illetően is megalapozott, szakszerű döntéseket hoz. 2023-ban összesen 35 felülbírálati indítvány érkezett a nyomozási bíróhoz, és a bíróság mindössze öt esetben adott helyt az indítványnak.

(Borírókép: Polt Péter 2021. december 2-án. Fotó: Soós Lajos / MTI)