Sok magyar gyógykezelésére lehet hatással a jelenlegi extraprofitadó
További Belföld cikkek
-
Itt a minisztérium bejelentése, gyökeres változás jön az egészségügyben - Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója előadásában rámutatott, hogy az innovatív készítményeknek köszönhetően ma már számos betegség gyógyulási esélyei javultak, például az áttétes tumoroknál is áttörést hoztak ezek a gyógyszerek a nyolc évvel korábbi kezelési lehetőségekhez képest. „Sok korábban halálos betegség ennek köszönhetően ma már krónikus szintre redukálódott, például számos daganattípus vagy az HIV-betegség” – emelte ki.
Hogy lehet egymillió forint egy gyógyszer?
Egy új gyógyszer kifejlesztése 10–15 évbe telik, és átlagosan 2,3 milliárd dollárba, ez egymilliárd dollárral jelent nagyobb költséget, mint tíz éve – jegyezte meg Wintermantel Péter, a Novartis Hungária Kft. kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője. „Az 1-es klinikai fázistól mindössze 14 százalék jut el a gyártásig, de csak minden ötödik hozza vissza az árát” – ezzel indokolta az új készítmények magasabb árazását. Szalóki Katalin hozzáfűzte: a gyártóknak a fejlesztéshez szükséges költségeket akkor is állniuk kell, ha a kutatás nem jut el a megvalósításig.
Harsányi András, a Takeda Pharma Kft. Patient Value & Access vezetője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az egészségügyi közgazdaságtannak szofisztikált módszere van a készítmények beárazására, ami a hozzáadott értéket is magában foglalja. A népbetegségek tekintetében korábban sokat invesztáltak kutatás-fejlesztésbe, ennek köszönhetően ezeken a terápiás területeken a nagy betegszám miatt pár száz forintért is elérhetők ezek a gyógyszerek, de vannak olyan betegcsoportok, ahol évente alig néhány ember kezelésére van szükség, akik számára éppúgy rendelkezésre állnak készítmények – részletezte a szakember, az AIPM képviselői pedig hangsúlyozták, hogy róluk sem mondhatnak le.
Évekbe telik, mire tb-finanszírozott lesz
Az AIPM vezetője kiemelte, hogy ha NEAK-befogadásra kerül a gyógyszer, nagyjából tíz évig azon az áron kell forgalmazni, ha pedig ezen kívül esik a készítmény, az egyedi méltányosság alapján lesz elérhető a betegnek. Ez azonban azt jelenti, hogy az állam jóval magasabb listaáron jut hozzá, ez egészségügyi kasszának tavaly 47 milliárdot kellett erre fordítania, az azt megelőző év költésének kétszeresét. „Most 2–3 év telik el nagyobb társadalombiztosítási gyógyszerbefogadások között, mire rendszerszinten finanszírozottá válik egy gyógyszer”– részletezte Harsányi András, aki arra is kitért, hogy Németország ezzel szemben más gyakorlatot követ, az EMA-engedélyezés után a befogadás szinte automatikus, majd egy év tapasztalata után a biztosítók újratárgyalják a gyártóval a finanszírozást. „Egy ilyen fajta feltételes befogadás sokat javíthatna a betegek életkilátásain”– emelte ki.
Egy nap nagyjából száz kérelem érkezik egyedi méltányosságra, amit, mivel sokszor ritka betegségről van szó, magas szakértelemmel bíró 2–3 szakember bírál el – mondta az AIPM vezetője, aki szerint ez fenntarthatatlan, ugyanakkor ha növelnék a számukat, nagyobb lenne a kiáramlás.
Régiós szinten nem állunk jól
Az egészségügyi kiadások 15–20 százaléka megy a gyógyszerkiadásokra, csakhogy a ráfordítás az uniós átlaghoz képest sokkal kisebb GDP-arányosan Magyarországon – jegyezték meg az AIPM képviselői. Harsányi András szerint ha növelnénk az egészségügyi költéseket, jobban elérhetővé válnának a gyógyszerek Magyarországon, amiben OECD-átlaghoz képest és a régiós összevetésben is lemaradásban vagyunk. Emiatt ugyanazzal a diagnózissal a nyugat-európai országokhoz képest rosszabbak a kilátásai a magyaroknak – mutatott rá a szakember.
A digitalizációban ugyanakkor még mindig 3-4 éves előnyünk van – jegyezte meg Galambos Vanda, a Roche Magyarország Egészségpolitikai Központjának vezetője. Wintermantel Péter tapasztalata szerint az orvosok által központilag elérhető betegadatok még a svájci ipari szereplők által is elismert gyakorlat, ami egyszerűbbé teszi a különböző szakorvosoknak a leletek elérhetőségét, a betegút követését, így a gyógyítás folyamatát.
Az extraprofitadó árnyoldala
A lakosság egészségtudatosságának fejlesztése a szakemberek szerint kulcsfontosságú a régiós szinten kedvezőtlen, megelőzhető halálozások redukálásában. A dohány- és alkoholtermékek könnyű elérhetősége ezeket a mutatókat negatív irányba befolyásolják, mert például az északi országokhoz képest alacsony áron juthatnak hozzá ezekhez a magyarok – fogalmazott Galambos Vanda, hozzátéve: az extraprofitadó ennek ellenére a betegségek kezelésére épülő gyógyszeripart sújtja.
Szalóki Katalin, az AIPM vezetője ezzel kapcsolatban elárulta, hogy az ígéretek szerint 2025-től a gyógyszeripart érintő 40 százalékos különadó 20 százalékra csökken. „Ez 50 milliárd forint kiesést jelent a költségvetés számára” – részletezte, ugyanakkor a képet árnyalja, hogy a hazai kutatás-fejlesztéssel 10 milliárd forint hasznosul a nemzetgazdasági szinten.
Sok termék forgalmazása nem fenntartható a 40 százalékos különadóval, ha ezen a szinten marad, egyes piaci szereplők csökkenthetik magyarországi jelenlétüket, áthelyezve a kutatás-fejlesztési vagy régiós központjukat más, kedvezőbb feltételeket nyújtó szomszédunkhoz, ezzel más területen biztosítva a klinikai kutatásokat – ismertették az AIPM képviselői, akik azt is elárulták, hogy ez nem az egyik pillanatról a másikra valósul meg, de már vannak a szektorban erre utaló jelek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
