Álmos Péter megerősítette, hogy 0–24 órában lesz hívható a 1380-as szám, amelyen az érdeklődő egy diszpécserrel fog beszélni, aki – a jelzett panaszok alapján – kevésbé akut esetben a háziorvosi rendelésre irányítja majd el, ha komolyabb a probléma, akkor pedig esetleg mentőt küld.

Az ügyeleti rendszerben a budapesti háziorvosoknak hét közben délután 4-től este 10-ig kell ügyeletet adniuk ezeken a pontokon, egy-egy háziorvosnak havonta két napot kell vállania. A MOK-elnök azonban arra hangsúlyozottan felhívta a figyelmet, hogy az új rendszer elején biztosan lesznek anomáliák, amelyeket aztán finomhangolni kell majd.

Azok a kapacitások, amelyek jelenleg az egészségügyet jellemzik, nem teszik lehetővé, hogy mindenki azonnal minden problémával ellátáshoz jusson. Viszont aki ezentúl felhívja Budapesten a 1380-as számot – függetlenül attól, hogy melyik kerületben vagy éppen városban lakik –, ellátásra számíthat.

A jövőben megszűnik az, ami volt, hogy Budapesten működött egy külön ügyeleti rendszer. Ezt váltja fel a most belépő ügyelet, amelyben a háziorvosok a szokott módon rendelnek, majd este 10-ig ügyeletet adnak, utána pedig ezt a feladatot a mentőszolgálat veszi át.

Viszont így lesznek olyan időszakok, amikor a háziorvos már befejezte a rendelést, az ügyeleti idő még nem indult el, tehát lesznek lyukak a rendszerben. Ezt Álmos Péter is elismerte, hozzátéve, ez volt a tervezettel kapcsolatos egyik kritikájuk. Azt a választ kapták, hogy ezeket a sürgős eseteket a mentőszolgálat lefedi majd.

A kamara szerint a háziorvosok feladata az alapellátás biztosítása, viszont azzal, hogy az ügyeleti rendszert ráterhelték az alapfeladatra, annak a minősége romlani fog.

Van-e elég háziorvos Budapesten?

Az ügyeleti pontokon az eszközöket az OMSZ biztosítja, a háziorvosok pedig a 15 ügyeleti ponton tartózkodnak és látják el az eseteket délután és este. 860 háziorvos van a fővárosban, közülük 350-400 csatlakozott eddig. Ahhoz, hogy ezt megtehessék, szerződést kell kötniük, amit sokan diktátumként élnek meg. Kérdéses tehát, hogy köteles-e a háziorvos elfogadni az elé tett szerződést. Ugyanakkor a rendszer gördülékeny működéséhez szükséges orvosszám még nincs meg – ismerte el a MOK elnöke.

Szóba került az is, hogy vajon áll-e majd rendelkezésre elegendő számú mentőegység az ügyeleti pontoknál. Erről Álmos Péternek nem voltak információi, de utalt arra, hogy hasonló helyzet a vidéki ügyeleti rendszereknél is előállt, és ott akkor hiány mutatkozott mentőegységekből.

Az ügyeleti rendszer átállásával kapcsolatban a MOK-nak továbbra is az a kifogása, hogy az egészet ráterhelték a magyar egészségügy legroskadozóbb rétegére, vagyis az alapellátásra. Nem ezzel kellett volna indítani a hazai egészégügyi rendszer átalakítását, hanem legelőször isa háziorvosi alapellátást kellett volna megerősíteni.

A szakmai szervezet véleménye szerint a magyar egészségügy finanszírozása döbbenetesen rossz. Azért küzdenek, hogy a kormány kezdje már el prioritásként kezelni az egészségügyet, és finanszírozza is annak megfelelően.

A beszélgetés során szó volt még arról is, hogy

• Barátja-e a MOK az egészségügyi kormányzatnak, vagy inkább szemben állnak vele?
• Megoldatlan kérdés az átállás után például az, hogy ki látja el a halottvizsgálatot?
• Kötelező-e a havi két ügyelet a fővárosi háziorvosoknak? Ha igen, és valaki nem teljesíti, akkor szankcionálják-e?
• Mi lesz azokkal a kerületi egészségügyi intézményekkel, amelyek eddig is hasonló feladatokat láttak el, mint például a XVI. kerületben?
• Hogyan koordinálja az átállás után a mentőszolgálat a budapesti ügyeleti rendszert?
• Miért nőtt az ügyeleti rendszer elindulása után országosan 600-ról 900-ra a betöltetlen háziorvosi praxisok száma?
• Egyelőre nincs szó 1000 forintos ügyeleti díj bevezetéséről.