A kormány törvénymódosítással szüntetné meg a magyar egyetemek Erasmusból való kizárását

2024.10.01. 11:57
A Kulturális és Innovációs Minisztérium szerint az Erasmus- és a Horizon programokban való részvétel uniós állampolgárként a magyar egyetemisták alapjoga, ezért a tárca törvényjavaslatot nyújt be a modellváltó egyetemek kuratóriumainak működéséről szóló szabályozás módosítására. Az Európai Bizottság az egyetemi modellváltás miatt zárt ki 21 magyar egyetemet a programokból, ugyanis szerintük összeférhetetlen, hogy az irányító testületeiket ellepő fideszes vagy kormányközeli politikusok és üzletemberek dönthetnek uniós támogatások felhasználásáról.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerint Brüsszelnek meg kell szüntetnie a 21 magyar egyetem kizárását az Erasmus- és Horizon programokból – írja az MTI.

Közleményük szerint a KIM törvényjavaslatot nyújt be a modellváltó egyetemek kuratóriumainak működéséről szóló szabályozás módosítására, hogy „megszűnjön végre az Erasmusból és Horizonból kizárt modellváltó egyetemek diákjainak, kutatóinak diszkriminációja”.

A tárca álláspontja szerint Brüsszel – sok más eszköz mellett – a magyar egyetemisták, kutatók uniós programokból kizárását is politikai nyomásgyakorlásra használja.

A kormány nyitottsága és kezdeményezései ellenére Brüsszel lassan egy éve nem hajlandó lépést tenni az ügyben, ezért a minisztérium társadalmi egyeztetésre közzéteszi és majd a parlament elé terjeszti azt a törvényjavaslatot, ami alapján Brüsszelnek meg kell szüntetnie a 21 magyar egyetem kizárását az Erasmus- és Horizon programokból

– közölték.

Emlékeztettek arra is, hogy a társadalmi egyeztetésre közzétett törvénytervezet megegyezik azzal a javaslattal, amelyre 10 hónapja várja Brüsszel válaszát a kormány. Kiemelték, hogy a magyar kormány folyamatosan az „igazságtalan és méltatlan” helyzet feloldásán dolgozik.

„Az elmúlt időszakban számos tárgyalást folytattunk Brüsszellel, azonban előrelépés nem történt” – fűzték hozzá, megjegyezve, a Nemzeti Ifjúsági Tanács is felszólította az Európai Bizottságot (EB), hogy ne várjon tovább a válaszadással. 

Minden kérdést rendezni kívánnak

A tárca közölte, hogy a tavaly novemberben az EB részére is megküldött törvénytervezetet az őszi ülésszakban benyújtják az Országgyűlésnek. „A törvényjavaslat rendezni kíván minden olyan kérdést – határozott idejű kuratóriumi tagság, összeférhetetlenség, lehűlési idő –, amit a Bizottság aggályosnak talált, de azokat a javaslatokat, melyeket Brüsszel a magyar rektorok, professzorok kuratóriumi tagsági kizárásával, valamint külföldi NGO-k kuratóriumtag-jelölésével kívánt érvényre juttatni, nem fogadja el!” – fogalmaztak.

Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár szavait idézve megjegyezték azt is, hogy az Erasmus- és Horizon programokban való részvétel uniós állampolgárként a magyar egyetemisták alapjoga.

Mint beszámoltunk rólaBrüsszel az egyetemi modellváltás után összeférhetetlennek minősítette, hogy az irányító testületeiket ellepő fideszes vagy kormányközeli politikusok és üzletemberek dönthetnek uniós támogatások felhasználásáról is. Az Orbán-kormány az eltelt bő másfél évben tett néhány lépést a vita rendezésére, de sikertelenül, mivel az idei tanévtől az érintett 21 egyetem hallgatói már egyáltalán nem vehetnek részt az Erasmus-programban.

A kormányzat az Erasmust helyettesítő Pannónia program indulását 2023 decemberében jelentette be, 10 milliárd forintos keretösszeggel. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter – akkor még felsőoktatási államtitkárként – azt várta, a Pannónia programban idén 8 ezer fő vehet részt, ám a Tempus által közölt számok alapján ennek eddig még a 10 százalékát sem sikerült elérni. Az Erasmus+ programban tavaly még mintegy 10 ezer magyar hallgató vett részt.