Győrfi Pál szerint elmarad a várttól az új ügyeleti rendszer terhelése
További Belföld cikkek
- Halálos lakástűz volt Szegeden
- Magyar Péter két európai vezetővel is tárgyalt, a kormány szerint jól halad Brüsszel terve
- Miniszteri biztost kapott az egészségipar és az egészségturizmus
- A DK szerint a magyar kormány semmit nem csinál a szlovák államnyelvhasználati törvény ügyében
- Egy vita miatt kezdett autós üldözésbe egy ingerült volkswagenes
Új időszámítás kezdődött az egészségügyben október elsejétől Budapesten, mivel a fővárosban is elindult az új ügyeleti rendszer, amellyel kapcsolatban a Magyar Orvosi Kamarának (MOK) sok ellenvetése volt, de az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója, Csató Gábor szerint a vármegyei tapasztalatok alapján bevált az új alapellátási ügyeleti rendszer, amelyet mostanra a budapestiek igényeihez is hozzáigazítottak.
Az OMSZ szóvivője, Győrfi Pál az eddig elmúlt napok alapján azonban úgy látja, nem tudták pontosan felmérni az igényeket Budapesten.
„Tizennyolc ügyeleti telephelyen kezdődött el a tevékenység Budapesten. Ezeket egy gondos előkészítő munkával jelöltük ki, amelynek során a közlekedési útvonalakat, a tömegközlekedést, az egészségügyi intézmények elhelyezkedését, a lakosságszámot és még nagyon sok tényezőt figyelembe vettünk. A 18 telephely közül három egyébként dedikált gyermekügyeletként működik.Összességében a három nap alatt 259 beteget láttunk el, köztük 59 gyermek, illetve 17 év alatti fiatal volt” – jelentette ki Győrfi Pál.
A mentősök szóvivóje hozzátette, hogy igazán súlyos esettel nem találkoztak, jellemzően enyhe tünetekkel – torokfájás, gyengeség, szédülés stb. – miatt fordultak az ügyelethez a betegek, akiknek körülbelül 15 százalékát kellett aztán továbbirányítani még valamilyen kivizsgálásra, ellátásra, kórházba.
„A többieknek gyakorlatilag sikerült megoldani az egészségügyi problémáját” – összegezte az első tapasztalatokat az InfoRádióban Győrfi Pál, majd hozzátette, hogy a 259 betegből 150 beteg kapott valamelyik ügyeleti telephelyen ellátást, ők azok, akik az ambulanciákra mentek be.
Október 1. óta 73 címre ki is kellett menniük ügyeleti gépjárművel, hogy a betegeket a lakásukban lássák el, mivel állapotuk vagy az élethelyzetük miatt nem tudtak bemenni az ügyeletre. Győrfi Pál ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „a rendszer terhelése a várakozás alatt maradt”.
Az OMSZ szóvivője úgy látja, hogy amikor a budapesti ellátórendszert tervezték, akkor hiteles adatokra a korábbi időszakból nem támaszkodhattak, hiszen eddig magánszolgáltatók különféle módon, struktúrában végezték ezt az ellátást, önkormányzati finanszírozással, alvállalkozók bevonásával.
Egyelőre, ha csak ezt a három napot nézzük, akkor úgy tűnhet, hogy túlbiztosítottuk a rendszert, hiszen például az egy telephelyen egy órára jutó betegforgalom nem éri el az egy beteget, vagyis eddig azt látjuk, hogy 2-3 óránként jön egy beteg az ügyeletre. De még előttünk van az első hétvége, olyankor a tapasztalatok szerint jelentősen megnő a betegszám, valamint ugyan komoly tájékoztatás előzte meg az ügyelet indulását, de azért kell idő a betegeknek is, amíg megszokják, hogy a 1830-at kell hívni, vagy hogy hol vannak az új ügyeleti telephelyek. Ezért még nem vonnék le messzemenő következtetéseket. Egyelőre az első három nap alapján azt lehet mondani, hogy nagyon alacsony betegszámmal működnek az ügyeletek fővárosszerte
– vélekedett a szóvivő.
Október elsejétől az egységes alapellátási ügyeleti rendszer telefonszáma felnőttek és gyermekek esetében is egységesen: 1830, de fontos hangsúlyozni, hogy sürgősségi, életveszélyes eseteknél továbbra is a 112-es segélyhívót kell hívni.