Vizsgálatot indított az OLAF Lázár János kastélytörvénye miatt

Két héttel azután, hogy Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője feljelentette Orbánékat az Európai Unió csalásellenes hivatalánál, a hivatal vizsgálatot indított Lázár és Orbán „kastélymutyijának” ügyében – olvasható a DK sajtóközleményében.

A kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényjavaslat értelmében az állam tulajdonában álló, a kulturális örökség elemeihez tartozó, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter irányítása alatt álló költségvetési szerv vagy gazdasági társaság által vagyonkezelt kastélyok, kúriák, udvarházak, valamint az ezek rendeltetésszerű használatát közvetlenül biztosító egyéb állami ingatlanok, különösen parkok és kertek ingyenesen magántulajdonba adhatók azok „megóvása, védelme, fenntartható használata, további fejlesztése és közkinccsé tétele érdekében”.

A Lázár János építési és közlekedési miniszter által jegyzett törvényjavaslatot Novák Katalin és az Alkotmánybíróság is elkaszálta korábban, azonban némi módosítást követően újra benyújtották.

A Demokratikus Koalíció felhívta a figyelmet, hogy a párt továbbra is minden eszközzel harcol a korrupció ellen, ezért is tettek feljelentést az EU-nál a kastélyok miatt. Gyurcsány Ferenc pártja szerint elfogadhatatlan, hogy az Orbán-kormány ingyen osztogat kastélyokat a hozzá hű kádereknek.

Nem engedhetjük meg, hogy Orbán az uniós pénzből felújított magyar kastélyokat ingyen osztogassa a hozzá hű kádereknek, hogy még költeniük se kelljen rá a lopott pénzből. Ellopják a pénzünket, a műemlékeinket, az életünket, a becsületes magyar embereknek meg semmi sem marad. Mi, DK-sok, azért dolgozunk az Európai Parlamentben, hogy az uniós pénzek odakerüljenek, ahová valók. Nem fogjuk szó nélkül hagyni a korrupciót, mi az országért, az emberekért dolgozunk

– közölte a párt.

A kastélytörvényként elhíresült törvényt korábban Pottyondy Edina is kommentálta. „Olyan, mint a privatizáció, csak itt nem kap semmi pénzt az állam. Még keveset sem. Tulajdonképpen lopás, csak a törvény azt mondja, hogy nem” – fogalmazott a közéleti influenszer.

„Az új verzióban [...] nem ingyen kapja az új tulajdonos a kastélyát, hanem a tulajdonszerzés ellenértékeként vállalnia kell az ingatlan felújítását, karbantartását és üzemeltetését. [...] Lázár János nemcsak a tökéletes bűntényt álmodta meg, hanem a marketinget is megújította. Amikor a politikusok lopnak, azt már rég nem nevezzük rablásnak... Lázár János úgy fogalmaz, hogy ez nem más, mint örökbefogadás” – reagált a törvényre Pottyondy, aki szerint ez még NER-es mércével mérve is durva gátlástalanság.

Próbaévvel indult el a törvény

Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára még augusztusban elmondta, hogy az úgynevezett kastélytörvény végrehajtását „próbaévvel” kezdik, ennek során nyolc ingatlanra írnak ki pályázatot:

• a bajnai Sándor-Metternich-kastélyra,
• a füzérradványi Károlyi-kastélyra,
• a nádasdladányi Nádasdy-kastélyra,
• a sümegi püspöki palotára,
• a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra,
• a tatai Esterházy-kastélyra,
• a dégi Festetics-kastélyra,
• valamint a majki kamalduli remeteségre és a hozzá kapcsolódó Esterházy-kastélyra.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a 20. század közepén a magyar kastélyokat államosították, elvették eredeti tulajdonosaiktól, azzal az ígérettel, hogy azok mindenkié lesznek, de a valóságban senkié sem lettek a gyönyörű ingatlanok, így „a legszebb kastélyokban is traktorgarázsokat, gabonatárolókat helyeztek el, és hagyták azokat lepusztulni”. 

Az építészeti államtitkár bízik abban, hogy lesznek olyanok, akik éreznek egyfajta közös felelősségvállalást, és felújítják a jelenleg állami tulajdonban lévő kastélyokat, hogy azok ne legyenek az enyészeté.