Republikon Intézet: A Fidesz szavazótáborát semmi sem tudta elbizonytalanítani

A választáson részt vevők túlnyomó többsége úgy véli, érdemes volt elmenni szavazni. A válaszadók több mint háromnegyede szerint megérte részt venni a választáson, és mindössze 14 százalék érezte úgy, hogy nem volt értelme – írja a Republikon Intézet legfrissebb elemzésében.

Az elemzés szerint nem egyöntetűen letargikus az ellenzéki szavazótábor sem. A 2022-es választás után végzett ellenzékkutatásban az ellenzékiek abszolút többsége úgy gondolta, a kormány nem váltható le választások útján, most azonban nem ez az uralkodó szemlélet az ellenzékiek körében, ahogyan az a pártok szerinti bontásból is kiderül.

A Fidesz–KDNP és a Tisza szavazói szerint érte meg leginkább a választási részvétel. A két legerősebb párt szavazóinak több mint fele szerint teljes mértékben megérte, további 32 százalékuk szerint inkább megérte elmenni szavazni. A Tisza-szavazók mindössze 4 százaléka mondta, hogy egyáltalán nem érte meg elmenni szavazni. Az MSZP–DK–Párbeszéd szavazóinak négyötöde szerint megérte szavazni, azonban a Tisza-szavazókhoz képest lényegesen alacsonyabb, 36 százalék azok aránya, akik szerint a részvétel teljes mértékben megérte, és háromszor annyi (11 százalék) MSZP–DK–Párbeszéd-szavazó nyilatkozta, hogy egyáltalán nem érte meg részt venni, mint ahány Tisza-szavazó.

Mint az elemzésben olvasható, a Mi Hazánk szavazói hiába juttatták az EP-be pártjukat, kevéssé látták értelmét a szavazásnak, mint a legsúlyosabb veszteségeket szenvedő DK–MSZP–Párbeszéd-tábor. A szélsőjobboldali formáció támogatóinak 73 százaléka gondolja azt, hogy megérte szavazni, és ebből mindössze 32 százalék elégedett teljes mértékben.

Így ők is inkább pozitívan vélekednek, de ahhoz képest, hogy bejutottak, alulmúlja a lelkesedésük az éppen kieső Momentum-szavazókét. Természetesen a Mi Hazánk egy intézményellenes, euroszkeptikus párt, így érthető, hogy szavazóik nem a szavazófülkében teljesednek ki

– olvasható az elemzésben.

A Momentum szavazóinak közel 90 százaléka szerint még úgy is megérte szavazni, hogy a párt kiesett az EP-ből. Ebből ugyan mindössze 33 százalék szerint érte meg teljes mértékben – hiszen a várakozásoknál rosszabbul szerepelt a párt –, de látható, hogy a Momentum szavazói nem szerettek ki a demokráciából.

A Kutyapárt szavazói ambivalens érzelmeket mutatnak. Jelentős részük, 42 százalékuk szerint abszolút megérte elmenni szavazni, de 16 százalékuk szerint egyáltalán nem volt értelme, ami kiugró a többi ellenzéki párthoz képest. Vélhetően az, aki a Kutyapártot az EP-ben szerette volna látni, és saját településén nincs pozícióban a párt, csalódott, aki viszont fővárosiként megélhette, hogy helyben MKKP-képviselő vagy akár kutyapárti polgármester szerzett mandátumot, az elégedettebb.

A Jobbik és az LMP krízise abból is látható, hogy egyetlen kérdezett szavazójuk sem érezte úgy, hogy a választási részvételnek tényleg volt értelme. Ezt némileg árnyalja, hogy kis számban vettek részt ebben a kutatásban a két párt szavazói, mert egy százalék alatti a támogatottságuk, így a rájuk vonatkozó eredmények torzulnak – hangsúlyozta az intézet.

A Fidesz szavazói a leghűségesebbek, a Momentum nincs szerencsés helyzetben

A Republikon Intézet arról is megkérdezte a válaszadókat, kire szavaznának a következő országgyűlési választáson, majd a válaszokat összevetették a 2024-es EP-preferenciákkal.

A Tisza-szavazók a második legkövetkezetesebbek, ugyanis az eredmény szerint 71 százalékuk maradna a Tiszánál, 12 százalékuk a Fideszre szavazna, 4 százalékuk a Kutyapártra, 5 százalékuk nem szavazna vagy bizonytalan.

A DK–MSZP–Párbeszéd szavazótábora a leginkább fragmentált: 31 százalékuk szavazna a DK-ra, majdnem ugyanennyien, 27 százalékuk a Tiszára. Az MSZP-re 11 százalékuk szavazna, a Párbeszédre 4 százalék. A Momentumra 6 százalék, 14 százalék pedig bizonytalan vagy nem szavazna.

A Mi Hazánk EP-szavazóinak csak 57 százaléka szavazna ismét a Mi Hazánkra, 14 százalék a Fidesz–KDNP-re. A Mi Hazánk szavazóinak körében a leginkább elfogadott alternatíva a kormánypárt. További 8 százalékuk átszavazna a Tiszára,14 százalékuk pedig bizonytalan vagy nem szavazna.

A Momentum-szavazók körében a legmagasabb, 17 százalék a bizonytalanok aránya. Kétségtelen, a Momentum szavazóiért a Momentum mellett a többi ellenzéki párt is harcolni fog 2026-ra készülve – olvasható az elemzésben.

A Republikon Intézet szerint a Kutyapárt szavazói, bár pártjuk nem jutott be az EP-be, meglehetősen hűségesek: 70 százalék ismét az MKKP-ra szavazna, csak 7 százalék hajlik a Tisza felé, és a bizonytalanok aránya is csak 3 százalék. A politikában csalódott választókat továbbra is a Kutyapárt tudja megszólítani, bár ezek a választók meglehetősen inaktívak, így az MKKP-nak nem attól kell tartania, hogy a szavazóit elhódítják, hanem attól, hogy a választás napján otthon maradnak.

A Republikon Intézet megállapította, hogy a választópolgárok a júniusi duplaválasztás eredményeinek tudatában egyből elkezdtek gondolkodni a folytatáson, azaz a 2026-os országgyűlési választáson. A Tisza Párt és a hagyományos ellenzék szereplésének tükrében módosultak a preferenciák. Az őszi szezon kezdetével a politika is izgalmasabbá vált, kérdés, fenn tudja-e tartani lendületét a Tisza Párt az év végéig, és fel tudja-e találni magát a kormánypárt és a „Tiszán túli” ellenzék – olvasható az elemzésben.

Hangsúlyozták, hogy a parlamenti ülésszezon az országgyűlés ellenzéki erőinek is láthatóságot biztosít, amennyiben a parlamentet a legerősebb ellenzéki párt hiánya nem teszi érdektelenné a választók számára. A kormány pedig mindeközben be is jelentette az első pénzosztó intézkedéscsomagját 2025–2026-ra; számukra elsődleges feladat a gazdaság stabilizálása, hogy az államháztartás elbírja a kétségtelenül monumentális pénzosztást a 2026-os választás előtt – állapították meg.