Az „irányított kérdések” átvágták a terézvárosiakat, vannak ennél nagyobb gondjaik is

Szeptember 2. és 15. között online és három helyszínen offline zajlott a VI. kerület Airbnb-szavazása. A rövid távú lakáskiadás betiltásáról szóló voksoláson két hét alatt a helyiek 20 százaléka, vagyis 6083 terézvárosi szavazott, közülük 3265-en, azaz 54 százalék voksolt igennel, 2818-an pedig nemmel. Ennek eredményeképpen Soproni Tamás, Terézváros polgármestere bejelentette, hogy 2026-tól az önkormányzat nulla napban határozza meg azoknak a napoknak a számát, melyeket rövid távú lakáskiadásra lehet használni.

Az Airbnb-k körüli viták ezzel azonban nem értek véget. A Nemzetgazdasági Minisztérium is egy új Airbnb-szabályozásban gondolkozik, miközben a terézvárosi úgynevezett Airbnb-szavazás eredménye után felmérést készített a Medián – a Felelős Szálláskiadók Szövetsége és a Magyar Apartmankiadók Egyesülete (MAKE) megbízásából – arról, hogy a budapesti belső kerületek lakói hogyan döntöttek volna a kérdésben. A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a legtöbben sem a teljes tiltást, sem a jelenlegi szabályozást nem támogatják, helyettük egy köztes megoldást látnának a legjobbnak.

Aki látja ennek a felmérésnek az eredményeit, az meg lesz arról győződve, hogy a budapesti lakosok szeretik az Airbnb-t, és azt mondják, hogy szükség van rá

– összegezte a közvélemény-kutatást Schumicky Balázs, a MAKE elnöke.

Manipulatív volt a VI. kerületi szavazás

Az Airbnb-tulajdonosok érdekeit képviselő szervezet elnöke felhívja a figyelmet, hogy a terézvárosi szavazáson a választóknak két lehetőségük volt: vagy a teljes tiltás mellett szavaznak, vagy amellett, hogy maradjon a mostani rendszer. A valóságban azonban nem csak ez a két opció létezik.

Senki, köztük mi sem mondtuk azt, hogy nincs szükség változtatásra, vagy hogy minden tökéletes. Ennek ellenére rendkívül manipulatív módon tették fel a kérdést

– fogalmazott Schumicky Balázs, aki elmondta, hogy a Medián által készített felmérés szerint Budapest belső kerületeinek lakói még egy ilyen „fekete-fehér” kérdés mellett is 58 százalékban az Airbnb-k mellé álltak.

Amikor a felmérésben úgy tették fel a kérdést, hogy van egy harmadik opció is, akkor egyértelműen kiderült, hogy a lakók többsége inkább szigorítani szeretné az Airbnb-k működését, mintsem betiltani.

Kiderült, mik a belső kerületek legégetőbb kérdései

A felmérés nemcsak az Airbnb-kkel kapcsolatos, hanem a teljes kerületre vonatkozó általános problémákat is vizsgálta. A Medián 16-féle lakókörnyezeti problémáról kérdezte meg a Budapest belső kerületeiben lakókat. A problémák egy része szorosan, egy része távolabbról, egy része pedig egyáltalán nem kapcsolódik a rövid távú lakáskiadáshoz, és a problémák között szerepelt az is, hogy „túl sok lakást adnak ki rövid távra, túl sok az Airbnb-s lakás”. Ez lehetőséget ad annak vizsgálatára, hogy az Airbnb-típusú lakások üzemelése mennyire jelent problémát a lakosok számára, más, tipikusan felmerülő lakókörnyezeti problémákhoz képest.

A helyiek szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy túlságosan felforrósodnak az utcák és az épületek, a második helyet pedig a túl sok parkoló autó szerezte meg. Ez utóbbi azért is fontos, mert a MAKE egyik érve az volt az Airbnb-szavazás előtt, hogy ha állandó lakók költöznek a mostani Airbnb-k helyére, akkor még tovább súlyosbodik a parkolási probléma.

A belvárosiaknak nem az a gondja, hogy túl sok az Airbnb, hanem az, hogy koszosak az utcák, hogy nincsenek fák, hogy rossz a levegő, és sok a parkoló autó. Tehát olyan életminőségbeli problémák vannak a belvárosban, amik a kiköltözést indukálják. Úgy néz ki, hogy a belvárosi kerületekben a városvezetés – politikai oldaltól függetlenül – képtelen megoldást találni ezekre a problémákra

– fogalmazott Schumicky Balázs, aki felhívta arra a figyelmet, hogy a komoly problémák között nem szerepelnek az Airbnb-típusú lakáskiadáshoz igazán szorosan kapcsolódó és érvként használt városi problémák.

A tiltás nem jelent megoldást

Érdekes válaszokat hozott a rövid távú lakáskiadás mellett és ellen szóló érvek megítéléséről szóló kérdés. Öt-öt olyan érvről kérdezték meg a lakókat, amelyek a terézvárosi ügydöntő szavazás körüli kampány főbb érveinek felelnek meg. Az érvek megítélését egy százfokú skálán elemeztük, ahol a 100 azt jelenti, hogy mindenki teljesen egyetért az érvvel, a 0 pedig azt, hogy mindenki teljes mértékben elutasítja azt. A helyiek az Airbnb elleni érvek közül leginkább azzal értenek egyet, hogy túl sok a feketén kiadott lakás, erre azonban nem jelent megoldást a teljes tiltás.

Sem a tiltás, sem a kiadható napok számának korlátozása nem oldja meg ezt a gondot, hiszen azok, akik így adják ki otthonukat, azok most sem foglalkoznak a törvényekkel, és a jövőben sem fognak

– fogalmazott Schumicky Balázs. Hozzátette, hogy ők már az Airbnb-szavazás kampányában azt kommunikálták, hogy valószínűleg a feketén működő lakásoknál azok, ahol a társasházban problémák jelentkeznek, mert ezek tulajdonosát sem a NAV, sem az önkormányzat nem érdekli, így vélhetően az ott lakók sem, innentől kezdve nem tartatják be olyan szigorúan a közösségi együttélés szabályait a vendégekkel.

A felmérésben a második legnagyobb problémának azt tartották a lakók, hogy a rövid távú lakáskiadások miatt drágábbak az albérletek. A MAKE elnöke szerint azonban a médiában megjelenő kommunikáció okozza azt, hogy az emberek úgy érzik, az Airbnb-k miatt drágult meg a lakhatás.

Itt egy percepciót vizsgált a felmérés, de a KSH lakbérindexe nem támasztja alá azt, hogy a rövid távú lakáskiadások feljebb vinnék az albérletárakat. Ettől függetlenül fontos, hogy az emberek így érzik, és ezzel foglalkozni is kell

– mondta Schumicky Balázs, aki hozzátette, hogy kíváncsian várják, hogy a kormány mit tervez a fiatalok lakhatásának könnyítése érdekében.

Érzések ide vagy oda, a belső kerületi lakosok 51 százaléka úgy látja, hogy a városnak fontos a turizmus, ezért el kell viselniük az ezzel járó kellemetlenségeket. Ugyanezt támasztja alá az is, hogy a kerület legkisebb problémáinak érzik az emberek a a szórakozóhelyekről származó zajokat, a turizmust és a külföldi emberek jelenlétét. Schumicky Balázs szerint ez azt mutatja, hogy egy nagyon támogató és megértő attitűdje van a VI. kerületi lakosoknak.

Nagyon fontos számunkra, hogy a »lakásokba érkező turisták zavarják a lakók nyugalmát« pont is a lista hátsó harmadába került. Ez is azt mutatja, hogy bár van probléma, amivel foglalkozni kell, de a teljes tiltás nagyon túlzó intézkedés

– jegyezte meg Schumicky Balázs.

A MAKE elnöke szerint a felmérés rámutatott, hogy a belső kerületek lakóinak attitűdje nagyon támogató és megértő, ezt a bizalmat pedig meg kell szolgálniuk a szálláshely-szolgáltatóknak, így érdemes egyeztetni a helyiekkel arról, hogy milyen szabályozások biztosítanák számukra a nyugodt életet, úgy, hogy közben a kerület turizmusa sem sérül, mint a mostani intézkedés miatt.

A középosztály a nemzet gerince, az Airbnb pedig a középosztály reménye

A MAKE elnöke felhívta a figyelmet, hogy Budapesten arányaiban jóval több Airbnb van, mint a környező európai nagyvárosokban. Ennek pedig az az oka, hogy Magyarországon a középosztály számára kitörési lehetőséget jelent az Airbnb, ráadásul a belső kerületekben jellemzően középosztálybeliek élnek, ami tovább növeli a megértést.

„A helyiek tudják, hogy az Airbnb-k nem nagybefektetők üzletei, hanem magánszemélyek foglalkoznak rövid távú lakáskiadással, így sokkal megértőbbek. Ráadásul a belső kerületekben nagyon sokak élete függ a turizmustól, és tudják, hogy rontana az életminőségükön, ha gyengülne a turizmus mértéke” – jegyezte meg Schumicky Balázs.

A kormányzat azt mondja, hogy ha a középosztály a nemzet gerince, amire lehet építeni, akkor nem szabad olyan döntéseket hozni, amelyek ellehetetlenítik ennek az osztálynak a megerősödését

– tette hozzá a MAKE elnöke, majd azzal zárta, hogy a közvélemény-kutatás bebizonyította, hogy „Soproni Tamás az irányított kérdéseivel átvágta a kerület lakóit, mert a többség nem akar tiltást”.

(Borítókép: Németh Emília / Index)