Jó elképzelés lehet a kormány terve, de van egy bökkenő

Jövő januártól minden magyarországi járás garantált éves fejlesztési forráshoz jut a Versenyképes Járások Program keretéből – jelentette be Navracsics Tibor. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter kifejtette, a program elindításának célja, hogy nagyobb dinamikát adjanak a területi felzárkózásnak. A jövőben szisztematikusabb fejlesztéspolitika valósulhat meg az uniós források és a Magyar Falu Program forrásai mellett a területfejlesztési alap bekapcsolásával.

A program lényege, hogy az iparűzési adó 2025. évi többlete kerülne be a területfejlesztési alapba, és válna visszapályázhatóvá a járások számára. A Pénzügyminisztérium számítása szerint ez az összeg 65 milliárd forint lesz.

Navracsics Tibor a program működésének részleteiről elmondta: a járások ugyanarra az összegre pályázhatnak, mint ami az iparűzési adó többleteként megjelent, ugyanakkor ha ez a többlet az évi 250 millió forintot nem éri el, akkor a költségvetés kiegészíti. „Azaz legalább 250 millió forintos keretre pályázhat minden járás, a vármegyeszékhely-központú járások esetében ez az összeg 500 millió forintot jelent” – foglalta össze a miniszter.

A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy a 174 járásból 135 olyan van, amely 250 millió forintos pályázati összeggel rendelkezik, hat megyeszékhely pedig 500 millió forintos keretet kap. A vármegyeszékhely-központú járások esetében is igaz, hogy ha az iparűzésiadó-többlet nem éri el az 500 millió forintot, a költségvetés kipótolja 500 millió forintig. A tervek szerint összességében 141 járás jut nagyobb fejlesztési forráshoz, mint ami az iparűzési adó többlete lenne, és 33 olyan járás van, amelyik 250 millió forint feletti többlettel rendelkezik majd 2025-ben.

A pályázat céljait a kormány jelöli ki az előző év őszéig, a projekt kidolgozására és a pályáztatás menetének lebonyolítására járási fejlesztési fórumok jönnek létre. Ezek vezetői a járásszékhelyi polgármesterek lesznek, tagjai pedig az önkormányzati hivatallal rendelkező települések polgármesterei. A döntéseket a fórumoknak kétharmados többséggel kell meghozniuk, ennek egyik célja, hogy „tompítsák a város és környéke közötti esetleges ellentéteket”.

Jó elv lehetne, de...

Gémesi György a bejelentéssel kapcsolatban úgy fogalmazott lapunknak, hogy:

Ez egy újabb elvonást jelent, a korábbiakhoz képest azzal a különbséggel, hogy járási szintre visszakerül a pénz. A járási szinten a forrás szétosztásáról döntő fórumnak viszont figyelembe kell vennie azokat a szempontokat, amelyeket a kormány határoz meg. Ez a rendszer akár jó is lehet, viszont az a probléma, hogy az önkormányzatok most is fizetnek 307 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást, ami 2025-ben újra emelkedni fog. Ezzel párhuzamosan kerül bevezetésre az új rendszer, ami elveszi a városoktól a többletbevételüket, amiből finanszírozhatnák a működési költségeik emelkedését.

Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke úgy látja, viszonylag jó elv is lehetne az, hogy a nagyobb településeken termelődő iparűzési bevétel a térség többi önkormányzatát bevonva a közös fejlesztési célokat szolgálja, de az összegre szüksége lenne az elvonással érintett önkormányzatoknak is.

„Az önkormányzatoknak nincs extra forrásuk arra, hogy kifizessék például a béremelési igényeket, az energiaárak emelkedését, az építőipari áremelkedéseket, a közétkeztetés vagy az utak, a közterületek és a parkok karbantartásának drágulását” – mutatott rá Gémesi György, hozzátéve, hogy ha a kiadásokkal együtt nem emelkednek az önkormányzatok bevételei, akkor felhagyhatnak bizonyos szolgáltatások fenntartásával, vagy csökkentett színvonalon biztosíthatják azokat.

Gémesi György arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi iparűzési adó lassan 90 százaléka a működési költségeket fedezi. „Régen, amikor bevezették ezt a rendszert, ez az adó elsősorban helyi fejlesztési célokat szolgált, viszont ez már nincs így.” Ráadásul azok a települések, ahol az átlagosnál nagyobb az iparűzésiadó-bevétel, alacsonyabb államinormatíva-szinten vannak támogatva.

A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke úgy vélekedett, hogy bár a szolidaritási hozzájárulással elméletben a kistelepüléseket segítik, valójában ezt az összeget elnyeli a központi költségvetés. Gémesi György hatékonyabb rendszernek tartaná, ha a 307 milliárd forintot megfeleznék, és az egyik fele az adót megtermelő településnél maradna, mert az önkormányzatnak kell biztosítania a feltételeket a termeléshez, például karbantartani az utakat, működtetni a közvilágítást, vagy óvodákat, bölcsődéket fenntartani a gyárakban dolgozók gyermekeinek.

(Borítókép: Navracsics Tibor 2024. szeptember 12-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)