Ha ezeket meglépi a kormány, teljesen átrendeződhet az ingatlanpiac

Már komolyan foglalkozik a kormányzat a lakhatási helyzetet érintő változások kidolgozásával. Nem véletlenül mondta nemrégiben Gulyás Gergely, hogy szó lehet szigorú budapesti Airbnb-kontrollról, a bérleti díjak szabályozásáról, a kollégiumi férőhelyek számának megemeléséről, és általában az építkezés ösztönzéséről. Ennek lehetőségeit jártuk körbe Borsi Lászó tanácsadóval, ingatlanszakértővel.

A szakértő szerint nemcsak azért, mert drága, hanem mert a jelenlegi felfogás még mindig a tulajdonlást helyezi középpontba, szemben a bérléssel. Borsi László szerint az a nyugat-európai szemlélet lenne az egészségesebb, ahol az emberek egy szociális bérlakással kezdenek, majd ha ezt kinövi, akkor elmennek egy piaci bérlakásba, amit már ki tudnak fizetni, és csak ezután jöhet a tulajdon. Ez egyébként leírja egy ember átlagos életciklusát is, hiszen élete vége felé már nem biztos, hogy ugyanolyan nagy lakásra van szüksége, mint amikor valamennyi gyermek még otthon lakik.

1990 után volt egy magánosítás Magyarországon, amikor sokan potom pénzért meg tudták venni azt a tanácsi bérlakást, amelyben addig éltek, saját tulajdonhoz jutva ezzel. Viszont nem gondoltak arra a teherre, amit  néhány évtizeddel később  ezeknek a lakásoknak, társasházaknak a fenntartása, karbantartása jelenteni fog.

Nálunk 4,4 millió lakás van, viszont ebből félmillióban nem lakik senki, csak állnak üresen, félmillió pedig szinte lakhatatlan, mégis élnek bennük. Ezt a hiányzó milliós mennyiséget kellene elkezdeni bepótolni. Az elmúlt 34 év kormányai nem igazán támogatták a bérlakásépítési programokat, ha voltak is, azok is igen rövid életűek voltak.

Választási fogás-e a lakhatási kérdés tervezett kormányzati kezelése?

Szó volt arról is, hogy a kabinet Nagy Mártontól vár egy tervezetet a lakhatási gondok kezelésére, ami arra is utalhat, hogy annak 2025-ös megvalósítása már a következő választási kampány része lehet. Borsi László szerint ezt a szükségszerűség és egyértelműen a politikai realitás is diktálta.

Beszéltünk arról a kormányzati munkaanyagról is, ami nemrégiben került ki az internetre, és lényegében alapjaiban változtatná meg az állami szerepvállalást a lakhatás terén. Borsi szerint a kiszivárgott anyag egy olyan komplett program, amit már nagyon régen várt a szakma, és nagyon jót tenne a lakhatási lehetőségeknek.

Ebben már egyértelműen szerepelnek a bérlakások, kérdés az, hogy erre mennyi pénz lesz.

A tervezet egyértelműen elmozdulást javasol a jelenlegi évi 10-15 ezer új lakástól, mert ez a szám rettentően alacsony. Ezek már korszerű, energetikailag megfelelő lakások lennének.

A lakáshotelek, vagyis az Airbnb-k tervezett budapesti szigorítása Borsi szerint nem jó ötlet. A terézvárosi ügydöntő népszavazást ez ügyben nem tartja reprezentatívnak, és véleménye szerint sokkal inkább maguknak az érintett társasházaknak és az azokban működő közgyűléseknek kellene eldönteniük, hogy engedik-e a házban a rövid távú lakáskiadást.

A szakértő ugyanakkor nagyon jó döntésnek tartja a már hatályos rendeletet, amely 2025-ben engedélyezi az önkéntes nyugdíjmegtakarítások – adómentes – lakáscélú felhasználását. Végre egy olyan döntés, amely nemcsak a fiataloknak kedvez a lakhatás terén, hanem akár a nyugdíjaskorúak is élhetnek vele.

A műsorban még arról is szó volt, hogy

• Mi az a lakásügynökség, és mire jó?
• Miért akar ma már a lakástulajdonosok 25-30 százaléka saját helyett inkább bérleményben élni?
• Hogyan alakíthatnák át az új bérlakások a hazai munkaerőpiacot?
• Hányszor költözik élete során az átlagmagyar?
• Az Európai Unióban miért nálunk drágultak leginkább a lakásárak 2015 óta?
• Megfejtettük azt is, hogy miért nem épültek a rendszerváltás után szociális bérlakások úgy, mint külföldön.