Műfészkekkel mérhetnek csapást az önkormányzatok a városi patkányokra
További Belföld cikkek
- Megérkezett a havazás, baleseteket és fennakadásokat okozott az utakon
- Uszály ütközött a Margit híd lábának, több hajóban is kárt tett
- Orbán Viktor: A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért is fontos, mert ezek a madarak elsősorban kis rágcsálókkal táplálkoznak, és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra hívja fel a figyelmet, hogy ha nem jönnek be a városokba a baglyok, akkor a nemkívánatos rágcsálóállomány apasztását csak a házi- és társállatokra, sőt az emberre is veszélyes mérgezett csalik kihelyezésével kell megoldani.
Egyetlen erdei fülesbagoly évente ezernél is több rágcsálót zsákmányol, ami a népes telelőcsapatok esetében már óriási számot jelent, a kisebb termetű bagolyfajok ezek mellett rengeteg kártevő rovart is elfogyasztanak,
ezért nem mindegy, hogy lakott területeinken mennyi él, él-e egyáltalán ezekből a madarakból. Megtelepedésük egyik legfőbb akadályát gyakran a megfelelő fészkelőhelyek hiánya jelenti. A baglyok ugyanis nem tudnak fészket építeni, költésükhöz korhadt üregekkel, vastag törzselágazással rendelkező idős fákra; nagy testű harkályok odúira; varjúfélék, gólya, egerészölyv fészkeire; egyes fajoknak nyitott padlásokra van szüksége.
A lakosság és az önkormányzatok műfészkek, költőládák kihelyezésével segíthetik a településlakó, rágcsálópusztító baglyok költését.
Leggyakoribb baglyunk, az erdei fülesbagoly elfoglalja az ágvillába kihelyezett vesszőkosarat, de szívesen beköltözik fára, épületfalra rögzített, félig nyitott előoldalú vércseládákba is. A leginkább emberkövető gyöngybagoly templomok toronysüvegébe, padlásokra vagy lábazatra telepített költőládákkal; a macskabagoly, a kisebb testű kuvik és füleskuvik pedig nagy méretű mesterséges odúkkal segíthető. A baglyoknak kirakott műfészkek, mesterséges odúk esetében alapelv, hogy ezekbe mindig kell száraz fű, hullott lomb vagy faforgács fészekanyagot tenni, amibe a tojó alakítja ki a tojásoknak a fészekmélyedést.
Számos madárfaj megtelepedését segíthetjük saját készítésű mesterséges fészkelőhelyekkel, vagy akár olyanokkal, amelyeket a Baranya vármegyei Kárászon megalakult Első Magyar Fészekodúgyár 1905 óta fejleszt.