Balog Zoltán püspök neve most egy okirat-hamisítási feljelentésben került elő

Vargha Anikó és Kónya Levente egyháztagok azért tesznek feljelentést, mert a beadványuk elbírálásáról szóló döntésre egy olyan ember aláírása is rákerült, aki valójában nem láthatta a papírt. A református egyház munkatársai még a kegyelmi botrány kirobbanása után fordultak a zsinati bírósághoz, hogy kezdeményezzék az ügyben érintett Balog Zoltán elmarasztalását és tisztségeitől való megfosztását. Ennek és az ügy komolyságának ellenére a Zsinati Bíróság Elnöksége Balog Zoltánt a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökét mindössze intésben részesítette – tudta meg a HVG. 

Az egyháztagok azért tesznek feljelentést, mert a zsinati bírósághoz benyújtott papírok a feljelentés szerint április 23-án érkeztek meg a Zsinati Hivatalhoz, az arra adott választ pedig csak július 3-án küldték ki. A döntésről szóló dokumentumon budapesti keltezés és április 24-ei időpont szerepelt, tehát mindössze egy nap alatt születhetett meg a döntés, amely után egy hónapot vártak a kikézbesítéssel. 

Ott sem voltak 

Vargha Anikó a feljelentését azzal indokolja, hogy a döntést aláíró két személy közül egyik sem tartózkodott Budapesten április 24-én, mert előző nap leutaztak Balatonszárszóra, ahol másnap reggel kezdődött a zsinat ülése. Az egyik aláíró megerősítette nekik, hogy április 24-én nem volt olyan ülés, amelyen döntöttek volna az ügyben. Az egyik aláíró pedig sem a panaszt, sem az állítólag általa hozott határozatot nem látta.

A református egyház egyelőre nem reagált a lap kérdéseire. 

Balog Zoltán és a kegyelmi botrány

Ahogy az Index is beszámolt róla, a kegyelmi botrány februárban robbant ki, miután kiderült, hogy Novák Katalin volt köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, az elítélt pedofil V. János bűntársának. K. Endre helyettese volt V. Jánosnak, a bicskei gyermekotthon igazgatójának, és próbált nyomást gyakorolni a gyerekekre, hogy vonják vissza vallomásaikat és hamisan tanúskodjanak. K. Endrét kényszerítés minősített bűncselekményért jogerősen 3 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélték, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltották a foglalkozásától és a közügyek gyakorlásától is.

Novák Katalin Ferenc pápa látogatására hivatkozva adott kegyelmet az elítéltnek. A köztársasági elnök döntése hatalmas vihart kavart, a kegyelmi botrány miatt Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítást nyújtott be. Nyolc nappal később Novák Katalin, valamint a döntését ellenjegyző Varga Judit volt igazságügyi miniszter is benyújtotta lemondását.

A kegyelmi botrányban szintén érintett Balog Zoltán lemondott zsinati elnöki tisztségéről, de püspöki tisztéről nem. A református egyháztagok – köztük több mint 130 fő – március közepén egy közös nyilatkozatban kérték Balog Zoltánt, hogy a dunamelléki püspöki tisztségéről is mondjon le. Az egyházi törvényben sehol nem szerepel, hogyan lehetne leváltani egy püspököt. Mivel Balog Zoltán önszántából nem mond le, így továbbra is a református egyház egyik megosztó szereplője marad.