Az Index birtokába jutott a kutatás, amely megmutatja, mit gondolnak a magyarok a háborúról

A Závecz Research ezer fő telefonos megkérdezésével készített reprezentatív kutatást Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő megrendelésére. Az adatfelvétel október 1–8. között történt.

Kit hibáztatnak?

A kutatás szerint az elmúlt bő két évben valamelyest változott az orosz–ukrán háború magyarországi megítélése, de a többségi vélemények nagyságrendjében nincs változás: 2022-höz hasonlóan a lakosság 65 százaléka úgy gondolja, az orosz fél agressziójáról van szó. 62 százalék Oroszországot látja felelősnek a kialakult helyzetért.

A kutatásból kiderült, a növekedés a bizonytalanok, a kérdést megítélni nem tudók táborának csökkenésével párhuzamosan történt: 2022-ben a lakosság 22–25 százaléka nem tudta, mit gondoljon a háborús felelősségről, egy részük azóta Ukrajna ellenében foglalt állást. A bizonytalanok aránya 12–13 százalékra csökkent.

A Závecz kutatása kitér arra is, hogy az elmúlt két évben a Fidesz és a Mi Hazánk szavazói körében csökkent az Oroszországot elítélők aránya. A kormánypártiak 53 százaléka tartotta agressziónak Oroszország tevékenységét 2022 májusában, ez 41 százalékra csökkent. Jelentősen emelkedett viszont azok aránya, akik szerint Oroszország védekezésből indította a háborút (18 százalékról 44 százalékra). A kérdésben bizonytalan Fidesz-szavazók aránya a felére csökkent. A kormánypárti szavazók körében tehát már többen vannak, akik szerint Oroszország védekezésből indította a háborút, mint akik agressziónak tekintik azt.

Két éve a Fidesz-szavazóknál még az volt a domináns vélemény (46 százalék), hogy Oroszországé a nagyobb felelősség, 23 százalékuk nevezte meg Ukrajnát. Ez az arány átfordult, ma már 53 százalékuk inkább Ukrajnát hibáztatja, 33 százalékuk Oroszországot. A felelősséget megítélni nem tudók aránya a kormánypártiaknál 30 százalékról 14 százalékra csökkent.

Megvédenénk az országot?

A Závecz adatai alapján az elmúlt két évben 50 százalékról 46 százalékra csökkent azok aránya, akik biztosan vagy valószínűleg harcolnának katonaként, vagy más módon segítenék az országot védő hadsereg munkáját egy esetleges támadás esetén.

Mindössze 4 százaléknyian tartják nagyon valószínűnek, hogy a háború átterjed Magyarországra, 41 százalék elképzelhetőnek, de nem valószínűnek gondolja ezt a forgatókönyvet. A kormánypárti szavazóknál az átlagosnál magasabb a helyzetet kifejezetten fenyegetőnek látók aránya – 9 százaléknyi, valamint a falvakban élők és az alapfokú végzettségűek körében is magasabb ez az arány (7–8 százalék).

A kormánypártiak 63 százaléka csak humanitárius segítséget adna, olyan pedig a kutatás alapján nincs köztük, aki katonai támogatásban is gondolkodna. A Mi Hazánk támogatóinak álláspontja szinte megegyezik a kormánypártiakéval. A Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció támogatóinál 29-29 százalék azok aránya, akik a humanitárius mellett katonai segítséget is adnának Ukrajnának, több mint felük csak a humanitárius álláspontján van, kevesebb mint egytizedük pedig nem is támogatná a szomszédos országot. Az iskolai végzettség emelkedésével egyre kevesebben vannak, akik semmilyen támogatást nem adnának.

A többség az uniós és a NATO-tagság mellett van

A Závecz kutatása azt mutatja, hogy a lakosság 68 százaléka az Európai Unióban történő maradásra voksolna egy ezzel kapcsolatos népszavazáson, 16 százaléknyi kilépéspárti és 16 százaléknyi bizonytalan mellett. A kérdés megítélése a pártpolitikai törésvonalak mentén:

• A Fidesz–KDNP táborának 46 százaléka a maradásra szavazna, 37 százalékuk a kilépésre.
• A Mi Hazánk támogatóinak körében 46:42 az arány a maradáspártiak javára.
• A Tiszánál és a DK-nál 89, illetve 93 százalék maradáspárti, a kisebb pártok támogatóinál 77 százalék ez az arány, a párt nélkülieknél 68 százalék.

Az érettségizettek, diplomások és a nagyobb városok lakói az átlagot meghaladó mértékben támogatják az uniós tagságunkat.

A NATO-tagság támogatottsága az EU-énál is magasabb, 78 százalék maradáspárti, 8 százalék kilépne, 14 százalék nem tudott véleményt formálni. A Fidesz szavazóinak 17, a Mi Hazánk támogatóinak 20 százaléka hagyná el a katonai szövetséget, a többség a maradás mellett van. A DK-nál és a Tiszánál az óriási többség NATO-párti.

A kutatás több szempontból is vizsgálta a kormány EU-politikáját és külpolitikáját:

• Azt, hogy a magyar kormány sokszor az EU-val ellentétes álláspontot képvisel Oroszországgal kapcsolatban, 45 százalék inkább nem helyesli, 29 százalék inkább helyesli, 18 százalék közepes osztályzatot adott az ötfokú skálán. Összességében az unióéval gyakran ellentétes magyar álláspontot mérsékelt társadalmi elutasítás övezi, ami az ötfokú skálán 2,7-es átlagot jelent az értékelésben. A kérdés megítélésénél észlelhetők a pártpolitikai törésvonalak: a kormánypártiak kimagasló többsége elégedett a kormány irányvonalával, miközben a Mi Hazánk szavazóin kívül az ellenzéki oldalon alig akad néhány százaléknyi olyan ember, aki ezt nem nézi rossz szemmel. A Mi Hazánk támogatói megosztottak a kérdésben, a Tisza és a DK szavazói karakteresen elutasítják a kormány álláspontját. Az iskolai végzettség emelkedésével és a települési hierarchián felfelé haladva egyre kevésbé fogadják el, hogy az EU-tól különbözik a magyar álláspont.
• Valamivel magasabb azok aránya, akik nem elégedettek azzal, hogy Magyarország a gazdasági kapcsolatokban igyekszik közeledni Kínához, de nincsenek jelentős többségben, 40 százalék áll szemben a 31 százalékkal. A pártpreferencia csakugyan meghatározó, a kormánypártiak többsége helyesli a Kínához való közeledést, az ellenzékiek jellemzően elutasítják.
• Kétharmad tart attól, hogy hátrányos következményekkel járhat, hogy Magyarország sokszor az EU és a NATO tagországainak többségétől eltérően szavaz háborús kérdésekben. Még a Fidesz-tábor 39 százaléka is így gondolja, 44 százaléknyi olyan szavazó mellett, aki nem tart hátrányos következményektől.
• 2022-höz képest emelkedett azoknak az aránya, akik szerint a NATO-tagság biztosítja Magyarország számára, hogy ne támadják meg. Jelenleg 57 százalék bízik ebben a két évvel korábbi 49 százalékhoz képest.
• Ha választani kell az Európai Unió, illetve Oroszország és Kína között, akkor a többség az EU-val való jó kapcsolat mellett foglal állást. 60 százalék választotta az EU-t, 15 százalék Oroszországot és Kínát. A válaszadók több mint negyede nem tudott dönteni. A Fidesz-tábor három, körülbelül egyforma csoportra oszlott a kérdés megítélésében: 35 százalékuk inkább az EU-val ápolna jó kapcsolatokat, 32 százalékuk Oroszországgal és Kínával, harmaduk nem tud állást foglalni. A Mi Hazánk támogatóinak 47 százaléka az uniós kapcsolat mellett tette le a garast, 28 százalékuk Oroszország és Kína mellett. A Tiszánál és a DK-nál a túlnyomó többség EU-párti.

Van mitől tartanunk?

A Závecz Research adatai szerint 

A teljes népesség arányában a legtöbben (11 százalék) Ukrajnától tartanak, a második Románia 7 százalékkal.

A válaszadók mindössze 6 százaléka véli úgy, hogy a magyar haderő biztosan megvédené az országot, 16 százalék szerint a honvédség valószínűleg képes lenne erre. 37 százalék úgy látja, hogy a magyar haderő valószínűleg nem tudná megvédeni az országot, további 34 százalék biztos benne, hogy nem. A pártpreferencia és az iskolai végzettség ebben a kérdésben is meghatározó: a kormánypártiak körében magasabb a hadseregben bízók aránya (18 százalékuk teljesen, 36 százalékuk valamennyire bízik a honvédség védelmi erejében). Az iskolai végzettség mentén felfelé haladva meredeken csökken azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy katonai értelemben meg tudnánk védeni magunkat.

12 százalék nagyon valószínűnek tartja, hogy tíz éven belül katonai összecsapás alakul ki a nyugati és a keleti világ között, 55 százalék elképzelhetőnek, de nem valószínűnek látja ezt. 19 százalék egyáltalán nem gondolja valószínűnek. A Fidesz szavazói körében és a falvakban élőknél más csoportokhoz képest magasabb az aránya azoknak, akik egy ilyen katonai konfliktust nagyon valószínűnek látnak, de ez is csak 18 és 17 százalékot jelent.

(Borítókép: Az ukrán hadsereg katonája őrködik a háborúban megsérült Irpinszkij Lipkij lakótelepen 2022. április 28-án. Fotó: John Moore / Getty Images)