Szijjártó Péter példátlannak nevezett egy kísérletet, majd rátámadtak az ellenzéki képviselők

Szijjártó Péter azzal kezdte beszámolóját, hogy már jó néhány éve olyan időszakban élünk, amelyet a veszélyek korának lehet nevezni, ilyen időszakban a külpolitikának is megváltozott a cél- és eszközrendszere. Békés, nyugodt, kiszámítható időszakokban a külpolitikának más a funkciója, mint válságból válságba bukdácsoló korszakban.

A külügyminiszter elárulta, három célja van a magyar külpolitikának:

• Béke,
• nemzeti szuverenitás,
• gazdasági semlegesség.

Ez azt jelenti, hogy a magyar külpolitikának minden olyan kezdeményezést támogatnia kell, ami elősegíti a békét. Mindent be kell vetni a nemzeti szuverenitás megvédéséért, és mindent meg kell tenni a gazdasági semlegesség érdekében.

Szijjártó Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy ezer napja fizeti az ország egy olyan háborúnak az árát, amely nem a mi háborúnk, és a kitörésében sincs felelősségünk. Úgy látja, ezer nap után Európának is el kellene jutnia oda, hogy hogyan lesz béke, melyik az az út, ami a leggyorsabban elvezet a békéhez, mert minél később lesz béke, annál több ember hal meg, annál nagyobb lesz a pusztítás. A kárpátaljai temetőkben magyar fiatalok sírjait is lehet látni.

Az a tapasztalatom az európai politikában, hogy abban teljes mértékben egyetértés van, hogy nagy a baj, és könnyen lehet még nagyobb

– húzta alá Szijjártó Péter.

Ennek három színtere van:

• A csatatér, ahol egyre több fegyver kerül bevetésre.
• Közelít a tél, és látva az ukrán energiarendszerben előállt károkat, nem világos, hogy egy kemény telet hogyan vészelnek át.
• A szankciók nem működnek.

Szijjártó Péter szerint le kellene vonni a megfelelő következtetéseket. Abban nincs egyetértés, hogy ebből mi következik, két megközelítés van, tartalmi és formai különbségekkel. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a háborúpárti megközelítés szerint több fegyverre és több szankcióra van szükség, valamint engedni kell a nagy hatótávolságú fegyverek bevetését. Mások a tűzszünet mellett érvelnek. Formai különbség, hogy a háborúpárti megközelítést ezer napja próbálják végrehajtani, és vallanak kudarcot, ezért is itt lenne az ideje annak, hogy a békepárti megközelítésnek is adjanak egy esélyt.

A miniszter vörös vonalnak nevezte a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontációt, amely a harmadik világháború kirobbanását jelentené. Magyarország kezdeményezte a Béke Barátai csoport létrehozását, ez létre is jön. Az „európai és a transzatlanti buborékon” kívül a békepártiak vannak többségben.

Példátlan beavatkozási kísérlet

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy az instabil nemzetközi helyzet a melegágya annak, hogy egyesek kísérleteket hajtsanak végre a nemzeti szuverenitás korlátozására a világ számos pontján. Ez érinti Magyarországot is, külső és belső szereplők különböző dinamikában részt vállalnak ebben. A tárcavezető példaként említette, hogy az előző heti, strasbourgi európai parlamenti ülésen minden eddiginél nyíltabban hangzott el az a külföldről érkező kívánalom, hogy Magyarországon ki hogyan kormányozzon.

Egy ilyen nyílt beavatkozási kísérlet még az európai politika elmúlt néhány éves történetében is példátlan

– jelentette ki Szijjártó Péter, leszögezve: a döntés a magyar választópolgároké, nem Ursula von der Leyené és nem is Manfred Weberé.

A külügyminiszter a migrációról elmondta, hogy a nemzetközi jognak érvényt kell szerezni, ami világosan beszél: ha valakinek el kell menekülnie az otthonából, akkor ahhoz van joga, hogy a menekülése okának fennállásáig az első biztonságos ország területén tartózkodjon, Magyarország ennek érvényt szerez.

Szijjártó Péter végül a gazdasági semlegességgel kapcsolatban egyértelművé tette, hogy ezt nem politikai filozófiai kérdésként kezelik, hanem gyakorlatként. A kormány a konnektivitásban, az összeköttetésben hisz, Magyarország a keleti és a nyugati beruházók találkozási pontjává vált.

„Külpolitikai egyensúlyvesztés történt”

Brenner Koloman, a Jobbik országgyűlési képviselője úgy látja, hogy

• „külpolitikai egyensúlyvesztés” történt, ami odáig vezetett, hogy nem tudják jól képviselni a magyar nemzeti érdeket. A jobbikos politikus szerint a kibillent külpolitika túlságos közelséget mutat például Oroszország, Kína és Törökország irányába, felbillent az érdek- és értékelvű külpolitika egyensúlya is.
• A Jobbik az igazságos béke pártján áll, de veszélyesnek és a magyar nemzetet megosztónak tartják, ha mindenkit a „békepárti” vagy a „háborúpárti” kategóriába sorolnak.
• Brenner Koloman kijelentette, hogy „se gazdag, se szegény migráns” ne érkezzen Magyarországra. Azt látják, hogy az akkumulátorgyártáshoz is kapcsolódó gazdaságpolitika miatt ázsiai „migránsmunkások” dolgoznak Magyarországon. Ezt veszélyes tendenciának tartják, mert szerintük a magyaroktól veszik el a munkát, letörik a magyarok bérét, és itt fognak maradni, ami a kulturális egységre is veszélyt jelent.
• A jobbikos politikus végül arra is rámutatott, hogy az Egyesült Államok Kína-politikája koherens, függetlenül attól, hogy Donald Trump vagy Kamala Harris lesz az elnök.

Tompos Mártonnak, a Momentum elnökének is több észrevétele volt:

• A kormány abban bízik, hogy Donald Trumpból újra elnök lesz, de mi a terv, ha például a republikánusok szerint is „Kínához dörgölőznek”?
• Ha az orosz állami hírügynökség kiforgatta a szavait, akkor tervezi-e bekéretni az orosz nagykövetet?
• Tompos Márton részt vett a Varsói Biztonsági Konferencián, de ott nem találkozott kormánypárti politikussal. Nem hívták meg a magyar kormányt, vagy csak nem vettek részt az eseményen?
• A TV2 tulajdonosa valóban ajánlatot tett a lengyel TVN megvásárlására?
• Mit gondol Orbán Balázs kijelentéséről, védené-e fegyverrel a hazát?
• Mit gondol arról, hogy „35 évvel a rendszerváltás után újra van politikai elítélt” Fekete-Győr András személyében.

Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője többek között arról érdeklődött, hogy

• Hirdetnek-e demográfiai veszélyhelyzetet?
• Támogatják-e Ursula von der Leyen elszámoltatását, például a Pfizer-vakcinabeszerzés ügyében?
• „Miért képviselnek idegen érdeket Izraellel kapcsolatban is?” Hol vannak most az izraeli–libanoni határon ENSZ-békefenntartóként szolgálatot teljesítő magyar katonák?
• Novák Előd szerint „ideje volna valóban a semlegességet képviselni”. A politikus megemlítette a Magyarországgal összefüggésbe hozott, felrobbant Hezbollah-csipogók ügyét is.

„Azzal is együtt tudok élni, hogy ön azt mondja, a külpolitikai egyensúly kibillent”

Szijjártó Péter Brenner Koloman felvetéseire válaszolva elmondta, mindig megállapítják, hogy másképp látják a nemzeti érdeket és annak képviseletét, de épp ezért vannak különböző táborban.

Azzal is együtt tudok élni, hogy ön azt mondja, a külpolitikai egyensúly kibillent, mert szerintem a külpolitikai egyensúly helyreállt. A magyar külpolitika nem csak egy földrajzi irányt ismer. Miközben világos helyünk van a nemzetközi szövetségi rendszerekben, az Európai Unió és a NATO büszke, lojális tagjai vagyunk, amellett nem engedjük, hogy hülyének nézzenek és kizárjanak minket egy olyan kapcsolatrendszer felépítéséből, ami hosszú távon a gazdaság növekedésének lehetőségét tudja biztosítani

– fogalmazott Szijjártó Péter.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika nem dogmatikus. Patrióta külpolitika van, amely kizárólag magyar szempontból hajlandó szemlélni a világot, és soha nem fogadják el azt, hogy más nemzetközi szereplők nézőpontját kényszerítsék bele.

Szijjártó Péter a vendégmunkásokról elmondta, hogy 128 ezer, harmadik országból érkezett foglalkoztatott dolgozik Magyarországon, miközben 71 ezer üres álláshely van, tehát az tényszerűen nem igaz, hogy a vendégmunkások elveszik a magyaroktól a munkalehetőséget, már csak azért sem, mert a kormány álláspontja egyértelmű: a magyarországi munkahelyeket magyar embereknek kell betölteni, vendégmunkást csak akkor vehetnek fel, ha oda nincs magyar munkavállaló.

A külügyminiszter az amerikai elnökválasztásról úgy fogalmazott, hogy mindig tiszteletben tartják más államok választópolgárainak döntését. Azt nem állítja, hogy ez minden esetben kölcsönös lenne. Az Egyesült Államokban azzal az adminisztrációval próbálnak együttműködni, amelyet megválasztanak, a kérdés az, hogy a másik oldalról erre milyen készség lesz. A tapasztalataik egyértelműek: amikor Donald Trump volt az elnök, a magyar–amerikai kapcsolatok a legjobb formájukban voltak, ellentétben a demokrata adminisztráció idején látottakkal.

Szijjártó Péter a további ellenzéki kérdésekre közölte:

• A Varsói Biztonsági Konferenciára kaptak meghívót, az egyik államtitkárt invitálták, de nem tudott részt venni az eseményen.
• Orbán Balázs mondanivalóját nem interpretálja, a politikai igazgató megtette ezt maga.
• A TV2 nem kért tőlük támogatást kifektetés tekintetében.
• Fekete-Győr András ügyéről csak most hallott.
• Az, hogy az Európai Bizottság elnöke szöveges üzenetben rendezi a vakcinák vásárlásának ügyét, „az botrány”. A miniszter megjegyezte: „Ennél nagyobb botrány csak az, hogy ezt mások nem látják botránynak”.

Szijjártó Péter a közel-keleti helyzettel kapcsolatban kifejtette, az a fajta támadás megengedhetetlen, ami Izraelt érte tavaly októberben, azt is jelezték, hogy a túszokat azonnal szabadon kell engedni, és bármilyen hadművelet is zajlik a Közel-Keleten, a civil lakosságot a lehető legnagyobb mértékben meg kell kímélni.

A külügyminiszter kitért arra is, hogy Izraellel stratégiai szövetségesi kapcsolatuk van, de az egyiptomi vezetéssel is meg kellett beszélnie, hogy a gázai övezetből kijussanak a magyar állampolgárok. Ugyanígy a Katarral fenntartott jó kapcsolataik vezettek oda, hogy a túszul ejtett magyar állampolgárok közül már az első megállapodások keretében történt szabadon bocsátás.

A libanoni helyzettel összefüggésben Szijjártó Péter jelezte, hogy ENSZ-békefenntartók ellen támadást indítani elfogadhatatlan, az Európai Unió elítélő nyilatkozatot adott ki, ehhez csatlakozott a magyar kormány is.

(Borítókép: Szijjártó Péter 2024. október 17-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)