Beláthatatlan következményei lehetnek az észak-koreai katonák ukrajnai bevetésének

Az ukrán Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ a napokban közzétett egy videót, amelyen észak-koreai katonák láthatóak egy orosz katonai táborban, akik arra készülnek, hogy csatlakozzanak Moszkva Ukrajna elleni háborús erőfeszítéseihez. A felvételről az Index is beszámolt.

Az ukrán Kulturális és Tájékoztatási Minisztérium alatt működő központ által közzétett videót állítólag Oroszország keleti részén, az Észak-Korea közelében található Szergejevszkij katonai táborban forgatták. A felvételen katonai egyenruhás férfiak láthatók, amint sorban állnak a felszerelésért. A központ nem részletezte, hogyan jutott hozzá a videóhoz, azt azonban kijelentette, hogy az „legfeljebb 72 órája készült”.

Kirilo Budanov, Ukrajna katonai hírszerzésének vezetője korábban már elmondta, hogy az első, 2600 katonából álló csoportot az oroszországi Kurszki területre telepítik, ahol Ukrajna augusztusban határon átnyúló ellentámadást hajtott végre, és még mindig jelentős területeket tartanak a kezükben. Hozzátette, hogy mintegy 11 ezer észak-koreai katona tartózkodik Oroszországban, és november 1-ig „harcra készen” állnak Ukrajnában.

Egy harmadik ország is belépett a háborúba

Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az Indexnek nyilatkozva elmondta: már megerősített információ, hogy észak-koreai katonák jelen vannak Oroszországban. Bár azzal lehet vitatkozni, hogy a nyilvánosságra került felvételek mennyire valóságosak, Észak-Korea és Oroszország kétoldalú katonai megállapodást kötött. Úgy gondolja, nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy emberi segítségnyújtásban is megállapodtak.

A szakértő úgy véli, hogy Oroszország emberi erőforrását nézve nem igazán lenne szükséges külföldi katonákat bevetnie Vlagyimir Putyinnak, azonban nem feltétlen akarják azt, hogy orosz nemzetiségű személyek harcoljanak a fronton, így az oroszok végül elfogadták Kim Dzsongun segítségét. 

„Ez elég világos, mert nagy valószínűséggel nem arra fogják őket használni, hogy tanácsokat adjanak az oroszoknak, hanem bevetik őket a fronton vagy a hátországban. Ez még egyelőre nem világos, hogy hol akarják. Ha a fronton akarják bevetni, akkor nyilván a fronton jelentkezik feladatokra, tehát harcra és nem komolyabb technikai eszközök kezelésére” – fejtette ki a szakértő az Indexnek.

Mivel nagyjából 10 ezer emberről van szó, az oroszok akár két dandárt is létrehozhatnak. A felfegyverzésüket valószínűleg Oroszország vállalja, mert – mint a szakértő is elmondta – furcsa lenne, ha észak-koreai fegyverekkel tűnnének fel. Kis-Benedek József úgy véli, hogy mivel ha már eldöntötték, hogy katonákat vezényelnek a frontra, valószínűleg tartósan ott is fognak maradni.

A biztonságpolitikai szakértő is úgy gondolja, az lenne logikus, ha a Kurszki területre vezényelnék az észak-koreai katonákat. Bár az ukránok által elfoglalt terület nem nagy, az oroszoknak erőre van szükségük, hogy kiszorítsák onnan az ukrán erőket. Mivel az oroszok a négy ukrajnai megyéből nem szándékoznak erőket kivonni, mert akkor az ukránok azonnal abba az irányba támadnának, a szakértő szerint a logikus döntés az, ha ezeket a katonákat Kurszkba vezénylik.

Ott viszont, mivel ennek a mérete kicsi, és a különböző műholdakkal meg egyéb információs lehetőségekkel azért csak meg lehet állapítani, hogy ott oroszok harcolnak-e, vagy éppen észak-koreaiak, ez nagyon gyorsan el fog terjedni a különböző médiumok felületén, és ebből nem biztos, hogy Putyin jól fog kijönni 

– állapította meg Kis-Benedek József, hozzátéve, hogy az észak-koreaiak megjelenése alapvetően nem változtatja meg a frontot, amennyiben megmaradnak a jelenlegi létszámok. Ha azonban több katona érkezik, az már hatással lehet a harcokra.

Elmondása szerint nem lenne meglepve, ha Kína áldását adta volna erre. Bár Észak-Korea független ország, a Kínai Népköztársaság erősen befolyásolja a politikáját, így a kínaiak tudnak hatni arra, hogy mennyi embert küldjenek, és meddig tartson ez az egész együttműködés. „Mindent persze nem tudnak meghatározni, de Kína nyilván odafigyel, hogy mennyi észak-koreai katonát visznek oda, különösen akkor, ha ezek, mondjuk, eltűnnek a fronton valahol, és esetleg megjelennek vagy meg akarnak jelenni Kínában, amit viszont Kína nem szeretne. Tehát itt azért lehetnek még az adott térségben különböző bonyodalmak” – tette hozzá Kis-Benedek József.

Lehetőséget ad az orosz önzésnek

Bendarzsevszkij Anton kül- és biztonságpolitikai szakértő szerint az észak-koreai katonák fronton való megjelenésének hatása attól függ majd, hogy mekkora mennyiségben érkeznek. Most különböző hírszerzési információk vannak, a dél-koreai jelentés szerint november végéig Oroszország 12 ezer észak-koreai katonát lesz képes bevetni a fronton.

Tehát nyilván egy néhány százas vagy néhány ezres katonamennyiség még önmagában nem hozhat jelentős változást a háború menetére nézve. Ha itt tényleg több tízezer katonával lehet számolni, akkor az megint más dolog

– jelentette ki a szakértő az Indexnek.

Bendarzsevszkij Anton kitért arra is, hogy Oroszország nem áll annyira jól emberi élőerővel, ezért az észak-koreai segítség könnyítést jelent számukra. Szerinte ez akkor is látszott, amikor augusztus 6-án megtörtént Ukrajna kurszki betörése, ugyanis kiderült, hogy Oroszország nem rendelkezik megfelelő tartalékokkal, és több hétbe telt, mire egyáltalán megállították az ukrán erők előrenyomulását. A helyzetet már stabilizálták ugyan az orosz területeken, de még azóta sem tudták ezeket az ukrán csapatokat kiűzni Oroszország területéről.

Ez azt mutatja, hogy alapvetően Oroszország is deficittel rendelkezik emberi élőerőben, és nyilván minden katona jól jön, sőt ami ennél is fontosabb, hogy ha itt tényleg tízezres nagyságrendben érkeznének észak-koreai katonák Oroszországba, akkor ez talán lehetőséget adna az orosz önzésnek, hogy ne hirdessenek mobilizációt

– húzta alá.

A biztonságpolitikai szakértő szerint ugyanakkor mindaddig csak feltételezésekről beszélhetünk, amíg nem látunk észak-koreai katonákat a fronton. Mint mondta, egyelőre csak az észak-koreai hírszerzés jelentette, hogy a katonák kiképzés alatt állnak, a NATO és az Egyesült Államok hírszerzése ugyanakkor ezt nem erősítette meg, csak annyit közöltek, hogy aggodalommal figyelik a fejleményeket, de nem rendelkeznek még információkkal az észak-koreai katonák érkezését illetően. 

Szerinte akkor leszünk biztos információk birtokában, amikor a fronton az ukrán haderő találkozik észak-koreai katonákkal, vagy amikor meghalnak, esetleg fogságba kerülnek.

Most még egy kicsit sötétben tapogatózunk

– tette hozzá a szakértő.

Bendarzsevszkij Anton az Indexnek elmondta, hogy eddig is volt példa arra, hogy külföldiek többezres számban harcoltak valamelyik fél oldalán, azonban amennyiben ténylegesen igazak a hírek arról, hogy Észak-Korea katonákat küld, az már egészen más minőség, mivel Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin kétoldalú államközi szerződést írt alá, amelyet az orosz parlament nemrég ratifikált.

Tehát ha a kétoldalú szerződésnek megfelelően – nem önkéntes alapon – Észak-Korea reguláris erőket küldene Oroszországba, ez azt jelentené, hogy a háborúnak a földrajza kiszélesedik, és újabb országok szállnak be. Tehát itt nagyon fontos ennek a percepciója: nem arról van szó, hogy ideológiai vagy pénzügyi megfontolásokból önként jelentkeznek emberek, és mennek el harcolni, hanem egy másik hatalom szövetségi szerződéseket alapul véve kötelező jelleggel küldi el a saját katonáit abba az országba harcolni. Ez mindenképpen kiszélesíti a háborúnak az eszkalációját és a dinamikáját

– hangsúlyozta Bendarzsevszkij Anton.

Felidézte azt is, hogy Belarusz a lehető legszorosabb szövetségben van Oroszországgal, kétoldalú katonai megállapodás van közöttük, és Belarusz is tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, azaz a két ország katonai szövetséges. Bár rengeteg támogatást nyújtott, Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök ennek ellenére nagyon próbált kimaradni úgy katonailag a háborúból, hogy saját katonákat, reguláris erőket kelljen küldenie Ukrajnába. 

Bendarzsevszkij Anton azonban úgy véli, hogy Észak-Korea háborúba való belépése egyfajta precedenst is jelenthet más országok, köztük Belarusz számára, másrészt pedig mindenképpen egy eszkalációs faktor.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, vasárnapi élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

(Borítókép:  Kim Dzsongun 2018. szeptember 9-én. Fotó: API / Gamma-Rapho / Getty Images)