Robottal tanulnak újra járni a gerincvelősérültek Budapesten

„A mesterséges intelligencia, a robotika különböző egészségügyi területek gyakorlatába kezd beépülni, főleg a sebészeti robotokról lehet többet hallani, de a rehabilitációban is egyre szélesebb ez a paletta” – mondta Cserháti Péter, a Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Klinikájának igazgatója. Hozzátette: náluk 30 ilyen eszközt használnak, súlyos stroke-betegek, valamint agy- és gerincvelősérültek speciális fizioterápiájára.

Mint az igazgató ismertette, ma már a klinikán kilencféle eljárás elérhető közfinanszírozottan, ezek között vannak felső végtagok, ujjak funkcióit és egyensúlyt fejlesztők. De országszerte kiépült egy úgynevezett robotikus rehabilitációs hálózat, például Győrben, Miskolcon, Kaposváron is elérhető ilyen módszer a klinikai központokban. Budapesten gyermekkórházban is.

Katonáknak fejlesztették ki

Az eszközcsalád egyik tagja, az alsó végtagi humán exoskeleton, amely 2019-ben pályázati forrásból kutatási céllal került a Semmelweis Egyetem a Rehabilitációs Klinikájának jogelődjébe, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetbe, amely akkreditált képzőhellyé is vált. A ReWalk-technológiát a hadiiparban találták fel, a tűzszerészeknek segítettek nagy eszközöket védett ruhában cipelni, majd járásképtelen emberek, először veteránok mozgását támogatták. Később egyre szélesebb körben civileknél is használták, ma már amerikai gyógyszerhatósági és európai uniós engedélye is van – ismertette a klinikaigazgató.

Évente nagyjából 200–300 súlyos gerincvelő-sérülés történik Magyarországon. „Sokszor nyáron a vízbe fejest ugrás során történik, gyakran közúti, autó- vagy motorbaleseteknél, magasban történő munkavégzésnél, például tetőfedőknél, ácsoknál” – ismertette a példákat a traumatológus végzettséggel is rendelkező szakember. Elmondta, hogy ha a baleset után több hónappal sem térnek vissza az idegrendszeri funkciók, nem tudja akaratlagosan újraindítani a mozgásait a beteg, akkor a kerekesszékes életmód marad.

„Az állapot számos pszichés és fizikai nehézséggel jár, az érintett csak akadálymentesített helyeken tud közlekedni”– tette hozzá. Az exoskletonnal azonban maguk a gerincvelősérültek is képesek lesznek önállóan járni.

Fél év alatt lehet megtanulni vele járni

Egy izraeli katona – aki maga is harántbénulttá vált – fejlesztette tovább az önműködő, ruhába, cipőbe bújtatható eszközt, amelynek súlya mindössze néhány kilogramm, de egy 90 kilós embert is képes mozgatni – egy akkufeltöltéssel – 10–12 kilométer távban. Az exoskeleton használatát közel fél év terápiás tanulással lehet elsajátítani, ebben az önálló le- és felvétele mellett az irányítása, az ülés, és a lépcsőzés is benne van. A robotok előnyeként nevezte meg, hogy „tudnak vigyázni a gazdájukra”, miközben mozgatják, tanulják az izommunkáját.

Ha görcshajlam alakul ki, azonnal lefékeznek, bár okosórával irányítható, törzsbillentésnél automatikusan érzékeli az elindulás vagy leülés szándékát. Azaz a mesterségesintelligencia-alapú algoritmus az egyéni kompetenciák alapján finomhangolja a mozgást, aminek során rögzíti az adatokat, így lekövethető a fejlődés, mérhetővé teszik a fizioterápiát.

Az Egyesült Államokban több százan használják már a mindennapokban, de Németországban is egyre bővül azok köre, akik a kerekesszéket a ReWalkra cserélték le, ma már 150-en vannak. Itthon egyelőre az említett klinikai központokban terápiás céllal használható, tb-finanszírozottan. Mivel újdonságnak számító egészségügyi csúcstechnológiáról van szó, az eszköz ára is ehhez igazodik, az értéke nagyjából 50 millió forint. Cserháti Péter leszögezte: még külföldön is csak a klinikai terápiák után vásárolhatják meg azok, akik alkalmasak az eszköz használatra.

Élettani előnyök

Cserháti Péter arra is kitért, hogy daganatok és autoimmun-gyulladások szintén okozhatnak a gerincvelőben működési zavart, de a klinika kutatásában a legalább négy hónapja járóképtelen baleseti sérültek vehettek részt. A másik két betegség esetében egyéb, komoly terápiákra is szükség van, így nehéz az eszköz használatához szükséges a kondíció fejlesztése és fenntartása. A klinikaigazgató elmondta, hogy a robot terápiás előnyeit is vizsgálták, az eltelt öt év tapasztalatai alapján megállapították, hogy az egészségügyi komplikációk megelőzésében is szerepe van annak, hogy aktivizálja a betegeket.

„A hosszú ülés megnöveli a felfekvésekből, sérülésekből eredő fertőzések kialakulásának kockázatát, az inaktív életmóddal hamarabb jelentkezhet csontritkulás is. A kerekesszék lendítése a vállízületeket terheli, így sok érintettnél jelentkezik később fájdalom, idős korban vannak, akik közülük vállprotézisre szorulnak” – részletezte Cserháti Péter. A robotterápiában résztvevőknél olyan élettani eredményeket figyeltek meg, mint a csontsűrűség, az izomerő javulása.

Állva nézni a világot

A klinikaigazgató azt is elárulta, hogyan fogadták a betegek az exoskeleton első használatát: sokan elsírták magukat, mikor több hónap vagy év után először maguktól felálltak. „Az egyik fiatalember az eljegyzése után sérült meg munkahelyi balesetben, és ahogy egyre fejlődött a robotterápiában azt a célt tűzte ki, hogy állva mondja ki az igent menyasszonyának az oltár előtt” – jegyezte meg Cserháti Péter, hozzátéve: elgondolkodtató, hogy a technológia és az emberi lét milyen módon kapcsolódhat egymáshoz. A szakember szerint lehet még további fejlődésre számítani, jelenleg is kutatnak olyan lehetőségeket a világon, hogy mesterséges stimulációval hogyan lehet a bénult izmokat munkára bírni, akár mélyagyi hullámok segítségével.

Antal Áron két éve sérült meg nyáron egy balesetben, azóta kerekesszékkel közlekedik. A most 18 éves, majd' 190 centiméter magas fiú lapunknak elmondta: „Nem gondoltam már, hogy fel fogok állni, a ReWalkkal végre nem 140 centiről nézem a világot.” Nyolcéves korától versenyszerűen vízilabdázott, ezért a megterhelő izommunka, ami a terápiával jár, nem szokatlan számára. Még érettségi előtt áll, de sportmenedzsernek készül, hogy ezzel támogassa sorstársait a nemzetközi versenyek világában. Szavai szerint a robotrehabilitáció amellett, hogy javított állóképességén, erőt és reményt adott neki, mert így van esélye arra, hogy sportpályák mellett dolgozhat majd.

(Borítókép: A ReWalk Personal Exoskeleton ,a gerincvelősérültek számára fejlesztett innovatív járást támogató eszköz a bemutatóján a Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Klinikáján 2024. október 15-én. Fotó: Soós Lajos / MTI)