Így vizsgázott három hét alatt az új ügyeleti rendszer

A Magyar Orvosi Kamara titkára, a Zuglóban háziorvosként dolgozó Keczéry Attila a napokban személyesen látogatott el ügyeleti pontokra, hogy maga győződjön meg a rendszer működéséről. Állítása szerint a háziorvosok a kamara felhívására sem számoltak be tapasztalataikról, mivel az OMSZ-szel kötött szerződés titoktartásra kötelezi őket.

A MOK-titkár arról számolt be Facebook-oldalán, hogy több szabálytalanságot talált, az egyik, hogy a 130 ezer ember ellátásáért felelős 3. kerületben mindössze egy orvos van az ügyeleti ponton, mentőtiszt nincs, csak egy gépkocsivezető biztosítja a beutazásra nem képes betegekhez a házhoz szállítást. Meglátása szerint a fűtetlen, 4x3 méteres vizsgálószoba alkalmatlan egyszerre több beteg fogadására. Azzal az indokkal, hogy a jogszabályi követelmények Budapesten nem teljesülnek, a kamara bejelentést tett a mentőszolgálatnál, az államtitkárságon és az ügyeletek felügyeletét végző Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál (NNGYK).

Az OMSZ szerint betegközpontú a rendszer

Győrfi Pál szerint a valóság ezzel szemben az, „hogy a Keczéry doktor által vélhetően szándékosan félreértelmezett jogszabály az új, egységes ügyeleti rendszerben fővárosi kerülethatárok nélkül érvényes. Az ellátóhelyek és az orvosok száma a lakosságszámmal arányosan és a működés eddigi tapasztalatai szerint helyesen került megállapításra. Az új, betegközpontú ügyeleti rendszer nem a kerületi határokhoz, hanem a betegek szükségleteihez igazodik. A beteg bármelyik ügyeleti ellátóhelyen ellátást kap a főváros és az ország egész területén. Ez az új rendszer egyik fontos előnye” – fogalmazott az Indexnek.

Tájékoztatása szerint az átlagos betegforgalom egyik budapesti ügyeleti ellátóhelyen sem éri el az 1 beteg/óra értéket, ami meglátása szerint alátámasztja, hogy az ellátók számának növelése jelenleg egyáltalán nem indokolt. „A biztonságos betegellátás valamennyi személyi és tárgyi feltétele biztosított, a betegforgalmat folyamatosan figyelik és elemzik. Amennyiben valamely ügyeleti ponton szükséges, az ellátók számát a betegszámhoz igazítják, ha kell, megnövelik” – emelte ki, majd azzal folytatta: a „fűtetlen helyiség” sem állja meg a helyét, a fűtött ügyeleti ellátóhelyen a betegellátás valamennyi személyi és tárgyi feltétele biztosított.

Sok fiatalabb orvos átvállalja a beosztást

Az új háziorvosi ügyeleti rendszert koordináló Országos Mentőszolgálat szóvivője korábban elmondta, hogy október elején a nagyjából 860 budapesti háziorvosból 400-an jelentkeztek be az új rendszerbe, ugyan a MOK titkára pont nem tartozott közéjük, de továbbra is várják a csatlakozó kollégákat. Az OMSZ szóvivője leszögezte: havonta legfeljebb két délutáni vagy délelőtti ügyeleti alkalomról van csupán szó, ha mindegyik háziorvos részt venne ebben, mindenkinek csak egy napot kellene vállalnia a hónapban. Még korábban a Partizánnak Keczéry Attila azt mondta, hogy az idősebb doktorok el fogják adni az ügyeletüket. „Már megvannak a számok is: 20 ezer forint kézbe, amelyért átvállalják helyettük fiatalabb doktorok az ügyeleteket.” Az RTL számításai szerint havi két ügyeletnél saját zsebből 240 ezret is kifizetnek. Győrfi Pál szerint erre nincs szükség, vannak olyan területek, ahol a fiatal kollégák több ügyeletet is vállalnak,

ami számukra viszonylag kevés munkával járó jövedelemkiegészítést jelenthet.

Ez a magyarázat az anomáliákra

„A Keczéry Attila által felkeresett ügyeletről az orvos egy fekvőbeteg otthonába ment ki, akit kórházba kellett utalni. Ez is klasszikus háziorvosi feladat” – magyarázta a mentőszolgálat szóvivője, hozzátéve: a 14 ügyeleti gépjármű pont ezért áll rendelkezésre. Mint leszögezte: a mentőket súlyosabb esetekhez riasztják, életmentéshez továbbra is rohamkocsit küldenek. A MOK-titkár szerint az állandóan úton lévő orvos az ügyeleti pontra visszaérve igyekszik a várakozókat ellátni, Zuglóban is hasonlóval találkozott, utóbbinál meglepődve tapasztalta, hogy a XVI. kerületiek mellett a XV. kerületieket is ellátja, immár azaz 257 ezer ember tartozik hozzájuk. Mint megjegyezte: a jogszabály szerint 40 ezer állandó lakosig egy, 200 ezerig kettő, efelett három szakorvosnak kell rendelkezésre állni az ügyeletben, és biztosítani kell az ápolót vagy mentőtisztet és az ügyeleti autóhoz sofőrt.

Mindez Győrfi Pál szerint szándékos félretájékoztatás. „Az óbudai ügyeleti ponton a 6 óra alatt 3 beteg fordult meg, mindig figyeljük a betegforgalmat, ami hétköznap elenyésző, átlagban kevesebb mint óránként 1 beteg, éjszaka ennél is kevesebb, hétvégén és ünnepnapokon van nagyobb betegforgalom, de ahol kell, az ellátók számát is növeljük” – mondta a szóvivő.

Enyhébb panaszokkal keresik fel az ügyeletet

Győrfi Pál arra is kitért, hogy az orvosokkal, mentőtisztekkel és diplomás APN-szakemberekkel működtetett 15 felnőtt és 3 gyermekügyeleti pontot a lakosságszámot, a közlekedési útvonalakat és a tömegközlekedést figyelembe véve jelölték ki. A hónap eleje óta Budapesten 4427 beteget láttak el, mintegy 25 százalékban gyerekeket. Csató Gábor, az OMSZ főigazgatójának megállapítása, miszerint az eddigi tapasztalatok alapján az ügyeletben 93 százalékban enyhébb eseteket látnak el, Budapesten is igazolódni látszik.

„Jellemzően enyhe tünetekkel – torokfájás, láz, gyengeség, szédülés miatt fordulnak ilyenkor orvoshoz, további kivizsgálásra, kórházi ellátásra kevés, mindössze 572 esetben volt szükség. Ügyeletben 790 beteget kellett az otthonukban ellátni, mivel állapotuk miatt nem tudták felkeresni a rendelőt” – mondta a mentők szóvivője. A gyermekügyeleti pontok közül továbbra is a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet forgalma a legnagyobb, aminek előnye, hogy ha sürgősségi ellátásra van szükség – például hirtelen fellépő krupp vagy lázgörcs miatt –, az intézményen belül ellátják a feladatot.

Ott látják el az embert, ahol rosszul lesz

Győrfi Pál szerint még mindig alacsony a rendszer terhelése. Eddig az önkormányzatokkal szerződésben álló magáncégek látták el a feladatot, így az OMSZ valid adatok nélkül a lakosságszám és sok egyéb mutató alapján tervezte meg az esti, hétvégi, ünnepnapokon történő, háziorvosi kompetencia alá eső betegellátást. Mint megjegyezte, korábban papíron minden kerületben volt külön ügyelet két-két orvossal, de valójában előfordult, hogy egész Budapesten csak egy-két orvos volt. Az új rendszer további előnyeként nevezte meg, hogy ott látják el az embert, ahol rosszul lesz: az épp Budapesten tartózkodók számára két telephelyen a szükséges esetekben a törzsidőn kívül is.

Mint ismert, a háziorvosok délután 16 és 22 óra között, hétvégén és ünnepnapokon pedig reggel 8 óra és délután 14 óra között lesznek elérhetők az ügyeleti pontokon. Az ezen kívüli időszakban az OMSZ munkatársai veszik át a feladatot.

Többek között ilyen esetekben lehet indokolt az ügyeleti ellátás:

• nagyon magas láz, amely nem csillapítható vény nélküli gyógyszerekkel,
• hirtelen kialakuló fájdalom vagy görcsök,
• bizonytalan hasi vagy mellkasi panaszok,
• krónikus betegségek akut tünetei (asztmás roham, vérnyomáskiugrás, vércukor-ingadozás)

Az egységes alapellátási ügyeleti rendszer telefonszáma felnőttek és gyermekek esetében is egységesen: 1830, de a sürgős egészségügyi vészhelyzetnél – például erős mellkasi fájdalom, nehézlégzés, végtagbénulás, eszméletlenség esetén – továbbra is a 112-es segélyhívót kell hívni. A legfőbb tudnivalókat az alábbi cikkünkben szedtük össze.

(Borítókép: Győrfi Pál 2024. június 13-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)