A kormány elárulta, mi történik a várban a Nemzeti Galéria költöztetése után
További Belföld cikkek
- Viharos széllel tör be Magyarországra a hóesés
- Magyar Péter váratlanul megszólalt az „agyhalottakról”, ezzel magyarázza mondatait
- Botrányt kiáltott a Fidesz Erzsébetvárosban: önkormányzati lakást adott saját jegyzőjének a polgármester
- Nemi erőszak miatt elfogatóparancsot adtak ki a TV2 sztárjával szemben
- Emberölés miatt köröz a rendőrség egy 16 éves lányt
Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára Gréczy Zsolt DK-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére válaszolva elárulta, hogy ha a Nemzeti Galéria átköltözik a Városligetbe, akkor mi kerül a helyére a várban.
Az államtitkár először is hangsúlyozta, hogy a megújult Városliget Európa legkomplexebb és legvonzóbb kulturális negyedévé válik, és így az egész világ számára látható módon felkerül Európa kulturális térképére, majd az ellenzéki képviselőnek válaszolva elárulta, hogy a kormánynak milyen tervei vannak a Budavári Palota felszabaduló szárnyával.
A Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően a Magyar Nemzeti Galéria kiköltözését követően elkezdődhet a budai várban található, ma a múzeumnak otthont adó épületrészek átfogó felújítása. A tervek szerint a rekonstrukciót követően továbbra is kulturális funkciót kap majd az újjáépített épület
– közölte Zsigó Róbert.
Elmondása szerint az Új Nemzeti Galéria leendő kiállításain szereplő művekről a múzeum szakemberei (művészettörténészek, kurátorok, muzeológusok, restaurátorok) döntenek majd. A raktári anyag a közeli Szabolcs utcában – szintén a Liget Projektnek köszönhetően – felépült és 2019-ben átadott, 33 ezer négyzetméteres, világszínvonalú múzeumszakmai háttérintézménybe, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba kerül.
Az intézmény költöztetésének költségeiről szólva az államtitkár megemlítette, hogy „2024. október 3-án jelent meg a felhívás egy feltételes közbeszerzési eljárásra. A pályázatok beérkezése után kerülhet meghatározásra a beruházás idő- és költségigénye, amelyek ütemezéséről és finanszírozásáról ezt követően Magyarország Kormánya immáron a pontos részletek ismeretében hozhat döntést.”
Zsigó Róbert azt is elmondta, hogy egyetlenegy fát sem kell kivágni az Új Nemzeti Galéria építési területén, hiszen ott nem találhatóak fák, a helyszínen már 130 éve folyamatosan épületek álltak. A Liget Budapest Projekt alapvetése, hogy új épületek csak olyan területre épülnek, ahol korábban épület vagy lebetonozott felület volt.
Budapest főtájépítésze tiltakozik
Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója szeptember 30-ai sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy jövőre a Magyar Zene Háza mögötti zöldfelületi fejlesztésekkel és az új Nemzeti Galéria építésével folytatódik a Liget Budapest Projekt. Elmondása szerint a Nemzeti Galéria megépítésével „zárókő kerül a liget kulturális fejlesztéseire is”.
Az új budapesti intézmény a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egyesített modern kori kollekcióját fogadja be.
A fejlesztésnek azonban nem mindenki örül. Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor a Facebookon szólalt fel a projekt elindítása ellen.
Hülyeségre mindig van pénz, akkor is, ha másra nincs. A projekt 10 éves fennállása alatt 270 000 felújított négyzetméter zöldfelületet tudnak felmutatni, vagyis 27 hektárt. A Városliget 81 hektár. Azaz eddig az egyharmadát tették rendbe a parknak. Nem kéne bele több épület, rég meg kellett volna szabadulni az egy évtizedes kordonoktól. Pláne nem kell egy parkba egy ekkora monstrum
– fejtette ki véleményét a főtájépítész.
„Több zöld kell bele, mert ez egy közpark. Amit elvettek a fővárostól, hogy beépíthessék. Gonosz terv ez, mikor minden meglévő zöldfelület a városban kincs, amit nem tudunk, csak évtizedek alatt reprodukálni. Pláne kincs, ha ez a zöld a világ harmadik legrégebbi, több mint 200 éves közparkja. Semmit sem tanultak az eddigiekből” – zárta gondolatait Bardóczi Sándor.
Az új Nemzeti Galéria a Pritzker-díjas japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) építésziroda tervei alapján épülhet fel a Liget Budapest Projekt keretében, az egykori Petőfi Csarnok helyén. Az új múzeum tervezőit nemzetközi építészeti tervpályázaton választották ki. A nyertes terv szerint a japán építészek egy környezetbe illeszkedő, interaktív és emberközeli, ugyanakkor 21. századi, korszerű épületet álmodtak a Városligetbe.