Zuhanórepülésben a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, már nem fontos az idegennyelv-tudás

Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint – amelyekből a Népszava készített egy összefoglaló cikket – továbbra is csökken a nyelvvizsgázók, azon belül is a sikeresen nyelvvizsgázók száma Magyarországon. A számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy 2024 első felében 5 ezerrel kevesebben vállalkoztak a próbatételre, mint egy évvel korábban, viszont az idei év második felére vonatkozó számok még elkeserítőbbek.

2024 második félévében ugyanis eddig összesen 7458-an vizsgáztak bármilyen nyelvből, ami az egy évvel korábbi 22,2 ezret meg sem közelíti, nemhogy a két évvel ezelőtt több mint 30 ezret.

A tendencia hátterében az elemzők a kormány azon 2022-es döntését látják, hogy eltörölték a diplomához szükséges kötelező nyelvvizsgákat. Ugyanis az utolsó évben, 2019-ben – amikor még a Covid miatti nyelvvizsga-amnesztia sem volt az asztalon – 124,5 ezren tettek sikeres vizsgát valamilyen idegen nyelvből, a következő évben viszont már csak 86 ezren, a statisztikai görbe pedig azóta is zuhanórepülésben van.

2023-ban már csak valamivel több mint 66 ezren jelentkeztek nyelvvizsgára, ami azt mutatja, hogy 4 év alatt csaknem megfeleződött a vizsgázók száma.

Mélyrepülés

Ugyanezt támasztja alá az is, hogy korosztályosan az egyetemisták közül mondanak le legtöbben a bizonyítvány megszerzéséről, ugyanis (a fenti négyéves időintervallumot vizsgálva) a 20–24 évesek körében 28,5 ezerről 12,8 ezerre csökkent (ez 55 százalék), a 25–29 éveseknél pedig 14,7 ezerről 3165-re csökkent (ez 78,5 százalék) azok száma, akik sikeres nyelvvizsgát tettek. 

tehát több mint 50 százalékos visszaesés tapasztalható. Jobban tartották magukat a felsőfokú papírokra vállalkozók, ott ugyanis 18,3-ról mindössze 15,2 ezerre csökkent a vizsgázók száma.

A kevesebb kísérlettel pedig a sikeresek nyelvivizsgák száma is meredek csökkenést mutat, ugyanis amíg 2091-ben 82,4 ezren vehették át papírjukat, addig négy évvel később ez a szám már csak 50,9 ezer volt. Emellett a külföldön megszerzett nyelvvizsgák honosítása is csökkenő tendenciát mutat, 2255-ről 1695-re esett vissza a számuk.

Az is elkeserítő adatnak minősülhet, hogy a magyarok továbbra is sereghajtóak a lakosság idegennyelv-tudása terén az uniós országok között, ugyanis az Eurostat felmérése szerint a magyarok (25–64 év között) 51,3 százaléka nem beszély semmilyen idegen nyelvet, és ennél csak 

Az egy idegennyelvet beszélők arány mindössze 30,6 százalék – itt az uniós átlag 37,6 százalék, a két idegen nyelvet beszélőké pedig 14,2, miközben az uniós átlag 24,7 százalék.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!