Több magyar településen is veszélyes lehet a csapvíz
További Belföld cikkek
- Szökni próbált Vizoviczki László korábbi belső embere, de nem jutott messzire
- OMSZ: A krónikus betegek még az ünnepek előtt szerezzék be szükséges gyógyszereiket
- Kiderült, meddig lesznek nyitva a budapesti piacok karácsonykor
- Felkészülten várják a megnövekedett ünnepi forgalmat a Liszt Ferenc repülőtéren
- Orbán Viktor elárulta a nagy titkot: így győz majd a Fidesz 2026-ban
Az NNGYK folyamatosan monitorozza a vízminőséget a magyar településeken. Az ivóvíz minőségét a szolgáltatók a népegészségügyi hatósággal egyeztetett ütemtervnek megfelelően ellenőrzik, de az NNGYK saját ellenőrző vizsgálatokat is végez.
Az ivóvíz minőségi követelményeit és az ellenőrzés rendjét kormányrendelet is szabályozza. A népegészségügyi központ több, potenciális egészségkockázattal rendelkező paramétert is vizsgál – hívta fel rá a figyelmet a Pénzcentrum.
Az ivóvíz minősége megfelelő, ha a paraméterek bizonyos határértékeken belül maradnak. A települések vízminőségét négy kategóriába sorolják:
- Megfelelő minőségű ivóvíz
- Indikátor-paraméterek miatt kifogásolt minőségű ivóvíz
- Eseti bakteriológiai kifogás
- Kémiai szempontból nem elfogadható
Az október 24-én lekérdezett adatok szerint 3155 vizsgált településből 1892 helyen, az esetek 60 százalékában volt megfelelő minőségű az ivóvíz.
„Azokon a településeken, ahol már fordult elő nitrithatárérték-túllépés, a nitritkoncentrációt nagyobb gyakorisággal ellenőrzik. Mivel az ivóvízben a nitrit nagy koncentrációja elsősorban a csecsemőkre veszélyes, szükség esetén a csecsemők és várandósok részére a szolgáltatók palackos vizet biztosítanak. A nitrit tekintetében kifogásolt települések száma évről évre csökken” – ismertették.
Az NNGYK arra is felhívta a figyelmet, hogy a településeken szolgáltatott ivóvíz minőségének értékelése a települést ellátó ivóvízellátó rendszer vízvizsgálati eredményein alapul.
A vízminőség romlásának több oka is lehet. Az épületek belső hálózatában bekövetkező esetleges minőségromlást (például az ólomkioldódási vagy baktériumszaporodási problémákat) nem tükrözi a lista. A belső hálózatok megfelelő állapotáért és üzemeltetéséért, az ott bekövetkező vízminőségi változásokért az épület tulajdonosa vagy üzemeltetője felelős.
A portál szerint kiemelték, hogy a magánkutak sokkal nagyobb kockázatot jelentenek az egészségre ártalmas mértékű nitrit- vagy nitrátszennyezés szempontjából. A települések ivóvízminőségéről készített részletes lista ezen a linken található.
Frissítés: reagált az NNGYK
Cikkünk megjelenése után október 30-án a Nemzetiu Népegészségügyi Központ kommunikációs osztálya levelet küldött szerkesztőségünknek az ívóvízminőségról szóló hírekkel kapcsolatban, amelyet változtatás nélkül teszünk közzé:
„Az NNGYK által közzétett ivóvízminőségi adatokkal kapcsolatban az elmúlt időszakban félreérthető megállapításokat tett több sajtóorgánum. Az ivóvíz minősége akkor megfelelő, ha a határértékeket egyik paraméter sem lépi túl; az ilyen ivóvíz biztonságosan fogyasztható a lakosság számára, abban az esetben is, ha az esetleg valamely egészségre nem ártalmas indikátor paraméter miatt tűrhető minőségű.Az ivóvíz a leggyakrabban vizsgált élelmiszer, egy településen legalább évi négy, de a nagyobbakon akár több száz vizsgálatot is végeznek a vízművek és a népegészségügyi hatóságok. A települések ivóvízminőségének értékelése az adott évi vizsgálatok alapján történik. Kémiai paraméter alapján egy település vízminősége megfelelő, ha a településen a vizsgált időszakban vett összes minta eredményének jellemző értéke a határérték alatt marad. Mikrobiológiai szempontból pedig akkor felel meg a követelményeknek, ha a túllépés gyakorisága nem éri el a közegészségügyi szempontból kifogásolt határt. Az értékelés rendszere minden paraméterre külön-külön szerepel az NNGYK honlapján.
Félrevezető az az állítás, hogy 3 millió 25 ezer fő csapvízének a minősége nem megfelelő. Tartós ivóvízminőségi probléma (nem megfelelő kémiai minőség) 2023-ban 27 településen (az összes település 0,9 százalékán) volt, azaz körülbelül 37 ezer főt érintett. Ezen települések egy része arzén paraméter miatt nem megfelelő. Az érintett településeken jelenleg ivóvízminőség-javító beruházások zajlanak, a beruházások befejezéséig a lakosság számára folyamatosan biztosítanak megfelelő minőségű ivóvizet átmeneti vízellátással.
A többi település nem megfelelő vízminőségét a fertőtlenítési melléktermékek időszakos túllépése okozza. A túllépés rendszerint nem folyamatosan fennálló problémát jelentenek, hanem jellemzően üzemeltetési probléma okozza. A nitrit kockázat szempontjából fontos tisztázni, hogy nincs olyan település, ahol a vízminőség a nitrit miatt nem megfelelő, időszakos probléma léphet fel egyes településeken, ilyenkor a csecsemőknek és várandósoknak palackozott vizet biztosítanak. Jóval nagyobb kockázatot jelent a magánkutak vizének fogyasztása, aminek a minőségét sokszor nem is ellenőrzik.
Az NNGYK honlapján található országos vízminőségi értékelés az ivóvízszolgáltatók és a népegészségügyi hatóság kötelező rendszeres monitoring vizsgálatai alapján készül. A vizsgálatok gyakoriságát és a vizsgálandó paramétereket a Kormányrendelet írja elő. Az adatbázis adatainak folyamatos nyomon követését, valamint az éves értékelését végzi az NNGYK, és ezen adatokat a honlapján teszi közzé. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2184 irányelvét az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről Magyarország teljes mértékben és határidőre átültette az Ivóvíz Irányelv követelményeit.
A csapvíz mind egészségi, mind környezetvédelmi szempontból a legjobb választás. Hangsúlyozzuk, hogy a víztisztítók használatának lehetnek közegészségügyi kockázatai, ezért forgalmazásuk engedélyhez kötött. Kisberendezés vásárlása előtt javasolt mérlegelni, hogy pontosan milyen problémára keresünk megoldást, és erre melyik eszköz alkalmas. A választáshoz és a berendezések biztonságos üzemeltetéséhez segítséget nyújtanak az NNGYK oldalán található tájékoztatók.”