Mintegy 7,6 millió embernek postázzák el a Nemzeti Konzultációt

DKCSZ20241028032
2024.10.28. 18:19
Budapesten kezdődött meg a Nemzeti Konzultációs levelek kézbesítése, a fővárosban élők a következő két hétben megkapják azokat. A fővárost követően vidéken ütemezetten zajlik majd a kézbesítés, az irányítószámok emelkedő sorrendjében.

„Magyarország meg tudja csinálni” címmel október 28-án reggel indult el az új nemzeti konzultáció, amelyet a kormány az új gazdaságpolitikájáról – a semlegesség politikájáról –, a magyar gazdaság erősödéséről, a családok megsegítéséről és a kkv-k (kis és középvállalkozások) megsegítéséről indított.

A postai úton kézbesítendő íveket hétfőn kezdték el postázni, míg az online kérdőívet már lehet is tölteni.

A mintegy 7,6 millió küldemény kézbesítése országszerte nagyságrendileg 6 hetet vesz igénybe, azaz december 6-ig bezárólag mindenki megkapja ezeket a leveleket.

A küldemények közönséges levélként nem igényelnek személyes átvételt, azaz a postaládába kézbesítik a postások – adta hírül az MTI.

Amennyiben valaki nem kap kérdőívet, annak több oka is lehet. Elképzelhető, hogy valamilyen adatbázisból letiltotta a címadatait, de az is előfordulhat, hogy valaki egyszerűen más lakcímen tartózkodik, mint ami a hivatalos személyi adat– és lakcímnyilvántartóban szerepel.

Az érintetteket arra kérik, hogy érdeklődjenek az ingyenesen hívható 1818-as kormányzati ügyfélvonalon. A Nemzeti Konzultációban szereplő kérdésre adott válaszleveleket 2024. december 20-ig lehet díjmentesen visszaküldeni.

A konzultáció 11 kérdésből áll

Mint írtuk, a kormány új kérdései között előkerül még a nemzeti szuverenitás is – bár arról már volt egy korábbi kérdéssor –, a migráció – amelyről szintén volt már külön konzultáció –, de a nyugdíjhelyzet és a fiatalok lakhatásának támogatása is. 

A konzultációban az alábbi 11 kérdésre adhatnak választ a magyar lakosok: 

  1. Csatlakozzunk-e a kereskedelmi háborúhoz, avagy próbáljunk meg gazdaságilag semlegesek maradni?
  2. Akarjuk-e, hogy a magyar gazdaságpolitika kialakításakor a nyugati mintákat és az Európai Uniót követve cselekedjen a kormány, vagy pedig Magyarországnak a saját útját kell járnia?
  3. Támogassa-e a kormány minden eszközzel a hazai kis- és közepes vállalkozásokat a multinacionális cégekkel szemben is, akik ki szeretnék szorítani a piacról a helyi vállalkozásokat?
  4. Megbüntesse-e a kormány az erejükkel visszaélő multikat, vagy pedig fogadja el a brüsszeli szabályokat, és ne lépjen fel ezekkel a cégekkel szemben?
  5. Szükségesnek látják-e a magyarok a kormányzat által előre jelzett béremelési programot, vagy pedig bízzák a gazdasági szereplőkre a béreket?
  6. Szükség van-e a munkáshitelre, vagy elegendőek az eddigi támogatások?
  7. Támogathassák-e adókedvezményesen az alkalmazottaik lakbérét a munkáltatók, másrészt pedig hogy a dolgozóknak juttatott SZÉP-kártya felhasználható legyen-e lakásfelújításra is?
  8. Egyetértünk-e azzal, hogy több kollégiumi férőhelyet, új kollégiumokat építsen a kormány? A lakást vásárló fiataloknak kell-e kedvezményes, ötszázalékos hitelt nyújtani, vagy pedig megfelelő és elegendő módon támogatja már így is a kormány a fiatalok lakáshoz jutását a csok plusszal?
  9. Maradjon-e a 13. havi nyugdíj?
  10. Helyesnek tartják-e a magyar emberek azt az elképzelést, mely szerint jövő évtől megduplázná a kormány a gyerekek után járó családi adókedvezményt, vagy pedig azt szeretné-e a többség, ha hazánkban is inkább a migrációt kellene támogatni ehelyett?
  11. Migráció: egyetértünk-e a kormány álláspontjával, avagy el kellene fogadnunk a brüsszeli migrációs politikát?

(Borítókép: A nemzeti konzultáció kérdőíveit kézbesíti egy postás Budapesten 2024. október 28-án. Fotó: Kocsis Zoltán / MTI)