Olimpia 2036: radikális újítások, friss Závecz-kutatás

A Magyar Olimpiai Bizottság javaslatára nem olimpiarendezésről, még csak nem is arra való jelentkezésről vagy pályázatról – ami nincs! – kell döntenie a fővárosi közgyűlésnek. A képviselő-testület előtti kérdés így hangzik: támogatják-e, hogy mielőtt az olimpiarendezés komolyan szóba kerülhetne, a fővárosi önkormányzat bekapcsolódjon a NOB által az érdeklődők (nem pályázók, nem jelentkezők!) számára felkínált tájékozódási szakaszba? 

Abba az úgynevezett Tájékozódási Folyamatba („Continuous Dialogue”), amely a NOB szabályai szerint 

De mi a NOB-előírások szerint e tájékozódás célja, mi az eredménye, mi lehet a következménye? Hova vezet? Jelenthet-e burkolt olimpiarendezési mutyit?

A tájékozódási szakasz célja felmérni, hogy az érdeklődő ország-város rendezhetne-e majd valamikor olimpiát úgy, hogy az számára egyértelműen előnyös és igazodik az olimpiától független fejlesztési terveihez és szükségleteihez. Mindezt a fenntarthatóság maximális érvényesítésével. 

A Tájékozódási Folyamatnak nincs semmilyen kötőereje. Az érdeklődő fél bármikor kiszállhat. Ha végigcsinálja, egy megvalósíthatósági jelentést kap a NOB-tól, semmi többet. A folyamat 2-3 évig tart. A részvétel nem eredményezhet rendezésről szóló megállapodást. A MOB úgy kalkulál, hogy a 2036-os és későbbi olimpiák tekintetében 2026-28-ig csak e Tájékozódási Folyamat fog zajlani. 2027-29 előtt nem lesz új házigazda-választás.

De hogyan lesz valaki házigazda?

Új házigazdát a NOB a kétszakaszos párbeszédfolyamat második szakaszában választ. Azok közül, akik az első, tájékozódási szakasz lezárása után úgy döntenek, szeretnének olimpiát rendezni.

A kiválasztás egy speciális tárgyalási eljárásban történik, amelyben az vehet részt, akit a NOB meghív és aki e felkérést kifejezetten elfogadja. Ekkor kell az érdeklődő városoknak, országoknak dönteniük, akarnak-e olimpiát. 

Karácsony Gergely főpolgármester (és a választáson alig alulmaradt riválisa, Vitézy Dávid) támogatja az olimpiai és a paralimpiai bizottság javaslatát arról, hogy Budapest Főváros Önkormányzata bekapcsolódjon a Nemzetközi Olimpiai Bizottság semmire nem kötelező tájékozódási folyamatába és az eredményről 2026. szeptember 30-ig közösen készítsenek nyilvános, bárki által megismerhető jelentést. Most a képviselőkön a sor, hogy döntsenek. 

A budapestiek véleményét hamarosan megismerjük.

Ebben azt vizsgálták, hogy egy olimpiarendezés esetén mit támogatnak a budapestiek:

• A: alapos tájékozódást és felelős döntés-előkészítést,
• B: az olimpia feltétlen elutasítását,
• C: kérdés nélkül az olimpiarendezést.

Információink szerint a MOB ma hozza nyilvánosságra a kutatás eredményeit. Így a képviselők valamelyik soron következő közgyűlésen már a budapestiek véleményének ismeretében hozhatnak döntést. Az Index helyszíni tudósítással követi majd a közgyűlést.  

Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke szerint Budapestnek is jót tesz, ha részt vesz a MOB-bal és a Magyar Paralimpiai Bizottsággal közösen abban a párbeszédben, amelyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal lehet lefolytatni és amely nem irányul konkrét olimpiarendezésre, csupán ennek a lehetőségéről szól. A sportvezető úgy fogalmazott: „Ez a folyamat most nem az, amikor rengeteg pénzt elköltünk az adófizetők pénzéből drága pályázatokra, amelyeknek a végén van egy győztes és négy síró vesztes. Arról van szó, hogy egy önmagunk számára is nagyon fontos folyamatban vegyünk részt, mert ez egy nagy kihívás, és a fővárosnak is jót tesz, ha részt vesz egy ilyen párbeszédben” – jelentette ki.

(Borítókép: Az olimpiai gyűrűk a 2008-as pekingi olimpiai játékok egyik építkezésén 2005. június 30-án Pekingben, Kínában. Fotó: Guang Niu / Getty Images)