További Belföld cikkek
-
Van egy munkahely Magyarországon, amit most először töltenek be - Újabb high-tech eszközökkel erősödik a Magyar Honvédség
- Van, ahol Orbán Viktor előnye bőven túl van a hibahatáron
- Túl régi lehetett az ultrahangkészülék Zuglóban, ezért azt mondták egy nőnek, hogy meghalt a magzata
- Ezekre a dolgokra érdemes odafigyelni, ha halottak napjára vásárolunk
Tarjányi Péter elmondta, hogy valójában Izrael még nem csapott le teljes erővel Iránra, ugyanis hatással van döntéseire, hogy milyen eredményt hoz az amerikai elnökválasztás. Arról is beszélt, hogy
Míg Trump – rá nem jellemző módon – a béke pártján kampányol, addig Kamala Harris arról beszél, hogy lépni kell Iránnal szemben. Így Izrael láthatóan kivárja, hogy ki nyer, és a választások után fog keményebben fellépni.
Tarjányi úgy látja, hogy nagyon szoros lesz az elnökválasztás eredménye, valószínűleg lesz újraszámlálás, nyúlni fog annak a kérdése, hogy ki lesz az elnök. Ez nem tesz jót a nemzetközi helyzetnek, a bizonytalanság nagyon rosszat tesz egy háború közepette. A sodródás nagyon rossz helyzetet teremthet.
A globalizáció eredménye, hogy minden nagy esemény, mint az amerikai elnökválasztás is, minden országra komolyan hat.
Tarjányi szerint úgy fest, hogy az orosz–ukrán háborúra nincs akkora befolyással az amerikai elnökválasztás, mint az Izraeli helyzetre.
A szakértő szerint válságos helyzetet teremthet az, ha valóban észak-koreai katonák lépnek be ukrán területre, illetve Európába, vagy ha egy észak-koreai katona megöl egy ukrán harcost. Ez egy teljesen új helyzetet fog teremteni a világban.
A magyar politikai hozzáállást is újra kell gondolni, ugyanis a szakértő véleménye szerint a „békemisszió” gondolata így már nem tartható fenn.
Az amerikai elnökválasztási eredmény fontos, mivel a szakértő szerint a világ döntéshozói azonosulni fognak az aktuális nyertessel. Fontos kérdés, hogy a NATO hogyan reagál majd arra a helyzetre, ha a Távol-Kelet legdurvább hadseregének katonái európai területre lépnek. Trump a kampányában arról beszélt, hogy európai katonákat kell küldeni az ukrán és orosz katonák közé. Tarjányi szerint ez nem megoldás, csak lefagyasztaná a konfliktust, és a feleknek lenne ideje egy újabb háborúra felkészülni.
Tarjányi szerint fennáll a lehetősége annak, hogy minden eddigi tárgyalás és a nyugat hozzáállása az orosz–ukrán
háborúval kapcsolatban megy a kukába, ha adott helyzetben akár több százezer Észak-Koreai katona érkezik majd Ukrajnába.
Oroszország az észak-koreai szövetséggel 19-re húzott lapot. Erre senki sem számított. Az orosz–ukrán helyzetben most a vihar előtti csend állapota állt be, amin valószínűleg az amerikai elnökválasztás sem fog változtatni.
A Frontvonal stábja ellátogatott a kecskeméti repülőtérre, hogy bemutassa a KC–390-es hadszíntéri szállító és légi utántöltő repülőgépet.
Ha tetszett az adásunk, és még nem tették volna meg, akkor mindenképpen iratkozzanak fel az Index YouTube-csatornájára, hogy ne maradjanak le a további műsorainkról, ha pedig inkább podcastként hallgatnák meg a Frontvonal legújabb részét, ide kattintsanak:
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!