Az Európai Ügyészség a tagállami korrupcióra vagy a nemzeti szuverenitásra veszélyesebb?

Az Európai Unió és Magyarország közötti jogállamisági vita visszatérő eleme, hogy Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez (EPPO), amelynek egyik legfontosabb feladata az uniós pénzek felhasználásának ellenőrzése. Ez az egyik töréspont a magyar kormány és ellenzéke között is.

Az Orbán-kormánynak elsősorban szuverenitási kifogásai vannak a szervezettel szemben, mondván, a csatlakozással a tagállamok a büntetőjogi hatáskörük korlátozását vállalva az egyik leglényegesebb hatáskörüket adják át az Európai Uniónak. A legnagyobb ellenzéki párt vezetője, Magyar Péter pedig már első, március 15-én rendezett demonstrációján a korrupció elleni harc kezdeti lépéseként meghirdette az Európai Ügyészséghez való azonnali csatlakozást. Mielőtt rátérünk az EPPO melletti érvek és ellenérvek ismertetésére, röviden bemutatjuk magát a szervezetet.

Három tagállam nem csatlakozott

Az Európai Ügyészség (EPPO) 2021. június 1-jén kezdte meg működését, amelyhez az Európai Unió 27 tagállama közül eddig 24 (idén Lengyelország és Svédország) csatlakozott. A három kívülálló ország: Dánia, Írország és Magyarország. Előbbi kettő már belépésekor tisztázta, hogy nem vesz részt bel- és igazságügyi együttműködésben.

A szervezet a gyakorlatban úgy működik, hogy az EPPO ügyészeket delegál a csatlakozott tagállamokba, akik a nemzeti ügyészi és nyomozó hatóságokba tagozódva, de azoktól függetlenül végzik munkájukat. Utasításokat az EPPO központjától kaphatnak, és legalább ugyanolyan hatáskörökkel kell rendelkezniük, mint a nemzeti ügyészségek, nyomozó hatóságok munkatársainak. Emellett az EPPO-nak joga van ügyeket saját hatáskörbe vonni. Ebben az esetben a tagállami hatóságok nem nyomozhatnak tovább ugyan abban az ügyben.

Kövesi szerint nehéz felvenni a harcot

Ami az eddigi eredményeket illeti, Laura Codruța Kövesi európai főügyész egy hónapja tartott beszámolójában kiemelte, hogy az EPPO jelenleg 2000 nyomozást folytat, 23 milliárd eurós kárértékre. Az emlékezetes esetek közül megemlítette az Admiral-műveletet, amely során 2,2 milliárd eurós elkövetési értékre végrehajtott áfacsalás-sorozatot derítettek fel, de számos egyéb bűncselekményre is bukkantak az illegális dohánytermesztéstől a beruházási csalásokon át a prostitúcióig.

Kövesi „ipari méretekben folyó áfacsalásokat” és gyarapodó pénzügyi csalásokat emlegetett, amelyekkel szemben az eltérő nemzeti szabályozások és az EPPO korlátozott költségvetése miatt is nehéz felvenni a harcot.

Érvek és ellenérvek

A szakemberek az Európai Ügyészség mellett és ellen is számos érvet hoznak fel. Úgy gondolják, hogy

• az EPPO missziót tölt be, hiszen erősíti a polgárok bizalmát az Európai Unióban;
• már a létezése is megelőző erővel bír;
• a nemzeti ügyészségekkel szemben sokkal alkalmasabb az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő korrupciós bűncselekmények hatékonyabb üldözésére, különösen a határokon átnyúló bűnözés esetén;
• az EPPO-ra nem jellemző a nemzeti ügyészségek politikai hezitálása, tétlensége vagy vonakodása;
• az EPPO eljárása kevésbé bürokratikus, nem kell a bűnügyi együttműködés nehézkesnek tartott eszközeivel küzdeni.

Az ellenérvek sem kisebb súlyúak:

• az EPPO eljárása felhasználható politikai célra, nyomásgyakorlásra;
• ma is létezik uniós korrupcióellenes szervezet, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF);
• szuverenitási kérdés lemondani az állam büntetőigényének kizárólagos képviseletéről, így megengedni azt, hogy az EPPO a tagállami hatóságok kizárásával hatáskörébe vonhat ügyeket;
• nem kellően biztosítottak a terheltek jogai az EPPO eljárásában, így a hatékony védelemhez való jog csorbát szenvedhet, ha az eljárás kezdetétől nem világos, melyik tagállamban lesz a vádemelés, illetve a bírósági eljárás;
• a bizonyítékok szabad mérlegeléséből kifolyólag megtörténhet, hogy az eljáró bíró, akinek kevés bizalma van egy másik tagállam jogrendszerében, az onnan származó bizonyítékot nem, vagy nem kellő súllyal veszi figyelembe.

Együttműködés az EPPO-val

Polt Péter legfőbb ügyész október 29-én, az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága előtti éves meghallgatásán elmondta, hogy Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség főügyésze többször is eredményesnek értékelte az EPPO és a magyar ügyészség – 2021 áprilisában munkamegállapodással is megerősített – szakmai együttműködését. Az európai főügyész egy korábbi interjújában külön is hangsúlyozta, hogy Magyarország, bár nem hajlandó csatlakozni a szervezethez, eddig az ügyészség minden megkeresésére válaszolt.

Az együttműködés keretében 2023-ban az Európai Ügyészség delegált ügyészei összesen 30 európai nyomozási határozatot küldtek a Legfőbb Ügyészségnek, döntő többségében áfára vagy vámilletékre elkövetett adócsalás miatt indult ügyekben.

Pótmagánvádló, kiegészítő pótmagánvád

Mint arról korábban beszámoltunk, Polt Péter az Európai Unió tagállamainak ügyészségeit tömörítő szervezet, a Network két évvel ezelőtti bécsi tanácskozásán

(Itt jegyezzük meg, hogy az Index 2022. június 27-én az EPPO sajtómegkeresések-oldalán kérdést küldött el az Európai Ügyészséghez az iránt érdeklődve, mi a véleményük a magyar legfőbb ügyész pótmagánvádlóra vonatkozó javaslatáról. Választ azóta sem kaptunk.)

A mostani bizottsági meghallgatáson a legfőbb ügyész az uniós elvárásoknak megfelelő új jogintézmény, a 2023. január 1-jétől alkalmazandó úgynevezett kiegészítő pótmagánvád eddigi tapasztalatait is összefoglalta. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy egyes kiemelt – így például korrupciós – bűncselekmények esetében bárki (így akár képviselő, magánszemély, vagy épp civil szervezet) a bírósághoz forduljon felülbírálati indítvánnyal, ha az ügyben feljelentés elutasítás vagy megszüntető határozat született.

2023-ban 35 esetben éltek a jogosultak ezzel a jogukkal. A bíróság öt esetben adott helyt a felülbírálati indítványnak. Mint kiemelte: ismételt felülbírálati indítvány benyújtására már csak egy esetben került sor, amit a bíróság elutasított. „Kiegészítő pótmagánvádlói vádindítványt pedig egyetlen esetben sem nyújtottak be” – hangsúlyozza a Legfőbb Ügyészség közleménye.

(Borítókép: Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. december 13-án. Fotó: Kovács Attila / MTI)