Óriási vita lett a Horn Gyula-táblákból, Novák Elődék után Gréczy Zsolték is akcióztak

A Mi Hazánk Mozgalom hétfőn közölte, pártjuk „antikommunista sikere, hogy Novák Előd tavalyi kezdeményezése nyomán immár hivatalosan nincs Horn Gyula sétány az augusztusi bírósági ítélet óta”.

A Fővárosi Önkormányzatot a törvényes rend helyreállítására szólítjuk fel, de ha az utcanévtáblákat nem tüntetik el, akkor a Mi Hazánk fogja leszerelni azokat

– ígérte meg Novák Előd egy augusztusi közleményben. Az országgyűlési képviselő november 4-én pedig le is szerelte a táblákat Kósa Gyula '56-os szabadságharcossal és Balog Csaba XIII. kerületi önkormányzati képviselővel.

A párt hangsúlyozta, hogy „bár a kormányhivatal tavaly a Novák Elődnek küldött első válaszát még úgy zárta, hogy »törvényességi felügyeleti intézkedés nem tehető«, nem adtuk fel, a Mi Hazánk alelnökének viszontválasza és az utcanévtáblák letakarásával előmozdított társadalmi nyomásunk hatására dr. Sára Botond főispán úr végül igazat adott nekünk, törvényességi felhívást bocsátott ki, amelyben felkérte a Fővárosi Közgyűlést, hogy a jogszabálysértő helyzetet szüntesse meg, azaz a közterület nevét módosítsa. Végül most a Fővárosi Törvényszék is kimondta, hogy a kommunista utcaelnevezés törvénytelen volt”.

„A Szoborpark nem politikai akcióterület”

Novák Elődék az utcanévtáblákat a Memento Parkba vitték, amelynek hatására megszólalt a MONUMENTUM Közhasznú Alapítvány is. Közleményükben világossá tették, hogy a Szoborpark „nem politikai akcióterület”.

A Memento Park – Szoborpark elzárkózik attól, hogy a napi politikai események színterévé váljon

– tisztázta az alapítvány, hozzátéve: a Szoborpark „azoknak a köztéri szobroknak a gyűjteménye, amelyek a kommunista eszmét dicsőítették Budapest utcáin 1945-1990 között. Az 1989-90-es politikai rendszerváltás utáni Magyarországon a társadalmi igény és a politikai szándék egybehangzó akaratának megfelelően döntés született a nemkívánatossá vált politikai propagandaszobrok eltávolításáról, további sorsának rendezéséről. Az így összegyűjtött emlékművek közös elhelyezése az eredeti alapítói szándékot továbbgondolva, politikailag semleges, konceptuális építészeti-művészeti alkotásként valósult meg. A Memento Park - Szoborpark lett Európa első és mindmáig egyetlen, a napi aktuálpolitikától független propagandaszobor gyűjteménye, amely történelmi emlékhely és oktatási központ is egyben”.

A közlemény azzal zárult, hogy a Szoborpark „európai jelentősége a demokrácia értékeinek a politikai szobrok objektív, művészi kontextusba helyezésében rejlik; ami egy egész Európát érintő kihívás inspiráló megoldása”.

Akcióba lépett a DK is

„Ha Horn Gyula szobrot kaphatott az Európai Parlament épületében, és utcatáblák őrzik a nevét Németországban, akkor azt gondoljuk, mi baloldaliak és szociáldemokraták, hogy a Horn Gyula sétánynak ott a helye a XIII. kerületben, ezért ezeket az utcatáblákat vissza fogjuk vinni a megfelelő helyükre, és visszaállítjuk, ahova valók” – mondta élő Facebook-videójában Gréczy Zsolt a XXII. kerületi Memento Parkban, ahová a Mi Hazánk képviselői vitték a táblákat.

A Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője szerint a táblákat visszaszállítják eredeti helyükre, mert a volt miniszterelnök érdemei elvitathatatlanok. „Horn Gyula ugyan valóban hosszú utat járt be fiatal korától, de 1989-ben Horn Gyula nyitotta föl a határzárat és segített a két német állam egyesítésében. Demokratikus úton választották meg miniszterelnöknek, és Orbán Viktorral ellentétben sosem élt vissza kétharmados fölényével” – fogalmazott Gréczy Zsolt.

Az utcanévtábla-ügyben már megszólalt a budapesti Fidesz is. Szentkirályi Alexandráék azt javasolják, hogy a pesti srácokról nevezzék el a sétányt.