Fiúnak született, de nőnek járó kedvezményes nyugdíjat kért

Először 2023 júniusában a Veszprémi Törvényszék, majd a Fejér Vármegyei Kormányhivatal is elismerte: a transz nőknek is jár a „Nők 40” elnevezésű kedvezményes nyugdíjazási lehetőség. Rögtön ezt követően Semjén Zsolt és Gulyás Gergely szövegváltoztatással úgy módosították a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt, hogy kizárólag azokat illeti meg a Nők 40 kedvezményes nyugdíjjogosultság, akik 40 évig nőként dolgoztak.

Ehhez a perhez kísértetiesen hasonlító ügyet tárgyalt ma Opor Gergely László tanácsvezető bíró vezetésével a Fővárosi Törvényszék, és a fenti ügy hivatkozásként többször is előkerült.

A közigazgatási pert ezúttal a fővárosban egy G. V. A. nevű transznemű nő kezdeményezte a Nők 40 kedvezményes nyugdíj megállapítására a fővárosi kormányhivatallal szemben. (Sem a felperes, sem a fővárosi kormányhivatal jogi képviselője nem járult hozzá, hogy kép- és hangfelvétel készüljön róluk a tárgyaláson.)

A kormányhivatal az 1981. és 2022. december 31. közti szolgálati időszakot vizsgálta 2023 októberében, majd 2024 februárjában adategyeztetést kezdeményezett, miután az első kimutatás (a szakrendszer automatizmusából adódóan) tartalmazta a Nők 40-re vonatkozó adatokat. A felperes szerint ebből az következik, hogy akkor már az említett támogató ügyviteli rendszer észlelte, hogy az ügyfél nő. Az adategyeztetést követő második kimutatás viszont már nem tartalmazta a Nők 40-jogosultság lehetőségét. G. V. A. azt sérelmezte, hogy a kormányhivatal határozata az első kimutatáshoz képest nem vette figyelembe, hogy ő nő. A felperes ugyanakkor 2022. december 31-ig még férfiként szerepelt a nyilvántartásban, a kérelmét 2023-ban adta be. A névváltoztatása is csak 2023 októberében hatályosult.

Az alperesi álláspont szerint adategyeztetéssel indult az eljárás, ezt a felperes kezdeményezte, de nem szólt a Nők 40 jellegű igényéről. A második kimutatásban azért nem vették alapul a Nők 40-et, mert erre igény sem érkezett.

Mire jó az anyakönyv?

G. V. A. azt kérte, hogy a bíróság szüntesse meg a kormányhivatal eljárását, és kötelezze új eljárás lefolytatására, amely már 1981-től nőként számolja el a munkaviszonyát. A kormányhivatal jogi képviselője szerint a jogalkotó ugyanakkor a születési nemet veszi alapul,

azaz az illető csak a jogi nemváltoztatás időpontjától tekinthető nőnek. A józan észt kell alapul venni – hangsúlyozta az alperes képviselője, kiemelve, hogy a nemváltoztatás után az állam G. V. A.-t nőként ismeri el.

Bár a magyar jogrendszer nem precedensalapú, többször előkerült a Veszprémi Törvényszék ítélete. E szerint 2024. július 5-én az ehhez hasonló ügy vége a kereset elutasítása lett (a felülvizsgálat befogadásáról a Kúrián egyelőre még nem határoztak). Van e az anyakönyvi bejegyzés megváltoztatásának visszaható hatálya? – tette fel az alperes jogásza a kérdést. Az adatváltozás nem lehet visszaható hatályú álláspontja szerint. Ha valaki fiúnak született, azt nem lehet hibaigazítással korrigálni, az adategyeztetés ellen pedig nincs jogorvoslati lehetőség.

A felperes szerint viszont a kérelem benyújtásakor a felperes nő volt, ezért hivatalból kellett volna vizsgálnia a Nők 40-jogosultságot, ezt kérnie sem kellett. Fenntartják, hogy az indokolási kötelezettségének nem tett eleget az alperes a hivatali automatizmus miatt. Nincs relevanciája, hogy a második kimutatást nem kifogásolta, ez nem tekinthető joglemondásnak. Álláspontjuk szerint nem az anyakönyvi kivonat módosításának visszaható hatályát kell vizsgálni, hanem azt, hogy a jogalany nő-e, vagy férfi.

 A Fővárosi Törvényszék 2024. december 3-án hirdeti ki az ítéletet.

(Borítókép: Tauber Tünde, Opor Gergely László és Lakatos-Csondor Katalin. Fotó: Papajcsik Péter / Index)