Titokban vethetnek be magyar katonákat külföldön?

Az Országgyűlés október 21-én többek között honvédelmi ügyekben is döntést hozott. Az MTI akkor úgy foglalta össze a módosítás lényegét, hogy

a kormány dönt a jövőben a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról és magyarországi állomásozásáról, ha ezen tevékenységek az ENSZ Biztonsági Tanácsa, a NATO vagy az EU döntésén alapulnak, valamint ugyancsak a kabinet hatáskörébe kerül minden más katonai műveletről szóló döntés, ideértve a honvédség külföldi alkalmazását vagy állomásozását is.

Az erről szóló jogszabály-módosítást 130 igen és 48 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021-es törvényt a honvédelmi miniszter kezdeményezésére, az alaptörvény tizenharmadik, júniusban elfogadott módosításával összefüggésben egészítették ki egy új, „Döntés a katonai műveletekről” alcímmel.

Új fogalomként határozza meg a módosítás a csapatmozgást, valamint azt is rögzíti, hogy a kormány dönt a honvédség részvételéről olyan esetekben is, amikor bajba jutott magyar állampolgár vagy más személy külföldi kimenekítéséről van szó. A jogszabály szerint a honvédelmi miniszter dönt a honvédség külföldi gyakorlatokon vagy kiképzéseken történő részvételéről is.

Titokban külföldre?

A 24.hu a döntéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar katonák külföldi bevetéséről a kormány egyedi határozatban dönt, amit főszabály szerint közzé kell tenni a Magyar Közlönyben, de van egy kivétel: ha minősített adatot tartalmaz a határozat, nem hozzák nyilvánosságra. Ha a kormány úgy ítéli meg, hogy a magyar katonák külföldi bevetésének nyilvánosságra kerülése sértheti az ország szuverenitását, alkotmányos rendjét, honvédelmi, nemzetbiztonsági tevékenységét vagy külügyi és nemzetközi kapcsolatait, titkosíthatja az erről szóló információt.

A lap a Honvédelmi Minisztériumnál érdeklődött, hogy jól értelmezik-e a szabályt, a tárca válasza: „A kormány számára a magyar emberek biztonsága az első. Márpedig a háborúk korában a megváltozott biztonságpolitikai környezet megköveteli a korábbiaknál gyorsabb, rugalmasabb reagálóképességet a közjogi döntéshozatalban. A módosuló törvényi szabályozás számos európai uniós és NATO-tagország szabályozási gyakorlatához hasonló.”