Nehezen tart lépést az orvosbéremeléssel a magánegészségügy

A pandémiát követően a magánegészségügynek újabb nehézségekkel kellett szembesülnie: az infláció, a forint árfolyamvesztése az energiaárak robbanása kiadásaikat jelentősen megnövelte, a 2023-as évben pedig a betegforgalomban visszaesést tapasztaltak. A 2024-es évet a kiadványban megszólaló magánklinikák vezetői alapvetően már optimistábban, a kilábalás időszakaként értékelik.

Mindezt szerintük nem a betegek anyagi helyzetének javulása indokolja, hanem az állami egészségügy nehézségei. Az infláció csökkenése miatt már érezhető, hogy növekszik a magánegészségügyi szolgáltatások iránti igény, csakúgy mint az egészségbiztosítások iránt. Dr. Kirschner András a Swiss Clinics vezetője szerint

Az adóvisszatérítés lehetősége miatt folyamatosan bővül a csatlakozók száma. 

Akár hitelből is fizetnek a betegek

Azt illetően, hogy kik fordulnak magánorvoshoz, szintén tapasztaltak változást. Míg korábban a felső- és középosztályra volt jellemző, ma már az alacsonyabb jövedelmű réteg is megjelent az ügyfélkörben, igaz kisebb arányban. Míg a halasztható, nem sürgős fogorvosi, bőrgyógyászati ellátásokat, vagy panaszmentesen a szűrővizsgálatokat továbbra is később veszik igénybe, a sürgősebb kezelésekre az alapfokú végzettséggel rendelkezők is bejelentkeznek, sokszor akár hitelből finanszírozva annak költségeit. Évről évre nő azok aránya, akik a nagyobb összegű beavatkozásokat hitelből fizetik, múlt évben már 8 százalék tartozott ide – derült ki a Nagy Magánpraxisnap alkalmából ismertetett kutatásból. 

„Kissé megbomlott a széles társadalmi jelleg, alapvetően nem mindenki engedhetné meg magának a magánellátást, de nagy a kényszer arra, hogy hamarabb sorra kerüljön, vagy egy orvosi vizsgálat miatt ne kelljen szabadságot kivennie a betegnek” – értékelte Lengyel Lívia, a TOP30 Legbefolyásosabb szereplő című kiadvány főszerkesztője. 

Van, ahol a magánegészségügyben is küzdenek az orvosokért

Babai László, a budai Prima Medica klinika alapítója elmondta, hogy a betegforgalom 20-25 százalékát már a magánegészségügy viszi, az Egyesült Államokban 35 százalék ez az arány, Nyugat-Európában csak 15 százalék. „Húsz évvel ezelőtt kezdtük meg magánegészségügyi szolgáltatásunkat, most egy hatalmas robbanás utóéletét látjuk, a pandémia, a fizetések emelése, a belügyminisztériumi irányítás alá vétellel, a paraszolvencia kivezetésével teljesen más szektorális rendszerben vagyunk, mint a Covid előtt”– fogalmazott.

Lancz Róbert, a Primus Magánegészségügyi szolgáltatók elnöke, a Dr24 vezérigazgatója megjegyezte, hogy ugyan Budapesten több szakember érhető el, de a magánszolgáltatók száma jóval nagyobb. Úgy látja, a fővárosban nem a humánerőforrás-hiány a probléma, a nagyobb szolgáltatók magnetizáló hatása érezhető, vonzzák a munkaerőt. Az orvosok béremelését illetően elmondta, hogy ez az árakban is érezteti a hatását. „El kell mozdulnunk abba az irányba, hogy fixbérezés szükséges. Minden szolgáltatónál van volumennövekedés, minden szakterületen egyre több ügyfél fordul meg ahhoz, hogy munkavállalókká váljanak az orvosok, ne pedig bevételoszlás struktúrában dolgozzanak” – húzta alá. 

Soós Miklós, az Istenhegyi Géndiagnosztika ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a 10 százalékos születésszám-visszaesést ők is megérzik, enne ellenére ügyféllétszámuk stabil. Meglátása szerint a teljesítménykövetelmények nélküli orvosbéremelések felfelé viszik az árakat, „egyszer csak nem lesz beteg, aki ezt nem tudja megfizetni”. Arra is kitért, hogy az országszerte tapasztalható nyári betegforgalom-csökkenés mögött nem az állt, hogy ne lett volna beteg, hanem egyszerűen az orvosok hathetes szabadságolása miatt akadozott az ellátás. A Semmelweis Egyetem megkötése, miszerint egyetlen másik szolgáltatónál vállalhatnak állást, több magánklinikára kedvezőtlen hatással lehet, ugyanakkor a munkaerőért folytatott verseny ezzel erősödik a szektorban – említette.

Babai László a magánszektor humánerőforrás-helyzetéről elmondta, tapasztalatuk szerint a külföld elszívó ereje már nem jellemző, többen vissza is tértek. Ugyanakkor átrendeződés figyelhető meg: „Tíz évvel ezelőtt sok olyan orvos volt, aki nem dolgozott magánellátásban, ma már nagyítóval kell keresni az ilyen szakembereket” – tette hozzá. 

Fendler Judit,  az SZTE kancellárjának  szavai szerint a Szegedi Tudományegyetem tulajdonában lévő privát egészségügyi ellátó intézményt, a Mediversalt alapvetően kényszerből hozták létre, ezzel tudták az orvosokat és a szakdolgozókat is helyben tartani. Ugyanakkor úgy látja: az orvosbéremelés a teljesítményt teljes egészében hazavágta. „Ez a fajta finanszírozás senkinek nem tesz jót. A kisebb vidéki kórházak nem tudnak több szakembert fizetni, sokszor ezért szűnnek meg osztályok” – említette az elmúlt évek újabb nehézségei közt.

A közellátás melletti túlmunka már nem vonzó

A szombathelyi Csimborasszó Egészségügyi Központ alapítója és vezetője, Dr. Gecse Krisztián megjegyezte, hogy ők Ausztria közelsége miatt kicsit más helyzetben vannak, náluk a munkaerő-magtartás folyamatosan fókuszban van. Az elmúlt 12 év alatt nem volt osztályán túljelentkezés, sokszor máshonnan hívták át az orvosokat a jogviszony melletti munkavégzés szabályait betartva, a vármegyei kórház ellátási stabilitását figyelembe véve. Az orvosbéremeléseket követően tapasztalják, hogy a fiatalok a 10-12 órás kórházi műszak után a „hátuk közepére kívánják a magánszolgáltatónál végzett túlmunkát”.

Fendler Judit szerint nem lehet azt mondani, hogy kevés orvos van, a szegedi képzéseken is stabil a létszám, a fiatalok egyre kevésbé mennek külföldre. „Az orvosbéremelések célja az volt, hogy a közellátásban érdekelté tegye az orvosokat, ami olyan hatással is járt, hogy a magánegészségügyben végzett többletmunkában már nem motiváltak. A mi egyetemi orvosainknak nemcsak gyógyítani, oktatni és kutatni kell, a magánellátásra emellett sokaknak már nincs energiája”– fogalmazott az SZTE kancellárja. 

Mint Lengyel Lívia kifejtette, az állami szektorban elérhető kiegészítő juttatásokkal, pótlékokkal a magánszféra nem tud versenyezni, a magas bérigények már nehezen gazdálkodhatók ki. A magánellátóknak a 2023-as év elejéhez képest a béremelések 30 százalékkal nagyobb kiadást jelentettek, miközben a csökkenő betegforgalom miatt infláció alatti 10 százalék körüli áremelést tudtak végrehajtani. Ennek ellenére a volumen növelésével a költségoptimalizálással, mérsékelt árbevétel-növekedést prognosztizálnak az elkövetkezendő évben. Straub Fanni a Foglaljorvost.hu alapítója, az esemény másik házigazdája megjegyezte, hogy a makrogazdasági folyamatokból már most látható, hogy a 2025-ös évben szintén lesznek kihívások a magánegészségügyi piacon is.