Kemenesi Gábor: A vírusok nem feltétlenül rosszak

A Magyar Tudomány Ünnepe pécsi megnyitóján tartott előadásában Kemenesi Gábor kutató arról beszélt, hogy nemcsak betegséget okozhatnak a vírusok. 

„Mindig nagyon fontos és jó kérdés, hogy a vírusok mire jók. Nyilván én be vagyok szorulva a saját szakmámba, a járványkutatásba, és a rossz vírusokkal foglalkozom, de alapvetően nagyon sok mindent köszönhetünk a vírusoknak, amellett, hogy ilyenné váltunk, mint amilyenek most vagyunk, hogy emberré váltunk; nem tojást rakunk, hanem elevenszülünk, nagyon fejlett az idegrendszerünk, olyan az immunrendszerünk, amilyen, ez mind-mind vírusokkal való találkozások eredménye az elmúlt sok százmillió évben” – mondta a kutató az InfoRádióban.

A kutató szerint a kórházi fertőzések nagy arányáért felelős antibiotikum rezisztens baktériumok legyőzésében is a vírusok lehetnek az emberek partnerei. A bakériumok saját vírusai a bakteriofágok felhasználhatók a szuperbaktériumok elleni küzdelemben. Még a „rossz" fertőző vírusok is tudományos célra hasznosíthatók. Mint emlékeztetett: az elmúlt száz évben képessé vált az emberiség számos súlyos betegséget legyőzni a tudomány az orvoslás fejlődésével, vakcinákkal, gyógyszerekkel, megszabadultunk a fekete himlőtől, a járványos gyermekbénulásért felelős poliovírustól, a kanyarótól, és elértük azt, hogy a modern világunkban ezek már nem kell, hogy problémát okozzanak.

A rossz vírusokat is meg lehet szelídíteni

„Néhány ágens komolyabb fejtörést okoz, a Covid-19-nél láttuk, hogy azért tudnak jönni pofonok a semmiből”– jegyzete meg, hozzátéve: a közeljövőben azt kellene elérni, hogy az ismeretlen kórokozókra ne kelljen ilyen járványokat elszenvedni, és akkor ellenszert fejleszteni, mikor terjed. Kemenesi Gábor arra is kitért, hogy a mesterséges intelligencia az új felfedezésekkel, a molekuláris biológiai eljárások lehetőséget teremthetnek arra, hogy csírájában elfojtsuk ezeket. Úgy véli elérhetővé válhat az a cél, hogy már a legelső fertőzöttnél el tudjanak vágni egy járványt, a múltból ehhez fontos tanulságokat lehet levonni. „Edward Jenner, amikor a világ első vakcináját kifejlesztette, akkor pontosan ugyanolyan tévhitek és félelmek terjedtek, mint most napjainkban”– mondta a kutató, szerinte ez rámutat arra, hogy az emberi természet alapvetően nem változik.

A kétkedés ugyan sokat adott az emberiség történelmében, de nem szabad, hogy félelem felé kerekedjen, ez ellen a legjobb fegyver a tudás, amit a tudomány szavaiból kell meríteni, ez lehet a kulcsa annak, hogy megértsük mi történik modern világunkban körülöttünk –  hangsúlyozta előadásában.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!