Lépett a belügy, megkezdődött a kórházban hagyott csecsemők gyorsított örökbefogadása

Az Index hétfőn közölte az első részét annak a cikksorozatnak, amelyben annak jártunk utána, mi történik azokkal az újszülött babákkal, akiket a szüleik kórházban hagynak, és nem látogatnak. Ebben azt néztük meg, hány csecsemő rekedhetett országos szinten egészségügyi intézményben, mi történik velük, miután több mint hat hétig nem látogatják őket, illetve azt is hogy, mennyien tölthetik közülük már szerető családi környezetben a karácsonyt.

Rétvári Bence szerdán azt írta, a kormány a kórházban hagyott csecsemők örökbefogadási eljárásainak gyorsítása érdekében a nyáron törvényjavaslatot terjesztett elő, amelyet a Fidesz és a KDNP frakciója támogatott, így új szabályok léptek életbe, melyek egyszerűbbé teszik az örökbefogadást.

2024. szeptember 30-ig 31 kórházban hagyott gyermeket nyilvánítottak örökbe fogadhatónak az új jogszabály alapján, október 24-ig pedig 7 gyermek örökbefogadási eljárása már lezárult. Közülük 4 gyermeket fogadtak örökbe Csongrád-Csanád vármegyében, egyet-egyet pedig Pest, Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun vármegyében.

Tíz gyermek örökbefogadása folyamatban van, ők már az örökbe fogadni szándékozó szülőknél élnek, de az eljárást lezáró határozat még nem született meg. Közülük 3 gyermek örökbefogadása van folyamatban Budapesten, kettőé Bács-Kiskun vármegyében, továbbá egy-egy gyermeké Pest, Tolna, Békés, Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében – ismertette az államtitkár.

Ma Magyarországon több mint ezer alkalmassági határozattal rendelkező, örökbefogadásra várakozó szülő szeretne 3 évesnél fiatalabb gyermeket örökbe fogadni, a törvénymódosítás segít abban, hogy akik nem tudnak vér szerinti családjukban felnevelkedni, azok minél gyorsabban egy szerető, gondoskodó örökbefogadó családhoz kerülhessenek – fűzte hozzá Rétvári Bence.

Egyre több csecsemőt hagynak a kórházakban

Tudatta, hogy az elmúlt időszakban egyre nagyobb számban maradtak csecsemők a kórházak újszülöttosztályain, akiket szüleik, rokonaik nem vittek haza. A gyermekek érdeke, hogy szerető családi közegben nőjenek fel, hogy minél hamarabb kikerüljenek a kórházból, és róluk gondoskodni tudó és akaró örökbe fogadó szülőkhöz kerülhessenek – hangsúlyozta.

Kiemelte: a törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a kórházakban hagyott újszülött gyermekeket minél hamarabb örökbe lehessen adni. Az új szabályozás az inkubátorba helyezett gyermekekre vonatkozó szabályozást ülteti át az újszülöttosztályokon hagyott gyermekekre.

Amennyiben hat héten belül sem az édesanya, sem más hozzátartozó nem jelentkezik a kórházban hagyott gyermekért, úgy a csecsemő lemondó nyilatkozat nélkül örökbefogadhatóvá válik, és így elindulhat az örökbefogadási folyamat

– tájékoztatott.

Az államtitkár közölte azt is, hogy a szülészeti osztályokon egy új eljárásrendet alkalmaznak az örökbefogadási ügyekben, illetve a kórházak kapcsolattartókat jelöltek ki a kormányhivatal munkájának segítésére, és valamennyi rendelkezésre álló információt közölnek a minél előbbi örökbefogadhatóvá nyilvánítás érdekében.

Az eljárásrendet ismertetve Rétvári Bence közölte, hogy a zárójelentésben tájékoztatni kell az édesanyát, hogy nincs szükség az örökbefogadáshoz annak a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét közvetlenül a születést követően hat hétig az egészségügyi intézményben hagyja, és ez idő alatt sem ő, sem más hozzátartozó nem is jelentkezik.

Az újszülött egészségügyi intézményben hagyása esetén a kórház az anya távozását követő egy munkanapon belül értesíti a kormányhivatalt a távozás tényéről, továbbá amennyiben az édesanya vagy más rokon hat héten belül a gyermekért jelentkezik, látogatja vagy más hozzátartozó írásbeli nyilatkozatot tesz az elvitel szándékáról, a kórház erről is haladéktalanul tájékoztatja a kormányhivatalt.

Ezenfelül a kórház a gyermekvédelmi gyámnak és a leendő örökbe fogadó szülőknek is biztosítja a gyermek látogatásának lehetőségét, illetve a kötelező gondozásba kihelyezésről rendelkező gyámhatósági döntés bemutatását követően a gyermeket az örökbe fogadó szülőknek átadja

– áll a közleményben.

Rétvári Bence arról is beszámolt, hogy az intézmények a kórházban hagyott gyermekekkel kapcsolatos szakellátási feladatok teljesítésén túl biztosítják a gyermekek részére – a szükséges betegellátás, gyógyítás mellett – azon gondozási feladatokat is, amelyek a gyermekek egészséges testi, lelki és szociális fejlődéséhez elengedhetetlenek, ideértve a folyamatos védőoltásokat, életkorhoz kötött szűrővizsgálatokat és különböző gondozási tevékenységeket is.