Vidéken ismét élénk közélet zajlik, ami hatással van a helyi médiára

A helyi ügyekből országos ügy legyen, ez a helyi sajtó kiemelt szerepe – adott iránymutatást a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában Ónody-Molnár Dóra, a Jelen című hetilap újságírója a regionális és helyi sajtótermékek képviselői előtt. Egy 2017-es Partizán-interjú egyik elhangzott mondatát idézve arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy erős helyi sajtó nélkül az országos sajtó is védtelen, hiszen az erről a szintről érkező információk és kapcsolatok hiányában az országos média eltávolodik a közönségétől. Elefántcsonttoronyba szorul, kicsinálni pedig ott a legkönnyebb. Az említett országos médiumok kóstolgatása már nagy erőkkel zajlik a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkájának eredményeként.

A Mérték Médiaelemző Műhely (MMM) még 2023-ban készített a Mediánnal közösen egy országos, reprezentatív felmérést a hazai hírfogyasztásról. Ennek részeként arra is rákérdeztek, hogy a helyi ügyekről hogyan tájékozódnak az emberek. Helyi szinten az úgynevezett független, azaz nem önkormányzati kiadású médiumokból a vidéki lakosság 21 százalék tájékozódik. 

Az MMM vezérigazgatója, Urbán Ágnesszerint (aki a Budapesti Corvinus Egyetem docense is) ez nagyon jó eredmény. Elsősorban azért, mert sok helyen nincs is a helyi hatalomtól független médium, a kutatás pedig ezzel együtt mutatja az országos átlagot. A kisebb településeken élők gyakran még ma is informális csatornákon keresztül követik a helyi történéseket, például a saját ismerősi körük prominenseitől, illetve helyi Facebook-csoportokból informálódnak. A másik hírforrást az önkormányzat által kiadott nyomtatott ingyenes lapok jelentik (ezeket 55 százalék olvassa), illetve a helyi tévék, önkormányzati honlapok. Csak két százalék mondta, hogy nem tájékozódik a helyi ügyekről. Ez nagyon jó aránynak tekinthető.

Urbán ebben látja a helyi sajtó túlélésének legnagyobb akadályát. Uniós és amerikai donorok is felfigyeltek arra, hogy a független média nem minden országban képes megélni, ezért az elmúlt években sok olyan pályázat jelent meg, amely a helyi média fennmaradását, sőt fejlesztését és közösségépítését is lehetővé tette. (2010-től először csak a nagy, országos médiamárkákat finanszírozzák, majd a második hullámban már a kisebb szerkesztőségeket is.) Ebből a szempontból a nem közpénzből gazdálkodó médiumok számára ez egy kegyelmi pillanat, de nem lehetnek biztosak abban, hogy ezek a források a jövőben is rendelkezésre állnak majd – húzta alá a szakember, hozzátéve, hogy nem látszanak annak jelei, hogy a világ a demokráciaépítés, a nemzetközi hálózatosodás és tudástranszfer fejlesztése irányába mozdulna. 

A helyi közösségépítést is célzó pályázatok részsikereit az is jelzi, hogy a 2022-es választásokat követő apátia oszlik. A baloldal megsemmisítő veresége után ugyanis sokan lemondtak arról, hogy közügyekkel foglalkozzanak. 2022-höz képest most kifejezetten élénk közélet zajlik vidéken. A magyar politika monolitrendszere mára láthatóan megbillent, ez pedig a helyi vállalkozókat felbátorította. Azzal együtt is, hogy helyi szinten nagyobb a kiszolgáltatottság a helyi hirdetők, kisvállalkozók és médiafórumok látogatóinak körében. 

Tiszta hirdetési piacról nem beszélhetünk, de azzal, hogy ismét izgalmakat rejt a politika, beindíthatja a helyi hirdetések, támogatások mechanizmusait. Ónody-Molnár ehhez annyit tett hozzá, hogy 

Azonban ezzel együtt is biztosak lehetünk abban, hogy nem a kedvező médiafinanszírozás irányába tartunk. Ezt már a veterán újságíró, Zöldi László szögezte le. Megállapítását arra alapozta, hogy ugyan a Biden-adminisztráció budapesti nagykövetsége néhány héttel ezelőtt egy 250 ezer dolláros, azaz 97 millió forintos keretösszegű pályázatot hirdetett meg, amiből 8 szerkesztőség kapott 10-10 milliót, de közülük csak kettő volt vidéki (az egyik a Debreciner a másik a Borsod 24). A többi nyertes között is csak egy vidéki volt, a Szabad Pécs, amely 4 milliót kapott. Ez azt jelenti, hogy a 97 millióból csak 24 millió jutott a vidéki sajtónak. A szétosztott kevesebb mint 100 millió nagyon kevés annak tükrében, hogy az Obama-kormányzat külügyminisztériuma a 2010-es évek második felétől még 700 ezer dollár keretösszegből tervezte támogatni a vidéki magyar sajtót. E keretet aztán hamar eltörölte az első Trump-kabinet.

A 2019-es önkormányzati választáson meglehetősen sok ellenzéki polgármester került pozícióba. De ez sem eredményezett áttörést a vidéki sajtóban, mivel ők sem adtak a tőlük független orgánumok számára forrást.  

Emlékezetes az érdi eset: Érdnek 2006-tól 2019-ig a fideszes T. Mészáros András volt a polgármestere. Ebben az időszakban (is) csak az önkormányzati sajtónak szavazott meg forrást a testület, viszont nem keveset, 500 millió forintot. A Gazdasági Versenyhivatal állásfoglalása nyomán erre reagálva olyan bírósági ítélet született, mely szerint az önkormányzat testülete köteles annyi pénzt megszavazni a nem önkormányzati sajtó részére is, amennyivel az önkormányzatit támogatja. (Az önkormányzatoknak tájékoztatási kötelezettsége van.) Ezt az ítéletet azonban a Kúria megsemmisítette. Ha nem így történt volna, egészen másképp nézne ki ma a magyar média összetétele – emelte ki Zöldi László.

A magyar nyilvánosság csomópontjában Magyar Péter

Zöldi szerint Magyar Péter olyan különleges csomópont lett a magyar nyilvánosságban, ami a vidéki nyilvánosságra is hatással volt. Emlékezetes, hogy március 15-e és augusztus vége között végigjárt 199 magyar települést, a 200 ezres nagyvárostól a pár száz fős falvakig. Ezeken a vidéki településeken legalább annyian hallgatták meg őt, mint ahányan összegyűltek Budapesten a Hősök terére meghirdetett rendezvényén. A szegedi Dóm téren nagyjából 10 ezren hallgatták őt a nagygyűlésen, de a Délmagyarország című napilapban erről egyetlen sort sem írtak. Magyar Péter eseményéről összesen egy tudósítás jelent meg a Délmagyarban, de az sem a szegedi, hanem a makói eseményről tudósított. Ugyanakkor a 18 megyei KESMA-napilapban és az egyik városi újságban, a Dunaújvárosi Hírlapban március 15-e óta 630-szor foglalkoztak Magyar Péterrel negatív kontextusban. Zöldi László gyűjtése szerint napi átlagban tehát 2,6 elmarasztaló megjegyzés jelent meg róla. A politikust körüllengő misztikum ugyanakkor egy olyan vákuumot teremtett a nyilvánosságban, amit vidéken az alternatív sajtó töltött ki. 

Egy konferencián ezeknek a kis szerkesztőségeknek a képviselői azt is elmondták, hogy a Magyar Péter-roadshow, illetve ennek nyomon követése megélénkítette a hirdetések volumenét is. „A korrupció nélküli jobboldali kormányzás a vidék Magyarországa helyi vállalkozóinak számára rokonszenves alternatíva, mert elegük lett abból, hogy esélytelenné váltak a fejlesztési pénzek megszerzésére. Ha nem is nyilvánosan, de »suba alatt« ezért támogatják hirdetésekkel az alternatív erő jelenlétéről tudósító – leginkább kisvárosi, nagyközségi – platformokat” – mondta Zöldi László. 

Ennek szükségességére Kalocsa az egyik legjobb példa. A város független portálja nemhogy önkormányzati támogatásban nem részesül, de még a névhasználatot is megtagadta tőle a az előző városvezetés. A híroldal ezért nem Kalocsa nevét, hanem az irányítószámát szerepelteti saját URL címében: 6300.hu (A portál főszerkesztője a konferencián jelezte, hogy kedd óta elérhetetlen az oldaluk.) Legalább egy tucat olyan portál van, amely nem kapta meg az önkormányzattól a településnév használatának engedélyét. A legismertebb egyébként Budapest, ezért működik Pest-Buda néven az új televízió.

A MÚOSZ-nak az az erkölcsi kötelessége, hogy a nem professzionális, de működő szerkesztőségek munkatársait a helyi lapok szakosztálya továbbképezze, és szakmai segítséget adjon számukra – jelentette ki Zöldi László. 

A konferenciára egyébként több vidéki médium képviselője csak később érkezett meg, mert jelentősen késett a vonatuk.

(Borítókép: Nagy Tamás / Index)